Német befektetők a magyar gazdaságról: távolról sem vagyunk sereghajtók?

Pénzcentrum
2005. április 29. 12:00

Egy évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után Magyarország túlnyomóan kedvező megítélést élvez az itteni német befektetők szemében. Ez a legfontosabb üzenete a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMŐKK) legfrissebb konjunktúrajelentésének, amelyet április 29-én mutattak be a nyilvánosságnak. A felmérés viszont azt is bizonyítja, hogy a vállalatok néhány keretfeltétellel továbbra sem elégedettek. A NMIKK az idén immár 11-szer készítette el hagyományos konjunktúrajelentését. Összesen 116 cég vett részt a felmérésben, közöttük francia és osztrák vállalatok is. Összességében azonban a minta döntő többségét a német vállalatok adják kb. 100 résztvevővel. Ebben az évben először került sor egyidejűleg erre a felmérésre Csehországban és Szlovákiában is, szinte azonos kérdésekkel, ezért a felmérés érdekes összehasonlítást tesz lehetővé a térségbeli "versenytársakkal".

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.


A válaszadó vállalatok fele kifejezetten kedvező hatásokat tapasztalt Magyarország uniós tagságának köszönhetően, mindössze 4%-ban panaszkodnak a hátrányos következményekre, miközben 45%-uk nem tapasztalt változást. Ebből kiderül, hogy a német befektetők számára a csatlakozás egyértelműen sikerrel járt. Így szinte természetes, hogy 90%-uk üdvözölné az euró bevezetését, mint az Európába való teljeskörű integráció utolsó lépését. A cégvezetők 62%-a erre már 2010-ben számít.

Minden ötödik vállalkozó tekinti jónak Magyarország gazdasági helyzetét, 64% kielégítőnek és mindössze 15% rossznak véli azt. 2005-re is túlsúlyban vannak az optimisták: 24%-ban azt vélik, hogy a magyar gazdaság 2005-ben jobb helyzetben lesz, mint 2004-ben, csak 19%-ban számítanak nehezebb időkre. Még kedvezőbb a saját helyzetükre adott pillanatkép: a válaszadók 48%-a jónak tekinti sajátvállalata helyzetét, további 45% kielégítőnek. 2005-re 43% ismét további javulásra számít, és 47% változatlan gazdasági eredményekre, mindössze 10% tart kedvezőtlen fejlődéstől. A derülátó hangulat a nyereségre vonatkozó várakozásokban is tükröződik: a cégek 49%-ánál 2004-ben nőtt a nyereség, az idén pedig 50%-uk ismét az eredmény növekedésére számít. 2004-ben átlagban 20%-os növekedésről számoltak be a cégek, 2005-re pedig még mindig 12%-ot várnak.

Lassabban emelkednek a költségek

A felmérésben résztvevő vállalatok költségei 10%-kal emelkedtek, és idén mindössze 8%-ra számítanak. A bérköltség 2005-ben előreláthatólag csak 7%-kal, vagyis az általános költségnövekedéstől elmaradó mértékben emelkedik. A kedvező üzleti kilátások a beruházási hajlandóságot is kedvezően befolyásolják: a 2004-ben mért 36% után idén a válaszadó vállalatok 32%-a kívánja emelni beruházási kiadásait. Csupán minden tizedik vállalat nem tervez beruházásokat.

A 2005-ös felmérés ismét azt mutatja, hogy Magyarországon számos olyan feltétel adott, amely az országot a külföldi befektetők számára továbbra is vonzóvá teszi. Az is kiderült viszont, hogy néhány keretfeltétel még mindig, néha akár nagyobb mértékben is okot ad a vállalatok kritikájára. A korábbi évekkel összehasonlítva olyan eltolódások érzékelhetők, amelyek a gazdaságpolitikával szemben támasztott elvárásokat is körvonalazzák.

A felmérés mindenek előtt azt bizonyítja, hogy a válaszadók 79%-a ismét Magyarországon eszközölné beruházását, csak 21% fontolgatna más országot. Bár az előbbi szám valamivel alacsonyabb, mint az előző évben (akkor még 82% Magyarországon ismételte volna meg beruházását változatlan formában), mégis arról tanúskodik, hogy a vállalatok összességében elégedettek magyarországi gazdasági tevékenységükkel.

