Az Európai Unió bővítésével párhuzamosan újabb piacok kerülnek fel a globális portfólióbefektetők térképére. A konvergencia-sztori egyik újabb állomása keleti szomszédunk, Románia lehet a következő években. A román tőzsdeindex a tavalyi évben közel megduplázódott, a külföldi befektetői érdeklődés egyre jelentősebb. Várhatóan idén tavasszal sor kerül a tőkepiac szélesebb liberalizációjára, mely külföldiek számára is lehetővé teszi majd a betétképzést (közvetlen részvétel az állampapír aukciókon). A dezinflációs folyamat hatására a hozamok jelentősen mérséklődhetnek, a tőkebeáramlás erős felértékelési nyomást helyez a lejre. Összefoglalónk során felhasználtuk a CIB Bank és a Morgan Stanley elemzését.
A román tőkepiac szélesebb liberalizálása mindenképpen jelentős eseménynek számít. Az eddigi intézkedések során a folyó fizetési mérlegek liberalizálása már megtörtént, ami hátra van:
- külföldiek által román lejben denominált betétekkel kapcsolatos műveletek,
- a pénzpiaci instrumentumokkal kapcsolatos műveletek,
- belföldiek által külföldön nyitott folyó- és betétszámla műveletek.
Szakértői várakozások szerint a lejben denominált betétképzés a külföldiek számára már áprilisra megvalósulhat, míg teljes liberalizáció az értékpapírok területén 2006 végére lesz.
A külföldi betétképzés lehetőségének egyik közvetlen következménye, hogy ezután a külföldiek is részt vehetnének az állampapír aukciókon, az eddigi gyakorlat alapján ugyanis ez csak direkt meghívás alapján történhetett. Az állampapírpiac egyelőre igen fejletlen, melyben az alacsony adósságállománynak is szerepe van. A kibocsátások nem rendszeresek, a másodpiac jelentéktelen. A hosszabb lejáratú papírokra jegyzések is alig vannak. A román államadósság-papírok már befektetési kategóriába tartoznak a nagy hitelminősítőknél.

Az érdeklődés fokozódását jelzi, hogy a legutóbbi akciók már jelentős hozamcsökkenés mellett zajlottak, a meghirdetett mennyiségeket 12-13-szorosan jegyezték túl. Sikeres volt az első 5 éves aukció is.
Mind az adóssággeneráló, mind a nem adóssággeneráló tőke oldaláról további jelentős érdeklődés várható Romániában a következő években. A román tőzsdeindex a múlt évben megduplázódott, a működőtőke beáramlás szintén erősödik. A tavaly decemberi választások után a bizalom egyre jelentősebb, idén áprilisban várhatóan kijelölik az uniós belépés pontos időpontját is: keleti szomszédunk várhatóan 2007-ben lép be. Ehhez kapcsolódóan a konvergenciabefektetők egyre jelentősebb számban és tőkeerővel jelenhetnek meg.
A tőkebeáramlás intenzitásának növekedése az árfolyamra is felértékelési nyomást jelent. 2004-ig a Román Nemzeti Bank egy előre bejelentett reálárfolyam pálya mentén igyekezett menedzselni az árfolyamot, melyet kamatváltoztatásokkal illetve direkt intervencióval ért el. Az "arany-szabály" szerint a reálfelértékelődés maximális mértéke a termelékenység és a reálbér változásától függ(ött). Tavaly a román jegybank szinte folyamatosan interveniált a lej gyengítése érdekében.

2005-ben bevezetik az inflációs célkitűzés rendszerét, mely kiélezheti a feszültséget az antiinflációs célok és a versenyképességi szempontok között. A dezinflációs folyamatokhoz kapcsolódóan az elmúlt időszakban jelentős kamatcsökkentésekre került sor, mely a fejletlen másodpiacon is hozamesést okozott.

Az irányadó ráta továbbra is meglehetősen magas, 15.75%-on áll, de az intenzív tőkebeáramlás további jelentős kamatvágásokat kényszeríthet ki. Ezek alapján a román jegybank egyre inkább elveszítheti szabadságát a kamatmeghatározás terén. Az inflációs targetálás sikerességét nagyban megnehezíti tehát az említett tőkeliberalizáció, valamint a hazai árszabályozás során is számos korábbi korlát feloldásával kell számolni (pl. energiaárak). Az infláció 2004 végére 9.3%-ra süllyedt, 2005 végére a jegybank szeretné 7% közelében látni az inflációt. Az IMF ennél ambíciózusabb 6%-os célt tart kívánatosnak.

