Csepi és az autópályafinanszírozás: megéri a felár

Korábban az autópályákat a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. építette, az ÁAK feladata az üzemeltetés és a fenntartás volt. Az autópályaépítés tehát korábban közvetlen állami finanszírozással folyt. Az állam úgy "száll ki" az autópályaépítésekből, hogy a meglevő szakaszokat gyakorlatilag eladja az ÁAK-nak. Ez technikailag úgy néz ki, hogy a finanszírozás sajátossága miatt az NA Rt. hitelt vett fel, ezt befizette a költségvetésbe, melyet aztán az ÁAK-tól származó bevételből fizet vissza a bankoknak, az autópályaszakaszok pedig az ÁAK-hoz kerülnek. Eddig 335 mrd Ft-ot tett ki az NA Rt. hitelfelvétele a költségvetési befizetések teljesítésére.

Az ÁAK két nemzetközi bankot, a Deutsche Bankot és a Citibankot bízta meg a kibocsátás szervezésével. Ha ősszel a kötvényeket sikerül értékesíteni, az ÁAK jövő január 1-jén megindítja a további autópálya-építéseket. Csepi arról nem beszélt, hogy ez az összeg milyen hosszúságú autópályaszakasz elkészítésére lesz elég.

Az ÁAK hiteleire közvetlen állami garanciavállalás nem vonatkozhat, mert így azt az államadósság részeként kell kezelni. Emellett az ÁAK bevételeinek legalább fele piaci körülmények között realizálódik (matricabevételek), nem állami támogatásként. Mivel az állami biztosítéknak korlátai vannak, emiatt a hitelfelvétel költsége is magasabb. Csepi erre úgy reagált, hogy az utak hamarabb elkészültéből sokkal több társadalmi-gazdasági haszon származik mint a magasabb kamatterhek kedvezőtlen hatása.