A három legfőbb ok a jobb fizetés, a szakmai fejlődés és a karrierépítés, valamit a magyar társadalmi klíma taszító mivolta, állapították meg a Magyar Tudományos Akadémia felmérésére adott válaszok alapján. A külföldön dolgozó diplomások számát húszezerre becsülik, első körben a rendszerváltás után, majd az uniós csatlakozást követően indult nagy hullám, de a köztes időszakokban is folyamatos volt a kinti munkavállalási kedv - írja a Népszabadság.
A diplomával rendelkező, több nyelven beszélő fiatalok karrierje gyorsabban ívelhet felfelé külföldön, ment hazánkban. A fizetések sokkal magasabbak, itthon hosszú túlórákkal sem tudja a munkavállaló azt a jövedelmi szintet elérni, amit kint egy normál állással megkereshet. Egyes szakmákban szakemberhiány érzékelhető, nem csak a külföldön munkát vállalók száma, hanem a végzettsége is fontos.
Arányait tekintve a jogi, a gazdasági és a természettudományos végzettségűek közül próbálnak a legtöbben munkát vállalni. A célországok között szerepel az Egyesült Államok, Brüsszel, Németország és Nagy-Britannia. A visszacsábításukra még nincs kidolgozott stratégia, bár a munkavállalók egy része csak néhány évre tervez, a hosszú távú tapasztalatok azt mutatják, hogy csak kevesen költöznek haza azok közül, akik külföldön megtalálták a szerencséjüket.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








