Berezelsz, ha csenget a NAV? Itt a megoldás

Még a közép- és nagyvállalatok több mint 60 százaléka sem ismeri részletesen, milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az adóhivatal elmarasztaló határozataival szemben - derül ki a Deloitte Legal felmérésből. A mikro- és kisvállalkozások körében feltételezhetően még magasabb ez az arány. Az ellenőrzött vállalkozások jelentős része már a revízió elején elköveti azt a hibát, hogy nem tájékozódik megfelelően a jogairól, és ezért nem tud az adóhatósággal egyenrangú partnerként részt venni az adóvitákban.

Az első és legfontosabb tanács, hogy - amennyiben lehetséges - már az ellenőrzés megkezdésekor, vagyis a megbízólevél átvételekor egy adóügyekben jártas szakember, tanácsadó képviselje a vállalkozást. Így van a legnagyobb esély arra, hogy a vizsgált adózó nem követ el hibákat, nem állít olyan dolgokat, amelyek a későbbi eljárás során hátrányosan érintik - hangsúlyozza Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje. A vállalkozások jelentős része ott követi el a legnagyobb hibát, hogy az eljárás kezdetén azt hiszi, egyedül is boldogul, és akkor fordul tanácsadóhoz, amikor már megkapja az elmarasztaló határozatot az adóhatóságtól.

Az egyik legfontosabb kérdés, amellyel nincsenek tisztában a vállalkozások, hogy mikor kell az adózónak, és mikor az adóhatóságnak bizonyítani az állításokat. Falcsik István azt tanácsolja, hogy ha másban nem, akkor legalább ebben a kérdésben kérjenek segítséget adózási szakembertől. Kevesen tudják például, hogy a becsléssel szemben is van ellenbizonyítási lehetőség.

Sokan követik el azt a hibát, hogy a revizorok olyan kéréseit is teljesítik, amelyekhez nem lenne joguk. Nem kötelezhető a vállalkozás olyan nyilvántartás vezetésére és átadására, számítás elvégzésére, amelyet nem ír elő jogszabály.

A Deloitte Legal megvizsgálta, hogy a jelenlegi környezetben, amelyben az adóhatóság egyre agresszívabban próbál meg költségvetési forrásokat keresni, az ügyfelek mennyiben vannak tisztában a jogorvoslati lehetőségeikkel. A megkérdezett vállalkozások kétharmada fellebbezett már az adóhatóság határozata ellen, 64 százalékuk azonban csak a jelentősebb összegű megállapítás esetében élt ezzel a lehetőséggel. Kiderült: a vállalkozások mindössze 38 százaléka van tisztában teljes egészében a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti különbségekkel, 51 százaléka ismeri az alapvető rendelkezéseket, de a részletszabályokban már elveszik, míg 11 százaléka egyáltalán nem tud különbséget tenni a jogorvoslati lehetőségek között. Összességében elmondható, hogy a megkérdezett társaságok 62 százaléka számára nem ismertek a részletszabályok, nincsenek tisztában például azzal, hogyan lehet alkalmazni az európai uniós rendelkezéseket.

A vállalkozások 45 százaléka kérte már adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatát, 47 százalék nyújtott már be felügyeleti intézkedés iránti kérelmet. Akik nem éltek ezekkel a lehetőségekkel, egyrészt az eljárás magas költségével, másrészt a bíróságokba vetett bizalom hiányával, harmadrészt az előnyök és hátrányok ismeretének hiányával indokolták döntésüket.

A megkérdezettek 76 százaléka azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint a bíróságok kevés tapasztalattal rendelkeznek az adójogi kérdések megítélése terén. A Deloitte Legal tanácsadó cég képviselőinek személyes tapasztalatai szerint az utóbbi időben számottevő fejlődésen mentek keresztül a bíróságok a különféle ügyek szakmai megítélésében, ennek ellenére a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok eltérő álláspontra helyezkednek a hatósággal szemben.

A bizalmatlansághoz hozzájárul, hogy a híradásokban megjelenő információk szerint az adóhatóság 80-90 százalékban nyeri a bírósági peres ügyeket. Ez a híresztelés nagyban hozzájárul a vállalkozások bizalmatlanságához. Ezt a nyerési arányt nem igazolják vissza a Deloitte saját ügyfélkörére jellemző tapasztalatai: nagyjából 50-50 százalékos arányról lehet beszámolni.

Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az európai uniós jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, részletes információkkal azonban csak 55 százalékuk rendelkezik, annak ellenére, hogy az Európai Bíróság a közelmúltban számos fontos adóügyben döntött a magyar adózók javára.

A Deloitte tapasztalatai alátámasztják a Pénzcentrum.hu korábbi információit, miszerint a magyar adóhatóság továbbra sem hajlandó tudomásul venni az Európai Bíróság tavaly júniusban, illetve szeptemberben, két magyar ügyben hozott ítéletét. A NAV sorra tagadja meg a vállalkozásoktól az általános forgalmi adó (áfa) levonását az eladónál megállapított szabálytalanságra hivatkozva olyan esetekben is, amelyekben a számla kibocsátója megfizette az áfát.

Ebben a kérdésben még fontosabb tudniuk a vállalkozásoknak, hogy érdemes pert indítaniuk az adóhatósági határozatokkal szemben. A magyar bíróságok ugyanis már abszolút precedens értékűnek veszik az Európai Bíróság által, előzetes döntéshozatali eljárásokban hozott ítéleteket - nyomatékosította lapunk kérdésére Kövesdy Attila, a Deloitte Zrt. adóosztályának vezetője.

A témában írt korábbi cikkeinket ITT OLVASHATOD EL:

Dúl az áfaháború! Itt a konkrét példa, hová csap a NAV
Ki élheti túl az áfaháborút? Megszólal a minisztérium