33 °C Budapest

A kamatswap-piac lehetőségei a hazai adóssságkezelés számára

Pénzcentrum
2004. december 21. 08:01

A származékos piacok fejlődése, a termékskála bővülése a hazai szereplőknek - bankoknak, vállalatoknak, intézményi befektetőknek - is egyre nagyobb teret nyújt részben a kockázatkezelési, részben a spekulációs tevékenység kiterjesztésére is. A kamatswapok, vagy magyarul kamatcsere ügyletek egyre nagyobb népszerűségnek illetve likviditásnak örvendenek ebben a piaci szegmensben. Az első kamatswap ügyletet 1981-ben kötötték, hazánkban az egyik legfontosabb ösztönző elem a 2001-es devizaliberalizáció volt, mely lehetővé tette a külföldiek aktív jelenlétét a származékos piacon is. A látványos növekedés összefüggésben állt a markáns külföldi befektetésekkel a hazai állampapír-piacon.


Az ÁKK elemzői (Farkas Richárd, Mosolygó Zsuzsa, Páles Judit) egy összefoglaló tanulmányt készítettek a kamatswap piac hazai perspektíváiról. A tanulmányt négy részben mutatjuk be, melyből három részkérdés már megtalálható a portfolio.hu hasábjain. A teljes tanulmány a decemberi Hitelintézeti Szemlében olvasható.

Az általunk közölt részek a következők:

1. A kamatswap piac működése
2. A swap spreadek
3. Swap ügyletek adósságkezelési megközelítésből
4. A kamatswap piac lehetőségei a hazai adósságkezelés számára.

Az alábbiakban a kamatswap-piac lehetőségeit mutatjuk be a hazai adóssságkezelés szempontj.



A forint kamatswap-piac nem tekinthet vissza nagy múltra, azonban az elmúlt két-három évben a hazai swappiac is komoly fejlődésnek indult. Fontos lökést adott a 2001-es devizaliberalizáció, valamint sajátos módon segítették a piac fejlődését a 2002-2003-as spekulációs folyamatok. Jótékony hatású volt a kamatcsökkenési trend megtörése is, mivel a kamatcsökkenési várakozások tartós egyirányúsága nem kedvez ezen piac fejlődésének, mert korlátozza a likviditást az egyik oldal hiánya.

A legfontosabb szereplők napi 10-20 ügyletet bonyolítanak le, a napi forgalom becslésekk szerint 50-60 milliárd forintra rúghat. A legnagyobb szereplők évente 1,000-1,200 ügyletet kötnek. A leggyakoribb kötések egy-három milliárd forint értékűek, de nem ritka az 5 mrd forintos kötés sem. Az ügyletek nagy részét Londonban kötik. A hazai elsődleges forgalmazók piaci aktivitása jelentős, de számviteli, informatikai és érdekeltségi problémák nehezítik az üzletág fejlődését. Sok esetben csak az anyabank végez ilyen műveletet, több esetben a forintswap-műveleteket teljesen az itteni leány végzi, sok esetben az anya-, és a leányvállalat is végez forintswap-műveleteket. Ekkor problémát jelenthetnek az anyabankkal történő munkamegosztás feszültségei, emellett az anyabank limitjei és egyéb szabályai korlátozhatják az itteni aktivitást is.

A hazai swappiac fontos jellemzője, hogy az intézményi befektetők nem aktívak e területen. A befektetési alapok gyakorlatilag teljesen hiányoznak a piacról, s ez a likviditást jelentősen korlátozza. Ennek részben szabályozási oka is van, azaz a befektetési alapok esetében nem egyértelműek a törvényi előírások a lehetséges swapműveletekre vonatkozóan. (Ugyanis most fedezeti céllal vehetnek igénybe swappokat, s ez a művelet egyedi papírokhoz kötött, azaz a portfolió egészére nem.) Ezen kívül a bankokhoz hasonlóan technikai (számviteli, informatikai) problémák, s a kellő érdekeltség (a magas kamatszint, a beáramlás korábbi állami támogatása mellett) is hiányzik ehhez.

