Már október-novemberre megvalósulhat az Állami Autópálya-kezelő Rt. (ÁAK) 3 mrd eurós kötvénykibocsátása - nyilatkozta a Világgazdaságnak Csepi Lajos, a társaság elnöke. Csepi bejelentése annyiban más az eddigi információkhoz képest, hogy a Pénzügyminisztérium egy 3 éves programról beszélt. A pénzre az autópályaépítések előrehaladtával folyamatosan van szükség. Korábbi információink szerint folyik az egyeztetés a Pénzügyminisztérium, a jegybank illetve a társaság között, hogy ez a hatalmas összeg milyen módon konvertálódjon majd forintra. Enélkül a devizapiaci hatások elemzése nem lehetséges. Csepi szerint nem probléma, hogy egy ilyen technikai megoldással kívül kerül az autópályaépítés a hivatalos állami beruházásokon, ugyanis az épülő autópályák által generált fejlődés bőven kompenzálja a hitel felárát. Ha az állam közvetlenül venne fel hitelt, az közvetlenül az államadósságot duzzasztaná, és veszélybe kerülne a 60%-os limit.
Korábban az autópályákat a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. építette, az ÁAK feladata az üzemeltetés és a fenntartás volt. Az autópályaépítés tehát korábban közvetlen állami finanszírozással folyt. Az állam úgy "száll ki" az autópályaépítésekből, hogy a meglevő szakaszokat gyakorlatilag eladja az ÁAK-nak. Ez technikailag úgy néz ki, hogy a finanszírozás sajátossága miatt az NA Rt. hitelt vett fel, ezt befizette a költségvetésbe, melyet aztán az ÁAK-tól származó bevételből fizet vissza a bankoknak, az autópályaszakaszok pedig az ÁAK-hoz kerülnek. Eddig 335 mrd Ft-ot tett ki az NA Rt. hitelfelvétele a költségvetési befizetések teljesítésére.
Az ÁAK két nemzetközi bankot, a Deutsche Bankot és a Citibankot bízta meg a kibocsátás szervezésével. Ha ősszel a kötvényeket sikerül értékesíteni, az ÁAK jövő január 1-jén megindítja a további autópálya-építéseket. Csepi arról nem beszélt, hogy ez az összeg milyen hosszúságú autópályaszakasz elkészítésére lesz elég.
Az ÁAK hiteleire közvetlen állami garanciavállalás nem vonatkozhat, mert így azt az államadósság részeként kell kezelni. Emellett az ÁAK bevételeinek legalább fele piaci körülmények között realizálódik (matricabevételek), nem állami támogatásként. Mivel az állami biztosítéknak korlátai vannak, emiatt a hitelfelvétel költsége is magasabb. Csepi erre úgy reagált, hogy az utak hamarabb elkészültéből sokkal több társadalmi-gazdasági haszon származik mint a magasabb kamatterhek kedvezőtlen hatása.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