A visszatérők aránya szinte megegyezik a csehországi "újraberuházók“ arányával (77%), azonban lényegesen a szlovákiai megelégedettség értéke alatt van: oda a beruházók 92%-a jönne újra.

Az alternatív célországokkal való közvetlen összehasonlítás azt mutatja, hogy a minőségbeli különbségek sokkal kevésbé lényegbevágóak, mint azt rendszerint hiszik. Szlovákia, Kína, Csehország és Lengyelország ugyan a megkérdezettek szerint valamennyire jobb beruházási feltételekkel rendelkezik mint Magyarország, de a különbségek messze nem annyira szembetűnőek, mint ahogyan ezt néha a nyilvános eszmecserék sejtetni engedik. A legjobb eredményt Magyarország a Németországgal vagy Ausztriával való közvetlen összehasonlításokban éri el, míg például a manapság sokszor körülrajongott Ukrajna beruházási helyszínként Magyarországgal szemben árnyalatnyi hátrányokat is felmutat.

A lehetséges célországok minőségbeli értékelésének visszafogottsága főként a beruházási döntések sokszor elhanyagolt összetettségével magyarázható. A munkaerőköltségek a számos döntési tényező közül csak az egyiket jelentik, egy másik tényező, pl. a piaci jelenlét a helyszínen. Éppen ez utóbbi kompenzálhatná az olyan célországok esetében, mint Kína vagy Ukrajna a még meglevő befektetési hiányosságokat és ez magyarázhatná az ezekre a piacokra történő betörést.

Másfelől az eredmények azt is mutatják, hogy a befektetők tömeges mérető elvándorlása a közelben fekvő EU-tagországokba (Szlovákia, Lengyelország, Csehország) inkább a kivételt jelenti, mivel sem a költségek, sem az általános befektetési feltételek tekintetében nem állnak fenn drámai különbségek.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az új tőke számára alternatív befektetési helyszínek is rendelkezésre állnak a régióban. Magyarországnak ezért törekednie kell arra, hogy saját befektetési feltételeinek minőségét folyamatosan próbára tegye.

A válaszokból az is kiderült, hogy olyan területeken, amelyek különösen fontosak a vállalatok számára, ott nagyobb gondossággal figyelnek oda a vállalatvezetők. Ide tartoznak pl. az adórendszer és az adóteher, a közigazgatás minősége, a támogatási forrásokhoz való hozzáférés, a közbeszerzések hiányzó átláthatósága, valamint a bűnözés és korrupció elleni harcot. Ezzel szemben a politikai stabilitás és a jogbiztonság ismét jó minősítést kapott.

A keretfeltételek közül magas prioritást élvez a munkaerőpiac. Jónak ítélték a munkavállalók képzettségét, teljesíteni akarását és termelékenységét. A szakemberek kínálatát viszont változatlanul rossznak tekintik. Csökkentek ugyanakkor a munkaerőköltségek miatti feszültségek.

A felmérés szerint a helyi beszállítók rendelkezésre állása és minőségi színvonala is, amelyre eddig számos panasz élt a közvéleményben, jobb a hírüknél. Csak az üzleti partnerek fizetési morálját találják rossznak a megkérdezett vállalatvezetők.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.01.22 08:34
  Ez nekem is egy kedvenc képem, történetem. Mint akinek szintén sok könyve van, tőlem is meg szokt...
legacykft  |  2022.01.21 18:45
Mindannyian boldog életről álmodunk. A boldogság élménye azonban mindenkinek mást jelent, mondhatnák...
perfekt  |  2022.01.19 08:18
2022. évi első, közbeszerzési témájú bejegyzésünket - évek óta követett gyakorlatunknak megfelelően...
coachco  |  2022.01.18 16:34
Hetvenhét éve annak, hogy felszabadult a budapesti gettó. Ezt a hírt hallva eszembe jutott az a pár...
hrdoktor  |  2022.01.17 06:30
Bár a home office-ban az otthon kényelmében vagyunk, sokan tapasztalhatják, hogy a virtuális megbesz...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. január 23. vasárnap
Zelma, Rajmund
3. hét
Január 23.
Kaposvár napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Private Investor Day 2022
Mibe fektessünk 2022-ben? Tippek, elemzések, befektetési ötletek profiktól, Neked! Február 24-én online.
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. január 23. 16:07