Morgan Stanley: még finanszírozható (!?)

Pénzügyminisztérium legrosszabb forgatókönyv szerinti 150 mrd Ft-os korrekciója szerint a bevételek mintegy 90 mrd Ft-tal maradhatnak el az előzetes becslésektől, míg a kiadások 60 mrd Ft-tal lőhetik túl azt. Ez a deficitnövekedés a jelenlegi kibocsátási terv alapján még finanszírozhatónak tűnik. A finanszírozhatóságot segíti, hogy a privatizációból származó bevételek a kb. 170 mrd Ft-os tervet mintegy 70 mrd Ft-tal haladhatják meg a sikeres Mol és Richter tranzakció következtében.

A Morgan Stanley elemzője szerint 2004-ben a megemelt prognózis ellenére továbbra is a felfelé mutató kockázatok jelentősebbek. A bankház szakértője számára nem teljesen világos, hogy az ígért adminisztratív kiadáscsökkentő lépések mennyivel jelentenek többet mint az év korábbi részében bejelentett lépések. A 2005-ös költségvetéssel kapcsolatosan nincsenek konkrétumok, azonban a pénzügyminiszter 0.5%pontos deficitcsökkentésnél többet ígért. Az eredeti cél 4.1%, mely az idei évre 5.2%-os feltételezéssel és jövőre 0.5%pontos csökkentéssel számolva 4.7%-ra mérséklődhetne. Ezzel szemben a 2006-os választások kockázatát mérlegelve a hiány 5.1%-ig is elmehet 2005-ben GDP arányosan.

A Morgan Stanley a jövő évi hiánnyal kapcsolatosan az MNB előrejelzését veszi irányadónak, mely a beígért kiadásnövelő intézkedéseket, a 13. havi bérfizetés, a NATO kötelezettségekhez kapcsolódó kiadásokat és az önkormányzatok választások előtti kiadásnövelését összegezve akár 1.2%pontos GDP arányos deficitnövekedést sem tart kizártnak 2005-re. Gyurcsány Ferenc nyilatkozatai egyértelműen tükrözik, hogy a választásokra való felkészülés egyre hangsúlyosabb, és a Pénzügyminisztérium is hangsúlyozza, hogy a háztartásokat érintő támogatásokat nem szüntetik meg. Úgy tűnik, hogya bankok és a tőkenyereségek magasabb adóztatásából származó extrabevételek nem fogják pótolni a középső adókulcs miatt kieső bevételeket. Az állami szektorban tervezett létszámleépítés rövid távon inkább extra költséget jelent. A bankház szerint a választások közeledte és az ehhez kapcsolódó költekezések miatt a vállalatok jobban teszik, ha felkészülnek a további meglepetésekre az adózás területén.

A forint árfolyama egyelőre igen stabil és erős, a magas kamatok vonzóak. Rövid távon ezek a folyamatok folytatódhatnak. A forintot támaszthatja a Richter kötvénykibocsátás bevételeinek konverziója, a legutóbbi 2 mrd eurós állami kötvénykibocsátás, a MOL gázüzletágának esetleges értékesítéséből befolyó bevétel és az EU támogatások.

Az infláció a regionálisan is csökkenő élelmiszerárak és az év eleji adóemelések bázishatásának kiesése miatt a következő 6 hónapban 2%ponttal mérséklődhet. A csökkenő infláció újabb kamatcsökkentéseket indukálhat.

Hosszabb távon a kockázati prémium csökkenése a magyar állampapírokon csak a folyó mérleg hiányának csökkenésével képzelhető el. Az erős fogyasztás és a külkereskedelmi mérleg kedvezőtlen számai miatt a folyó mérleg hiánya akár a GDP 8.8%-át is meghaladhatja az idei évben. Az ipari termelés és a termelékenység növekedése lassul.

Bár a 2005-ös költségvetési tervekről szóló eddigi információk látszólag megnyugtatóak, a végrehajtás illetve az ehhez kapcsolódó hitelesség továbbra is erősen kérdéses. A költségvetési túlköltekezés kockázatot jelent a külső egyensúlyra és a forintra is.