Mióta a magyar devizahitelezés, azon belül a svájci frankban felvett hitelek aránya jelentősen megnőtt, érdemes jóval nagyobb figyelmet szentelni az alpesi ország gazdasági folyamataira, különösképpen az irányadó ráta alakulására, mely a magyar hitelfelvevők pénzügyi terheinek alakulását akár húsba vágóan is befolyásolhatja. Múlt hét vasárnap a svájci jegybank (SNB) elnöke, Jean-Pierre Roth kijelentette, hogy a jelenlegi svájci kamatok már jóval inkább tükrözik a gazdaság valós helyzetét, mint az év elején. Az SNB alelnöke, Niklaus Blattner ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a kamatok még mindig nincsenek a "normális szinten". A helyzet és a kilátások tehát nem egyértelműek, ezért érdemesnek tartjuk áttekinteni az elmúlt néhány hét jegybanki utalásait, melyek segítségével a gazdasági folyamatok jelenlegi állásáról, illetve a várható kamatpályáról is képet kaphatunk. A forint néhány hete több mint két éves csúcson járt a svájci frankkal szemben, míg a svájci kamatszint még mindig a történelmi mélypont közelében áll. Úgy tűnhet: eljött a devizahitelesekre járó "jó idők vége", már csak egy kérdés maradt: várhatóan mennyivel kell majd többet fizetniük a törlesztőrészleteknél? Amint arról már beszámoltunk, a Svájci Nemzeti Bank idén már két alkalommal (júniusban és szeptemberben) változtatott, illetve emelt az által irányadónak tekintett 3 hónapos Libor célsávján. Ez jelenleg 0.25-1.25%-ot jelent, és ezen belül a középérték körül - 0.75% - akarják tartani a kamatszintet. Amint az látható, az SNB az idei júniusi emelést (pontosabban a célsáv kiszélesítést) megelőzően hosszú ideig változatlanul tartotta az irányadó rátára vonatkozó feltételrendszert. Az SNB elnöke szerint a svájci kamatszint jelenleg már sokkal inkább összhangban van a makrogazdasági fundamentumokkal, mint az év korábbi részében volt. Néhány nappal ezelőtt Jean-Pierre Roth kifejtette, hogy a gyakorlatilag 50 bp-os kamatemelésként felfogható jegybanki döntések kényelmes helyzetet teremtettek mostanra. A bankelnök arról is beszélt, hogy lefelé mutató kockázatok, azaz a gazdasági lassulás jelei felfedezhetők fel a jövő évre vonatkozóan. Roth várakozásai szerint a svájci gazdaság jövőre 2% körüli ütemben bővülhet, ugyanakkor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy még 2% körüli gazdasági növekedés mellett is csak lassan csökken a munkanélküliségi ráta az országban.

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

Niklaus Blattner, az SNB elnökhelyettese még október 22-én egy újságnak nyilatkozva Roth elnökkel szemben arról beszélt, hogy a svájci kamatok a két idei kamatemelés ellenére sincsenek még "normális szinten", a monetáris politika még most is expanzív, ezt a piacok is egyre inkább belátják.

Blattner elismerte, hogy a jelenlegi inflációs prognózisok arra utalnak: az árstabilitásként megjelölt 2%-os korlát fölé fog emelkedni a pénzromlási ütem 2006 végére, ami arra késztetheti a jegybankot, hogy emelje a kamatokat az áremelkedés fékezése céljából.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Philipp Hildebrand, az SNB kamatdöntésekben illetékes bizottságának tagja szeptember végén még arról beszélt, hogy a jegybanknak óvatos álláspontra kell helyezkednie akkor, amikor a további kamatpálya alakulásáról határoz, mivel az olajárak emelkedése egyrészt a gazdasági növekedés lassulásához, másrészt az infláció megemeléséhez is hozzájárul. (A témáról részletesebben lásd: "Olajár és kamatok dilemmája - már visszafelé is elsült...", illetve "Sötét jövő? - melyik 5 tényező jelenti ma a legnagyobb kockázatot a világgazdasági növekedésre?" )

Hildebrand arról is szólt, hogy meggyőződése szerint azért lenne elhibázott, ha mechanikusan a kamatemelés eszközéhez nyúlnának egy ún. semleges kamatszint eléréséhez, mivel annak szintje pontosan nem is meghatározható. Ezért kell óvatosnak lenni ebben a helyzetben, ugyanakkor emlékeztett: arról sem szabad megfeledkezni, hogy a svájci gazdaságban a kapacitáskihasználtság terén vannak még tartalékok, ami az év második felében újabb lendületet adhat a gazdasági növekedés mellett az árak emelkedésének is. A jegybanki illetékes arról is beszélt, hogy amennyiben a jövőben egy váratlan gazdasági esemény eredményeként a svájci frank hirtelen erősödne (tartalékdeviza szerep), akkor természetesen megteszik a szükséges intézkedéseket.



Érdemes egy pillantást vetni a forint/svájci frank kurzusának alakulására, mely azt mutatja, hogy két héttel ezelőtt két éves csúcsára ért a magyar fizetőeszköz a 157 közeli szinten. (Sajnos hosszabb idősor nem áll rendelkezésünkre.)

Emlékezhetünk rá, hogy a forint az euróval szemben is ekkoriban ért több hónapos csúcsára (kamatdöntés előtti 245 körüli szintek), így érdemes megvizsgálni, hogy mennyire mozog együtt, vagy legalábbis hasonlóan a forint/euró, és a forint/svájci frank. Amint látjuk, mindkét kurzus hasonló irányba, és nagyjából hasonló mértékben mozgott az elmúlt két éves periódust tekintve (relatív áralakulás, 2002. október 21.=100%).