Az állampapír-piac és a swappiac likviditását érdemes összehasonlítani a referencia- és a swaphozamok vételi-eladási különbözete szerint: a szűkebb spread a piac nagyobb mértékű mélyégére utal. A rendlkezésre álló adatok szerint az állampapír piac likviditása az elmúlt években meghaladta a swap-piacét.



A forintkamatswap-piac legaktívabb szereplői általában a bankok, ezek közül is a nagy külföldi bankok, illetve ezek leánybankjai. A legjelentősebbek ezek között a Citibank Budapest, Deutsche Bank, a Dresdner Bank és a JP Morgan, de foglalkoznak árjegyzéssel még a Bloomberg szerint az alábbi bankok is: Bank of America, CEDEF, Commerzbank, Conticap, Intercapital, Prebon Yamane és Tullett & Tokyo (ezek a bankok kínálnak és keresnek is kamat-láb-swapokat). A bankok közül azok vesznek részt nagyobb volumennel és forgalommal a ha-zai derivatív piacokon (s azon belül a kamatswap-piacon), melyek globálisan is vezetőknek számítanak e piacokon. Ennek legfőbb oka, hogy rendelkeznek a származékos termékek piacán való hatékony részvételhez szükséges rendszerekkel (pl. könyvvitel), "know-how"-val.

A "hagyományos" hazai bankok kevésbé aktívak ezen a piacon, általában nincs meg a megfelelő érdekeltség illetve elkötelezettség, valamint a technikai háttér sem az ilyen származékos műveletek végzéséhez. Például többek között a HVB, az Erste Bank, az MKB, a KH és az OTP is aktívan részt vesz a piacon, azonban nem jegyeznek árakat.

A bankok spekulatív és kockázatkezelési, illetve arbitrázs megfontolásokból, valamint az ügyfeleik megbízásából kötnek kamatswap-ügyleteket. A saját számlás ügyletek irányát és mértékét befolyásolják a hozamgörbe alakulására vonatkozó várakozásaik, portfolióik összetétele, valamint a swapráták és az állampapír-piaci hozamok közötti eltérések.

Ugyanakkor az aktivitásukat jelentősen befolyásolják, gyakran korlátozzák a banki limitek Abankok sokszor olyan irányú swapügyletet kötnek, amelyben fix kamatot fizetnek, s változót kapnak (pl. amikor az állampapír-piaci hozam magasabb a swaphozamnál). Ezen bankok tehát potenciális ügyfelei lehetnek azon adósságkezelőknek, amelyek fix kamatozású kötelezettségeiket változó kamatozásúra szeretnék cserélni. Figyelembe kell venni azonban, hogy a bankok a hozamok alakulásától függően az ellentétes irányú ügyletek kötésében is érdekeltek lehetnek.

Szereplőként jelennek meg olyan nemzetközi pénzügyi intézmények is, akik a közelmúltban igen nagy mennyiségben bocsátottak ki euroforint kötvényeket. Az euroforint kibocsátó intézmények esetében a magas hitelminősítésük folytán nekik járó alacsonyabb kamatfelár kihasználása s fontos szempont volt. Érdekeltek a számukra keletkező árfolyam- és kamatkockázat kezelésében, s ebből a célból egyrészt deviza,- és kamatswapot kötnek a magyar piacon, amely így egyik oldalról érinti a hazai kamatláb-swap piacot. Az euroforint kötvényt kibocsátók a kamatswap piacon olyan irányú ügyleteket kötnek, amelyek során változó forint-, vagy devizakamatot fizetnek és fix forint kamatot kapnak. Az euroforint kötvényeket a nyugdíjpénztáraknak, lakosságnak eladják, fix forint- kamatfizetési kötelezettségeiket pedig olyan kamatswappal fedezik, melyben fix forint kamatot kapnak, s változó devizakamatot fizetnek, vagy első lépésben változó forint kamatot fizetnek, s egy további devizaswap ügylet keretében változó forint kamatot kapnak, s változó devizakamatot fizetnek. Ez egyenértékű egy szintetikus devizahitel-felvétellel. A kamatswapok tehát devizaswap-műveletekhez kapcsolódnak. Lényegében az összes euroforint kibocsátó intézmény foglalkozik forintkamatswap ügyletekkel.

