Mondjon le... - de miért is?

A konvergencia program az idei évre nyugdíjkorrekcióval 3.8%-os GDP arányos államháztartási hiányt jelölt meg, melyet a Pénzügyminisztérium később 3.6%-nak kommunikált. A deficit ennél várhatóan lényegesen magasabb, 6% körüli lesz (nyugdíjkorrekció nélkül 7.2%). Az eltérés legnagyobb részét az autópálya pénzek jelentik (számítások szerint 1.5-2%).

A tavalyi évre a konvergencia program GDP arányosan 4.5%-os hiánycélt jelölt meg (nyugdíjkorrekcióval). A KSH információink szerint 4.9%-os deficitet számolt a tavalyi évre, ez ment el az Eurostatnak Brüsszelbe. Ha ebből kivesszük a nyugdíjkorrekció kb. 1%pontos hatását, akkor 6% körüli értéket kapunk. Az Eurostat hivatalos véleményét hétfőn teszi közzé, itt még ennél is magasabb számok várhatóak. Előzetes információk szerint az Eurostat 6.6%-os deficitet határozott meg 2004-re nyugdíjkorrekció nélkül, tehát a 4.9%-kal összehasonlítható adat az Eurostat részéről 5.5-5.6% körül lehet majd. Akárhogy is számolunk, igen messze vagyunk a 3%-os értékektől, a jövő évi választások pedig nem igazán engednek teret a deficitcsökkentő elképzeléseknek.

A piac egyelőre csak igen mérsékelten reagált a fenti információkra. A befektetők szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy ilyen költségvetési pálya mellett az euró bevezetésének időpontja hogyan változhat. A 2010-nek már a jegybankelnök is minimális valószínűséget ad, az elemzők jelentős része 2012-t, 2013-at jelöl meg.

Az Eurostatnak elküldött jelentést és a deficitszámokat a Pénzügyminisztérium, a KSH és az MNB illetékeseinek egyaránt alá kellett írni. Az MNB korábban is felvetette már, hogy az autópálya-pénzek elszámolása problémát jelenthet, és a számok nem a valós folyamatokat fejezik ki. Szapáry György alelnök erre az utóbbi időszakban több nemzetközi fórumon is utalt. Egyesek ennek vélik betudni, hogy az Eurostat alaposabb vizsgálatokat végzett, és Joaquín Almunia EU pénzügyi biztos múlt pénteken erről a Pénzügyminisztérium vezetőit is tájékoztatta.

A Szocialista Párt képviselői Szapáry tájékoztatása mögött nem szakmai, inkább politikai támadást vélnek felfedezni, emiatt lemondásra szólították fel. Akármilyen megfontolásból is cselekszik a Nemzeti Bank (mi inkább szakmainak értékeljük), az semmiképpen nem tagadható, hogy a 6-7% közötti deficitszámokkal az eurót nem lehet bevezetni. A választási éveket az utóbbi évtizedben sorozatosan a költségvetési hiány megugrása kísérte, és a közeljövőben sem várhatunk csodát. A közvéleménykutatásokban a FIDESZ után lemaradó MSZP, az adócsökkentések bevételkiesést eredményező hatása mind abba az irányba mutat, hogy érdemi deficitcsökkentés jövőre sem várható. A kormányzati kommunikáció ezt amennyire lehet igyekszik leplezni, de ez csak a gazdaságpolitika további hitelvesztéséhez vezet. Ilyen esetben feltehetően inkább hasznos, ha a monetáris politika igyekszik pontosabb és reálisabb információt küldeni a befektetőknek, a piacnak, ezzel is felelős politikára késztetve a kormányt. Ebből következően egy ilyen figyelemfelhívásnak feltehetően nem személyi konzekvenciákban kellene lecsapódni.

A londoni DRKW kommentjében erre a veszélyes gyakorlatra hívja fel a figyelmet. A piac egyébként is hamar elbizonytalanodhat az euró csúszása miatt, egy ilyen helyzetben feltehetően fokozottan káros a politikai csatározás a vezető kormánypárt és az MNB között.