Érdemes-e osztalék miatt részvényt venni? Hogyan optimalizálhatod az adódat?

Ha valaki az osztalék megszerzése érdekében szeretne részvényeket vásárolni akár a BÉT-en, akár a külföldi piacokon, akkor mindenképpen csak a magasabb osztalék hozammal rendelkező papírokatt érdemes szemlélni. Az alábbi táblázatban a BÉT-en forgó társaságok eddig ismertté vált osztalékait, illetve az osztalék fizetéssel kapcsolatos fontosabb időpontokat gyűjtöttük össze.

2007.04.11 11:15
Megéri? - Osztalékhozamok a cseh piacon

A részvényeket az osztalék fordulónapon kell birtokolni, ami az osztalék kifizetését megelőző ötödik napra esik. Természetesen itt munkanapokról van szó, tehát a visszaszámlálásánál a hétvégéket figyelmen kívül kell hagyni, ugyanakkor a szombati munkanapokat figyelembe kell venni. Ezen a napon vágják le az osztalék szelvényeket, így az a tulajdonos jogosult az osztalékra, aki ezen a napon rendelkezik a papírokkal - függetlenül attól, hogy ki birtokolta a részvényeket az év során. Az ún. ex-dividend day a szelvényvágás utáni első kereskedési napra utal.

Nem szabad azonban megfeledkezni a Keler T+3-as elszámolásáról sem, mely miatt az osztalékszelvény levágásának a napja előtt legalább 3 kereskedési nappal meg kell vásárolniuk az adott részvényt a befektetőknek annak érdekében, hogy azon a napon, amikor a szelvény lekerül a részvényről, már a tulajdonukban legyen a papír.

Osztalékadó

Az SZJA törvény tavalyi módosításának köszönhetően a tőzsdei társaságok által fizetett osztalék utáni adó mértéke 2006 szeptember 1-től 10%. Tőzsdei társaságnak minősülnek az EU bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett vállalatok.

A 10%-os osztalékadó első ízben a 2006. évi (2006-ban kezdődő üzleti évi) eredmény felosztás alapján megállapított osztalékra, valamint a 2006. évi eredmény terhére fizetett osztalékelőlegre alkalmazható.

Az Egis esetében az osztalék után azért kellett 25%-os SZJA-t és 4%-os egészségügyi hozzájárulást fizetniük a magánszemély befektetőknek, mert a gyógyszercég az osztalékot a 2005 október elején megkezdett üzleti évre vonatkozóan fizette ki a részvényesek számára.

A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogy a nem tőzsdei társaságok esetében az osztalékadó mértékét úgy kell megállapítani, hogy:

1. ki kell számolni az egy részvényre jutó, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke értékét;

2. majd ennek a 30%-áig terjedő része után 25, e fölött pedig 35% osztalék adót kell megfizetni.

Egészségügyi hozzájárulás

A tőzsdei társaságok által fizetett osztalék esetében a magánszemélyeket NEM terheli a 25, illetve 35%-os esetében fizetendő 14%-os egészségügyi hozzájárulás (450,000 Ft-os felső határral). Ezen járulék esetében is azon társaságok tekinthetőek tőzsdeinek, melyek az EU bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett vállalatok.

A tőzsdei cégek által fizetett osztalék esetében tehát összesen mindössze 10%-os adó- és járulékteherrel kell szembenézniük a befektetőknek, míg nem tőzsdei vállalatoknál ezen terhek elérhetik a 39-49%-ot is.

Osztalék vs. árfolyam nyereség

A fentiek következtében az osztalékot fizető társaság papírjait az osztalékszelvény levágását követően érdemes eladniuk a magánbefektetőknek, hiszen az árfolyamnyereség 20%-kal adózik, ami 10%ponttal magasabb, mint az osztalék esetében fizetendő adó. Amennyiben az árfolyam a szelvényvágást követően pontosan az osztalék nagyságával esik, a befektetők az osztalék 10%-ának megfelelő adót tudnak megspórolni, hiszen a tőzsdei ügyleteken elért árfolyam veszteség az árfolyam nyereséggel szembeállítható.

Mekkora mértékben esik az árfolyam az osztalékszelvény levágása után?

A tankönyvi példák szerint a részvények árfolyamának az osztalék szelvény levágása után az osztalék nagyságával kell esnie. A gyakorlatban azonban - főként a részvény kedvező megítélése és/vagy jó piaci hangulat esetén - ennél kisebb mértékű árfolyam csökkenés is be szokott következni. Mindazonáltal ezen "extra" árfolyam nyereségnek a mértéke nem szokott túl nagy lenni, általában azonban a tranzakciós költségek fedezésére elegendő.