Már október-novemberre megvalósulhat az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 3 mrd eurós kötvénykibocsátása - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csepi Lajos, a társaság elnöke. Csepi bejelentése annyiban más az eddigi információkhoz képest, hogy a Pénzügyminisztérium egy 3 éves programról beszélt. A pénzre az autópályaépítések előrehaladtával folyamatosan van szükség. Korábbi információink szerint folyik az egyeztetés a Pénzügyminisztérium, a jegybank illetve a társaság között, hogy ez a hatalmas összeg milyen módon konvertálódjon majd forintra. Enélkül a devizapiaci hatások elemzése nem lehetséges. Csepi szerint nem probléma, hogy egy ilyen technikai megoldással kívül kerül az autópályaépítés a hivatalos állami beruházásokon, ugyanis az épülő autópályák által generált fejlődés bőven kompenzálja a hitel felárát. Ha az állam közvetlenül venne fel hitelt, az közvetlenül az államadósságot duzzasztaná, és veszélybe kerülne a 60%-os limit.
Korábban az autópályákat a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. építette, az ÁAK feladata az üzemeltetés és a fenntartás volt. Az autópályaépítés tehát korábban közvetlen állami finanszírozással folyt. Az állam úgy "száll ki" az autópályaépítésekből, hogy a meglevő szakaszokat gyakorlatilag eladja az ÁAK-nak. Ez technikailag úgy néz ki, hogy a finanszírozás sajátossága miatt az NA Rt. hitelt vett fel, ezt befizette a költségvetésbe, melyet aztán az ÁAK-tól származó bevételből fizet vissza a bankoknak, az autópályaszakaszok pedig az ÁAK-hoz kerülnek. Eddig 335 mrd Ft-ot tett ki az NA Rt. hitelfelvétele a költségvetési befizetések teljesítésére.
Az ÁAK két nemzetközi bankot, a Deutsche Bankot és a Citibankot bízta meg a kibocsátás szervezésével. Ha ősszel a kötvényeket sikerül értékesíteni, az ÁAK jövő január 1-jén megindítja a további autópálya-építéseket. Csepi arról nem beszélt, hogy ez az összeg milyen hosszúságú autópályaszakasz elkészítésére lesz elég.
Az ÁAK hiteleire közvetlen állami garanciavállalás nem vonatkozhat, mert így azt az államadósság részeként kell kezelni. Emellett az ÁAK bevételeinek legalább fele piaci körülmények között realizálódik (matricabevételek), nem állami támogatásként. Mivel az állami biztosítéknak korlátai vannak, emiatt a hitelfelvétel költsége is magasabb. Csepi erre úgy reagált, hogy az utak hamarabb elkészültéből sokkal több társadalmi-gazdasági haszon származik mint a magasabb kamatterhek kedvezőtlen hatása.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