Mivel a fogyasztói kosárban igen jelentős azon termékek súlya, melyek árszintjére a
devizaárfolyam jelentős hatással van, az árfolyamtranszmisszió szerepe a rendszer működésében mindenképpen meghatározó lesz. Intervenciókra a tavalyi évhez hasonlóan idén is számítani kell, ugyanakkor a jegybank a dezinfláció érdekében várhatóan tolerálni fogja az árfolyam felértékelődését. Az idei évre piaci szakértők 10-15%-os felértékelődést prognosztizálnak a nominális árfolyamban.
A román gazdaság egyik legnagyobb problémája a szomszédok egy részéhez hasonlóan a kedvezőtlen külső egyensúly. A folyó fizetési mérleg 2004-ben a GDP 7.8%-a körül alakulhatott. Bár az exportnövekedés meghaladta a 20%-ot, az import ennél is gyorsabban, kb. 28%-kal bővült. Az exportszerkezet egyelőre viszonylag kedvezőtlen, az alacsony hozzáadott értékű termékek kivitele - mely domináns - igen érzékeny az árfolyamra: a felértékelődés gyorsan versenyképtelenné teheti (pl. textilipar, mely tavaly a kivitel 28%-át adta).
Az importnál a növekedésben mind a beruházási célú termékek, mind a fogyasztási célú áruk növekedése magas. A deficit egy része tehát ún. modernizációs jellegű, mely a felzárkózó országoknál természetes. Emellett azonban a belső fogyasztás élénkülése az egyensúly szempontjából komoly probléma. A választások előtti béremelések, az adócsökkentések, az előrehozott nyugdíjkorrekció mind növelték a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. A háztartási hitelek állománya tavaly kb. 50%-kal nőtt, bár hozzá kell tenni, hogy a bázis rendkívül alacsony (az euró denominált hitelek bővülése 90%-os volt, mely jóval meghaladta a lej hitelek bővülési dinamikáját). A jegybank az elmúlt időszakban (pl. a tartalékkötelezettségek emelésén keresztül) több lépést tett a külföldi eladósodás visszafogására.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozás egyelőre nem jelent problémát, a működőtőke, a portfólióbefektetések és transzferek a deficitet fedezik. Igen jelentős tényezőnek számítanak a külföldön dolgozó román vendégmunkások által hazautalt fizetések. Az FDI beáramlás továbbra is igen magas lehet: egyrészt zöldmezős beruházások, másrészt már meglevő kapacitások fejlesztésére (pl. fém- és vegyipar) irányulhat.

Az idei évben az IMF-fel kötött megállapodás alapján a folyó mérleg hiányát a GDP 6.5-6.8%-ra kívánják leszorítani, ami kb. 1%pontos csökkenés. Ha figyelembe vesszük, hogy a textilipar az árfolyam és a kínai konkurencia miatt is elég nehéz helyzetben van, akkor a hiány csökkentése egyáltalán nem könnyű feladat.
A fiskális egyensúllyal egyelőre jelentősebb problémák nincsenek, bár a nagy elosztórendszerek reformja, az infrastruktúra-fejlesztés zöme még hátra van. Tavaly az államháztartás GDP arányos hiánya a GDP 1.2%-a körül alakult, mely idén 0.4-0.5%ponttal csökkenhet. A hiány csökkentését segítheti a lassuló, de továbbra is gyors GDP növekedés (2004: 8%, 2005: 5.5%).

Az idei évben jelentős változások történtek a román adórendszerben, mely bevételi oldalról jelent egyfajta kockázatot. A keleti ország is "beállt" az egykulcsos rendszert használók sorába. Az SZJA kulcs 2005-től egységesen 16%-ra változott, melynek célja a tőkevonzó képesség növelése és az adóelkerülés csökkentése volt. Az ÁFA kulcs 19%-os, a kisvállalkozások 3%-os nyereségadót fizetnek.
Piaci elemzők szerint a büdzsé egyensúlyban tartásához, illetve a deficit lefaragásához kapcsolódóan az idei évben mindenképpen szükséges egyes adónemek növelése az SZJA csökkentés mellett. Ide sorolható tényként a fent már említett kisvállalkozói adó 1%-ról 3%-ra tornázása illetve a tőkenyereség adó növelése. Az ÁFÁ-t egyelőre nem emelték, de ezt az IMF is szorgalmazza.
A fiskális pozíciót javíthatják az idei és jövő évre várt privatizációs bevételek. Ezek közül az egyik legjelentősebb a CEC Bank (a pályázók között lesz az OTP is) és a BCR. Ezek mellett az energiaszektor magánosítása is folytatódhat.Így is nehéz lesz azonban elérni a 2004-es 3.3 mrd eurós ( a folyó mérleg hiány kb. 80%-a) bevételt.
Összességében a stabil fiskális pozíció a dezinfláció folytatódásával kedvező feltételeket teremthet a jegybank további kamatcsökkentéseihez. A jelentős tőkebeáramlás hatására a lej felértéklődése nehezen gátolható meg. Az állampapírpiacon a kereslet továbbra is élénk maradhat, a kínálatot jelentősen meghaladhatja. A külföldi kibocsátások szinten tartásával a belföldi piac "szűk" maradhat.
Egyes vélemények szerint paradox módon a csatlakozási időpont kijelölése bírhat destabilizáló hatással. Lengyelország és Magyarország példája ugyanis azt mutatta, hogy a csatlakozási időpont kijelölése után a gazdaságpolitikai fegyelem fellazult.
Az államháztartási reform nem elkerülhető, emellett különösen fontos az állami vállatok helyzetének rendezése a jelentős körbetartozások miatt (a GDP kb. 40%-a). Az euró bevezetésére feltehetően a következő évtized közepe előtt nem kerül sor. A lej felértékelődése a következő években folytatódhat, de részben a külső egyensúlytalanságok miatt feltehetően nem lesz ingadozásoktól mentes a konvergenciafolyamat.








