Válság vagy "soft landing": a FED és az EKB kamatpályái

Az alábbiakban határidős termékek jegyzései alapján kívánjuk bemutatni, hogy a piac milyen kamatpályákra számít az EKB illetve a FED esetében. Mindkét intézmény várhatóan igen óvatos lesz, az erős euró még jó ideig komoly akadályt jelenthet az EKB kamatemelésének.

A FED célja, hogy a reálkamat a gazdasági növekedés, illetve az infláció által megkövetelt szintre emelkedjen. Bár némi inflációs nyomás érezhető már, a 4% körüli növekedéshez továbbra is igen visszafogott árnövekedés társul a leértékelődő dollár és a robbanó olajárak ellenére. Úgy tűnik, hogy a verseny, az importhelyettesítés, a termelékenység javulása jelentős ármeghatározó tényező. Az alacsony kamatszint mellett a hitelcsatornák is jelentős "leterheltség" mellett működnek, az eladósodás, a jövedelem feletti kiadások a gazdaság minden belföldi szereplője részéről dinamikusan emelkednek, mely rekordnagyságú fizetési mérleg deficitben csapódik le. A kamatemelésekkel ezek az egyensúlytalanságok részben orvosolhatóak lennének, a hitelek drágulnának, a megtakarítási ráta nőhetne, a külső egyensúlytalanság mérséklődhetne. Természetesen a drágább dollár globális likviditásszűkülést is okozna.

Az alábbi ábrán a federal funds futures jegyzésekből számított implicit kamatpálya látható. A következő táblázat már a Nyíltpiaci Bizottság üléseinek időpontjait és a feltételezett konkrét kamatdöntéseket mutatja.

A FED után érdemes még egy pillantást vetni a piaci véleményekre az EKB kamatait illetően. A refinanszírozási ráta minimuma jelenleg 2%-on áll. A piaci árazások alapján nem várható, hogy a bank az év vége előtt kamatot emeljen. Az erős euró illetve az euró-zóna lassú növekedése mind akadályát jelentik a szigorúbb kamatpolitikának. Az infláció 2% körül ingadozik a GMU-ban.