Fontos szereplők még a hedge fundok, valamint a külföldi alapkezelők, melyek profitnövelési céllal használják a hazai swap-piacot. A hedge fundok főként spekulatív okokból kötnek kamatswap-ügyleteket, melyeknek iránya a hozamgörbe alakulására vonatkozó várakozásaiktól függ. Amennyiben kamatemelkedést vár, akkor változó kamatfizetést kap, s fixet fizet (Payer oldalon áll) míg ha csökkenésre számít, akkor a fordított oldalon áll. Ezek az ügyletkötések igen nagy volumenben és hullámokban is történhetnek. A piaci résztvevők szerint ezen swapügyletek nagy szerepet játszottak a spekulatív hullámok idején Magyarországon is, 2002-2003-ban.

A magyar -nem pénzügyi- vállalatok aktivitása csekély a hazai IRS piacon. A hazai vállalatok közül főként a külföldi anyacéggel rendelkező multik végeznek ilyen műveleteket. A kamatswapok esetében ezeket nagyrészt az anyacég bonyolítja (pl. a Matáv esetében általában a Deutsche Telecom köti az üzleteket). A magyar tulajdonú vállalatok részvételét korlátozza a hiányzó banki termékkínálat is (főként az OTP esetében), holott a természetes érdekeltség adott lenne. Ezen új termékeket a hazai könyvelési rendszerek nem, vagy csak nehezen tudják kezelni, s ez is gátja a dinamikus fejlődésnek.

A nem pénzügyi vállalatok iránya a forintkamatswap piacon a fix kötvénykibocsátók (euroforint-kötvény kibocsátó, magyar államkötvény) pozícióival ellentétes ügyletek lehetnek. Azaz a változó kamatozású kötelezettségeiket fix kamatozású-vá alakíthatnák swapügyletek segítségével. Ezeknél a vállalatoknál általában a kamatswap-ügyletek a devizaswapokhoz kapcsolódnak. Elsősorban pozícióik fedezéséhez alkalmazzák ezeket a műveleteket.

A vállalatokat egyértelműen devizahitel-felvétel jellemzi, azaz főként devizában adósodnak el. A devizakamat-csökkenési periódusban az volt jellemző, hogy megtartották lebegő kamatozású kötelezettségeiket. Ez a magatartás a forintoldalon is jellemző volt, s a hozamkonvergenciára alapozódott. Tehát kamatcsökkenési periódusban a piac ezen oldala gyenge, s ez sokáig meglátszott az alacsony swappiaci érdeklődésben is. A 2003-as hozamemelkedések azonban alapvetően megváltoztatták a korábbi stratégiák alapfeltevéseit. A bizonytalan hozamkilátások várhatóan erősítik a kamatswap aktivitásukat is.

A hazai intézményi befektetők(befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, biztosítók) részben a tőkepiaci törvény megkötései, részben az alkalmazott konzervatív befektetési politika következtében még nem jelentek meg ezen a piaci szegmensen. Ezért a portfolió kívánatos szerkezetét csak a papírok tényleges adásvétele (vásárlások) útján állítják be. A befektetési alapok közül az OTP alapok mérete tekinthető olyan nagynak, ahol ez a beállítás komoly nehézségbe ütközhet. Ám valószínűsíthető, hogy más alapok portfolió-szerkezeti változásait is korlátozza ezen eszközök alkalmazásának hiánya. Az alapok vélhetően idáig nem is kényszerültek ilyen szofisztikált eszközök alkalmazására, részben a kamatcsökkenési trendek, részben a kedvező adókörnyezet miatt. Ezek változása azonban a közeljövőben fejlődésre késztetheti ezt a szegmenst is.



