Nincs meglepetés: ismét 50 bp-tal vágott az MNB

Az elmúlt hónapokban publikált makrogazdasági adatok alapján a Monetáris Tanács úgy ítéli meg, hogy az infláció szempontjából a múlt év végén kibontakozott, a korábbi várakozásoknál is kedvezőbb tendencia meghatározó marad. Az infláció és a nominális bérek 2004. második félévében megfigyelt alakulása arra utal, hogy csökkent az inflációs várakozások magas szinten maradásának kockázata.

Óvatosság, bizonytalanság

A Monetáris Tanács közleménye szerint a javuló inflációs kilátások lehetővé teszik az irányadó kamat mérséklését. A magyar gazdaság egyensúlyi helyzete és annak piaci megítélése azonban óvatos kamatpolitikát tesz szükségessé. Bár a nemzetközi befektetői légkör továbbra is kedvező, a hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hetekben a bizonytalanság jelei is fellelhetők, melyekre a Monetáris Tanács döntései meghozatalakor továbbra is figyelemmel lesz.

Eredményes monetáris politika, teljesíthető inflációs cél

Decemberben folytatódott a fogyasztói áremelkedési ütem csökkenése, és ez a hosszabb távú tendenciák megítélése szempontjából meghatározó maginflációban is végbement. A csökkenéshez számos olyan tétel járult hozzá, melyekre a monetáris politika hatást gyakorol, vagyis az elmúlt év kiszámítható kamatpolitikája és a stabil árfolyam eredményesnek bizonyult az indirektadó-emelések miatt megugró árnövekedés fékezésében. A Monetáris Tanács jó esélyt lát arra, hogy 2005-ben az infláció visszatérjen az adóemelés előtt jellemző szintre, és nem lát jelentős kockázatot arra vonatkozóan, hogy az év végi inflációs számok a 2005-ös 4%-os, illetve a 2006-os 3.5%-os inflációs célokat meghaladják.

Az elmúlt év során a kamatpolitikának kiemelt célja volt, hogy az indirekt adók emelése ne okozzon tartós emelkedést az inflációban. Bár a versenyszférában tapasztalt novemberi bérnövekedési adat óvatosságra int, 2004. második felében összességében lassulás jellemezte a bérdinamikát. A mérséklődő növekedés is arra utal, hogy az inflációs várakozások nem emelkedtek meg tartósan, így a dezinfláció folytatódása idén is várható.

A legfrissebb adatok a gazdasági konjunktúra folytatódását támasztják alá. Az ipari termelés és export adatok megerősítik, hogy a tavalyi év vége felé élénkült a vállalati aktivitás. Bár a lakossági kereslet 2004-ben lassabban nőtt, mint a megelőző években, a növekedés üteme a korábbi várakozásokat meghaladja.

A kedvezőbb külkereskedelmi mérleg a külső egyensúlyban látható kockázatokat valamelyest enyhíti, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg GDP arányos tavalyi hiánya így is közel 9 százalékra tehető.

A külső egyensúlytalanság mérsékléséhez az államháztartási hiány számottevő csökkentésére van szükség. Mivel 2004-es a hiány részben átmeneti intézkedésekkel alakult ki, 2005-ben még nem körvonalazódik egy, a pénzügyi piacok, a hitelminősítő intézetek és európai partnereink számára is megnyugtató, a konvergencia-programmal összhangban álló fiskális konszolidáció.

Ma még kedvező

A nemzetközi befektetői környezet ma még kedvezően alakul, de jelentős bizonytalanságokat is tartalmaz. A hazai egyensúlyi problémák miatt azonban a változatlanul élénk nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság ellenére a forintbefektetések iránt megnyilvánuló külföldi kereslet mérsékelt. A fenti tényezőket figyelembe véve a jelenlegi 50bp-os kamatcsökkentéssel a kamatfelár olyan szinthez közeledik, amely a jelzett kockázatok mellett a jövőben fokozott óvatosságot indokol a Monetáris Tanács részéről.

A 2004. decemberben mért 5.5%-os éves infláció meghaladja az MNB eredeti inflációs célját, melyet 2002 októberében - a kormány "Középtávú Gazdaságpolitikai Program"-jával összhangban - 3.5±1%-os szinten határozott meg. Az eltérés ugyanakkor döntő részben a kormány 2003. közepén bejelentett, és 2004-ben végrehajtott indirektadó-emeléseinek tulajdonítható. Az adóemelések nélkül az infláció a célsávban maradt volna.

A kormány adóemelés-bejelentését követően a Monetáris Tanács újraértékelte az inflációs célt, és úgy döntött, hogy nem kívánja ellensúlyozni az intézkedés közvetlen inflációnövelő hatását. Törekvése arra irányult, hogy a magasabb infláció ne épüljön be tartósan a várakozásokba, az árak emelkedése átmeneti maradjon, amit közleményeiben rendszeresen hangsúlyozott. Bár nagyobb bizonyosságot csak az év során lehet szerezni, az infláció és a bérek alakulásából, valamint az inflációs várakozások felmérésekből már most az olvasható ki, hogy a tavalyi többlet-áremelkedés nem vezetett tartósan magasabb inflációs várakozásokhoz.

A Monetáris Tanács közleménye kitárt arra is, hogy a mai ülés rövidített jegyzőkönyve 2005. február 11-én jelenik meg. A Monetáris Tanács az irányadó kamatszinten túl a mai ülésén megvitatta a február 21-én megjelenő inflációs jelentés tartalmi kereteit is.