12-1 arányban döntöttek a 25 bp mellett

A fiskális folyamatokat áttekintve egyetértés volt abban, hogy az alapvetően kedvezőtlen tendencia nem változott. Az Eurostat döntése pusztán felszínre hozta azt a Tanács által már ismert és az inflációs jelentésekben is szereplő tényt, hogy a költségvetési folyamatokban idén nem látszik javulás. Ezzel összefüggésben felerősödött a jövő évi költségvetési hiány alakulásával és az euró magyarországi bevezetésének időpontjával kapcsolatos bizonytalanság. Több tag hangsúlyozta, hogy a szükséges költségvetési konszolidációt veszélyeztetik a fő politikai csoportok egymással versenyző adócsökkentési javaslatai.

A pénzügyi szektor egyik legnagyobb kockázata a deviza hitelállomány gyors bővülése. Egyes vélemények szerint a hazai kamatok külföldi kamatokhoz való közeledése a devizahitelek iránti keresletet csökkentheti. Mások annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a devizahitelek előtérbe kerülésének nem kizárólag keresleti okai vannak.

A kínálati oldalról is lökést kap a folyamat azáltal, hogy a kereskedelmi bankok a devizahitelek nyújtását preferálják a forinthitelekkel szemben árfolyamkockázatuk mérsékelése érdekében. Ezért a forintkamatok csökkenése nem eredményezi automatikusan a devizahitelezés visszaszorulását.

Az 50 bp-os csökkentés melletti érvként elhangzott, hogy a maginflációt jelenleg alacsony szinten tartó tényezők hatása akár tartós is lehet, ennek eredményeként az infláció 2007-re akár a középtávú cél alá is kerülhet. Bár az államháztartás finanszírozási igénye rendkívül magas, ennek a közvetlen inflatorikus hatása csekély. Az Elnök szavazásra bocsátotta a 25 bp-os és az 50 bp-os kamatcsökkentés lehetőségét. A Tanács tagjai közül tizenketten a 25 bp-os kamatcsökkentést támogatták, egy fő pedig 50 bp-os csökkentés mellett szavazott.