21 °C Budapest

Hét dolog, ami egyáltalán nem kell az egyetemre!

2009. szeptember 10. 06:20

A gyermekes családoknak minden évben nagy kiadásokat jelent az iskolakezdés, az egyetemre, főiskolára való jelentkezés viszont kisebb vagyonba kerülhet. Az idén 106 ezer fő kezdheti meg tanulmányait a felsőoktatásban. Bár a kiadások egy része nyilván nem kikerülhető, az okos tervezéssel vagyonokat spórolhatunk meg. Íme, néhány tanács.

Nem kellenek az új tankönyvek!

Felesleges minden félévben minden tankönyvet megvenni, méregdrágán, újonnan. Különösen, hogy a legtöbb könyvnek a félév végi vizsgaidőszak letelte után semmi haszna sem lesz többé, csak a helyet foglalja a pincében, a polcon, legjobb esetben pedig töredékáron tovább lehet adni.

Ezen a gondolatmeneten haladva tehát a legtöbb tankönyv egy évvel korábbi példányát töredékáron meg lehet kapni, ami kiváló megoldás, hiszen az évről évre kiadott tankönyvek legtöbbjében semmilyen új információ nincs az előző kiadáshoz képest. Az Egyesült Államokban a spórolás jegyében már a kiadóktól is lehet kölcsönözni könyveket; itthon egyelőre csak azon keveseknek adatik meg ez a szerencse, akik nagyon gyorsak a könyvtárakban. Esetleg van a felsőbb évfolyamokon ismerősük. 

Korábban: Ne vegyél tankönyvet: kölcsönözz!

Nem kell méregdrága laptop!

Ma már egyetlen egyetemista sem lehet meg számítógép nélkül, dolgozatot sem lehet már beadni kézzel írva, nem hogy kutatást végezni egy-egy témakörben. Bár az évfolyamtársak körében való villogáshoz elengedhetetlen egy több százezer forintos gép, a mindennapi munkához elég egy olcsóbb modell is. A mostanában divatba jött netbookok például kiválóan alkalmasak e célra. Könnyen hordozhatóak, hiszen alig egy kilogrammosak, könnyen tárolhatóak, hiszen mindössze 9-10 collos monitorral szerelik őket és az áruk is bőven alatta marad a százezer forintnak. Mondjuk, aki olyan ősrégi kellékeket is szeretne hozzá, mint egy DVD-író, az kénytelen lesz külön vásárolni egyet, mivel ezt már nem lehetett az apró gépekbe préselni.

Korábban:Hogyan válasszunk notebookot?

Nem kell printer!

A környezettudatos diák nem használ papírt, tehát nincs szüksége printerre sem. Pláne, hogy még a legolcsóbb modellel sem lehet olcsón megúszni az otthoni nyomtatást, mivel a papír, a nyomtatópatron és az áram is pénzbe kerül. Ezzel szemben, ha nagyon muszáj valamit papírra vetni, mindig van az egyetem közelében egy fénymásoló/nyomda, ahol 5-7 forintért nyomtathatjuk ki az anyag egy-egy oldalát. Vagyis ha egy 10000 forintos printert vesszünk alapul, azon is legalább 1500-2000 oldalt kellene kinyomtatnia valakinek, hogy visszajöjjön az ára. Az általa elfoglalt helyről nem is beszélve. Egyszóval a nyomtató minden szempontból felesleges.

Hitelkártya

Még csak az kéne! Persze ha a gyerek dolgozik az egyetem mellett és vissza tudja fizetni a kötelezettségeit, az más lapra tartozik. De a szülők által időről időre kiegyenlített hitelkártya egy folyton pénzszűkében lévő diák számára olyan, mint ha vég nélkül karácsony lenne.

Korábban: Sorvadó hitelkártya-pakli: ezt a negyedévet is a bank vitte

Autó

Bármennyire is ragaszkodik a gyerek ahhoz, hogy az egyetemre való bejáráshoz szükséges számára egy autó, ne higgyünk neki. Az autó ugyanis nem egyszeri kiadás - kell bele üzemanyag, ki kell utána fizetni a kötelezőt, időről-időre szervízbe vinni, levizsgáztatni. Egyszerűbb vásárolni egy biciklit - no meg egy jó erős lakatot -, különösen, hogy például Budapest belső kerületeiben az egyetemek környékén jelenleg sem közlekedni, sem parkolni nem lehet a káosz miatt.

ATM-díjak

A bankkártya biztonságos és kényelmes, a készpénzfelvétel másik bank ATM-éből azonban egyáltalán nem az. Éppen ezért érdemes tájékozódni, milyen automaták vannak az egyetem épületében és annak közvetlen környékén: az évek folyamán egész csinos kis összeget lehet megspórolni a készpénzfelvételi díjakon.

Diákhitel

A diákhitel alanyi jogon jár minden felsőoktatásban részt vevőnek, nem kell hozzá sem kezes, sem jelzálog, a kamatai a közelében sem járnak a személyi kölcsönök kamatainak, a törlesztőrészlete maximált, a törlesztést pedig elég az iskola befejezése után két évvel megkezdeni. Akkor miért is nem ajánljuk? Egyszerűen, mert az évek hosszú során hatalmas összegekkel lehet eladósodni. Ha a költségtérítésesek számára elérhető havi 40 ezer forintos összeget tíz féléven át igényli egy diák, a szorgos munkáséveket csaknem hárommillió forint tartozással kezdi meg. Bár a szülők számára valóban kényelmesebb, ha a gyerekük fizeti ki utólag a laza egyetemista évek számláját, mégis kemény teher egy sokmilliós számlával nekivágni az életnek, melynek törlesztése akár 10 évig is eltart.

Korábban: Diákhitel: APEH-fenyegetés, több ezer bedőlt hitel

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.09.23 11:34
“You come home, make some coffee, sit down in your armchair and all around there’s silence. Everyone...
perfekt  |  2021.09.22 15:08
Egy kis közvélemény kutatás alapján kaptam olyan választ, hogy a TT index a testtömeg indexet jelzi,...
hrdoktor  |  2021.09.20 06:46
Egyre több munkaadó mutat nyitottságot a kötetlen munkaidő bevezetése felé, ami a munkavállalók prod...
vezetoi-coaching  |  2021.09.18 21:50
Ally McBeal, 5. évad, 2 fiatal ügyvédnő beszélget szerelmi ügyekről. Jenny elmondja Ally-nek, hogy k...
legacykft  |  2021.09.17 19:37
Pezsgő, vidám, családias hangulatban telt a Legacy Alumni első összejövetele. Jó volt látni az izgat...
NAPTÁR
Tovább
2021. szeptember 24. péntek
Gellért, Mercédesz
38. hét
Szeptember 24.
Kutatók éjszakája
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. szeptember 24. 08:05