A hazai swappiac terjedelme, likviditása sokat bővült az elmúlt években, s így egy viszonylag likvid kamatswappiac kialakulásának lehettünk tanúi. Mindez lehetőséget teremt az adósságkezelő számára is, hogy az IRS piacot is használja a benchmark portfolió kialakításában.

Az nyilvánvaló, hogy az adósságportfolió mérete meglehetősen nagy a swappiac terjedelméhez képest, s ezért a piaczavaró hatást, vagy a szignálozási problémát várhatóan nem lehet teljesen kiküszöbölni. Ezeket csak erősíti a "kialakuló-piac szindróma", hiszen a piaci szereplők, valamint a termékek, az ahhoz kapcsolódó technikai háttér és a szükséges piaci ismeretek is újaknak számítanak. Ennek ellenére a nemzetközi adósságkezelési tapasztalatok, valamint a hazai pénzpiaci fejlődés azt támasztja alá, hogy az adósságkezelő IRS műveletei hatékony eszköznek bizonyulhatnak a jövőben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényezőt sem, hogy maga az adósságkezelő színre lépése a piacon önmagában is komoly piacfejlesztő faktor, azaz jelentősen növeli a likviditást, s javítja a piac működését.

Az adósságkezelők két fő céllal végeznek IRS műveletet: a költségmegtakarítás, s az adósságportfolió kívánatos szerkezetének beállítása érdekében. Magyar viszonyok között az első tényezőnek csak kicsi szerepelehet, mivel a hosszú távú befektetések terén az államnak láthatóan nincs meg az a komparatív előnye, ami a fejlett országok nagy részét jellemzi. Ezért a swapspread és a DKJ-spread közötti rés kicsi, vagy negatív. Ez persze részben következik abból is, hogy a swapspread eleve kicsi, vagy negatív (ezzel foglalkoztunk már korábban). Ám mindeközben a bankközi kamat általában értelemszerűen a DKJ hozama fölött helyezkedik el. (vagyis a "DKJ-spread" negatív). Ezért a swappread és a bankközi spread különbsége is -a korábbi fejtegetéseink alapján nyilvánvalóan - kicsiny, vagy éppen negatív lesz.

A másik fő célkitűzés az államadósság-kezelési IRS számára a portfolió kívánt paramétereinek beállítása lehet. Az adósságportfolió fix/változó összetételének, a durációnak kívánt szintje az adósságkezelés számára elvileg több módon is elérhető. Ez idáig a forintportfolió esetében az ÁKK az állampapír kibocsátást és visszavásárlást alkalmazta. Ez most bővülhet származékos művelettel; az IRS segítségével - a kibocsátási aktivitástól és kibocsátási lehetőségektől viszonylag függetlenül - tehát szabadabban alakítható a portfolió szerkezete. Mindezek következtében a hosszú távon a költségek és a kockázat szempontjából optimális portfolió - a rövid távú piaci feltételektől és gazdaságpolitikai körülmények által befolyásolt- kibocsátási szerkezettől viszonylag függetlenül alakítható.
HR BLOGGER
vezetoi-coaching  |  2022.06.30 10:32
  2x2=5. Meghülyültem? Lehet… lehet, hogy én vagyok az egyetlen (egyik…), aki szembe halad az aut...
perfekt  |  2022.06.30 09:56
A 310/2021 (VI.7.) Kormányrendelet alapján az alkalmazottak nélküli önfoglalkoztatók egy egyszeri 21...
hrdoktor  |  2022.06.27 04:50
A száraz, meleg levegő, az UV-sugárzás és a strandolás erősen igénybe veheti a szemünket, így nyáron...
legacykft  |  2022.06.24 17:47
Legutóbbi blogbejegyzésem végén megfogalmazódott bennem az a remény, hogy mivel a legtöbb időt önmag...
hrbonbon  |  2022.06.24 10:21
          Simonyi Judit ügyvezető igazgató beszámolója Az AIMS INTERNATIONAL 2022. június 14-1...
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 3. vasárnap
Kornél, Soma
26. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?