Mióta a magyar devizahitelezés, azon belül a svájci frankban felvett hitelek aránya jelentősen megnőtt, érdemes jóval nagyobb figyelmet szentelni az alpesi ország gazdasági folyamataira, különösképpen az irányadó ráta alakulására, mely a magyar hitelfelvevők pénzügyi terheinek alakulását akár húsba vágóan is befolyásolhatja. Múlt hét vasárnap a svájci jegybank (SNB) elnöke, Jean-Pierre Roth kijelentette, hogy a jelenlegi svájci kamatok már jóval inkább tükrözik a gazdaság valós helyzetét, mint az év elején. Az SNB alelnöke, Niklaus Blattner ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kamatok még mindig nincsenek a "normális szinten". A helyzet és a kilátások tehát nem egyértelműek, ezért érdemesnek tartjuk áttekinteni az elmúlt néhány hét jegybanki utalásait, melyek segítségével a gazdasági folyamatok jelenlegi állásáról, illetve a várható kamatpályáról is képet kaphatunk. A forint néhány hete több mint két éves csúcson járt a svájci frankkal szemben, míg a svájci kamatszint még mindig a történelmi mélypont közelében áll. Úgy tűnhet: eljött a devizahitelesekre járó "jó idők vége", már csak egy kérdés maradt: várhatóan mennyivel kell majd többet fizetniük a törlesztőrészleteknél? Amint arról már beszámoltunk, a Svájci Nemzeti Bank idén már két alkalommal (júniusban és szeptemberben) változtatott, illetve emelt az által irányadónak tekintett 3 hónapos Libor célsávján. Ez jelenleg 0.25-1.25%-ot jelent, és ezen belül a középérték körül - 0.75% - akarják tartani a kamatszintet. Amint az látható, az SNB az idei júniusi emelést (pontosabban a célsáv kiszélesítést) megelőzően hosszú ideig változatlanul tartotta az irányadó rátára vonatkozó feltételrendszert. Az SNB elnöke szerint a svájci kamatszint jelenleg már sokkal inkább összhangban van a makrogazdasági fundamentumokkal, mint az év korábbi részében volt. Néhány nappal ezelőtt Jean-Pierre Roth kifejtette, hogy a gyakorlatilag 50 bp-os kamatemelésként felfogható jegybanki döntések kényelmes helyzetet teremtettek mostanra. A bankelnök arról is beszélt, hogy lefelé mutató kockázatok, azaz a gazdasági lassulás jelei felfedezhetők fel a jövő évre vonatkozóan. Roth várakozásai szerint a svájci gazdaság jövőre 2% körüli ütemben bővülhet, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy még 2% körüli gazdasági növekedés mellett is csak lassan csökken a munkanélküliségi ráta az országban.
Niklaus Blattner, az SNB elnökhelyettese még október 22-én egy újságnak nyilatkozva Roth elnökkel szemben arról beszélt, hogy a svájci kamatok a két idei kamatemelés ellenére sincsenek még "normális szinten", a monetáris politika még most is expanzív, ezt a piacok is egyre inkább belátják.
Blattner elismerte, hogy a jelenlegi inflációs prognózisok arra utalnak: az árstabilitásként megjelölt 2%-os korlát fölé fog emelkedni a pénzromlási ütem 2006 végére, ami arra késztetheti a jegybankot, hogy emelje a kamatokat az áremelkedés fékezése céljából.

Philipp Hildebrand, az SNB kamatdöntésekben illetékes bizottságának tagja szeptember végén még arról beszélt, hogy a jegybanknak óvatos álláspontra kell helyezkednie akkor, amikor a további kamatpálya alakulásáról határoz, mivel az olajárak emelkedése egyrészt a gazdasági növekedés lassulásához, másrészt az infláció megemeléséhez is hozzájárul. (A témáról részletesebben lásd: "Olajár és kamatok dilemmája - már visszafelé is elsült...", illetve "Sötét jövő? - melyik 5 tényező jelenti ma a legnagyobb kockázatot a világgazdasági növekedésre?" )
Hildebrand arról is szólt, hogy meggyőződése szerint azért lenne elhibázott, ha mechanikusan a kamatemelés eszközéhez nyúlnának egy ún. semleges kamatszint eléréséhez, mivel annak szintje pontosan nem is meghatározható. Ezért kell óvatosnak lenni ebben a helyzetben, ugyanakkor emlékeztett: arról sem szabad megfeledkezni, hogy a svájci gazdaságban a kapacitáskihasználtság terén vannak még tartalékok, ami az év második felében újabb lendületet adhat a gazdasági növekedés mellett az árak emelkedésének is. A jegybanki illetékes arról is beszélt, hogy amennyiben a jövőben egy váratlan gazdasági esemény eredményeként a svájci frank hirtelen erősödne (tartalékdeviza szerep), akkor természetesen megteszik a szükséges intézkedéseket.
Érdemes egy pillantást vetni a forint/svájci frank kurzusának alakulására, mely azt mutatja, hogy két héttel ezelőtt két éves csúcsára ért a magyar fizetőeszköz a 157 közeli szinten. (Sajnos hosszabb idősor nem áll rendelkezésünkre.)

Emlékezhetünk rá, hogy a forint az euróval szemben is ekkoriban ért több hónapos csúcsára (kamatdöntés előtti 245 körüli szintek), így érdemes megvizsgálni, hogy mennyire mozog együtt, vagy legalábbis hasonlóan a forint/euró, és a forint/svájci frank. Amint látjuk, mindkét kurzus hasonló irányba, és nagyjából hasonló mértékben mozgott az elmúlt két éves periódust tekintve (relatív áralakulás, 2002. október 21.=100%).

-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








