A tavalyról megmaradt szabadságnapokat idén még szeptember végéig kiadhatják a cégek, a jövő évtől azonban már március végéig meg kell ezt tenniük. Kollektív szerződésben foglaltak alapján - különösen fontos gazdasági ok miatt - legfeljebb június 30-ig hosszabbíthatnak - írja a Népszabadság.
A kormány az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozata miatt kényszerült a munka törvénykönyvének átalakítására. A taláros testület ugyanis decemberben alkotmányellenesnek minősítette a szabadság átvitelét engedélyező rendelkezést, mondván, hogy alkotmányos jog a pihenés, ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a dolgozókat.
A munkaadók ugyan nyomatékosan felvetették, hogy célszerű lenne annak engedélyezése is, hogy a gyakran bőségesen benn maradó szabadságot pénzben fizessék ki a dolgozónak, vagy - indokolt esetben - az összegyűjthető legyen. A tapasztalatok szerint sokan ugyanis nem tudják, sőt - munkahelyüket féltve - nem is merik igénybe venni a teljes szabadságukat.
Becslések szerint a szabadságok legalább negyede benn marad. A szakszervezetek azonban ragaszkodnak a valóságos, természetbeni szabadságidőhöz, a pihenés lehetőségéhez. A pénzbeni megváltás lehetőségét - hasonló indokkal, mint a szakszervezetek - a kormány sem támogatta. Arra viszont lehetőség lesz a jövőben, hogy a munkavállalók éves szabadságuk egynegyedéből - amelyről egyébként is ők rendelkezhetnek - három napot a kötelező 15 napos előzetes bejelentés nélkül vehessenek ki.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








