Államháztartás: 3.8-4.6-5.5%? - Higgyünk-e a csodákban?

Pénzcentrum

2004. szeptember 14. 15:17

Török Attila - a Gazdasági Közlekedési Minisztérium Közgazdasági Főosztályának korábbi vezetője - szerint az államháztartás hiánya az idei évben nagy valószínűséggel eléri a GDP 5.5 százalékát az eredményszemléletű számbavétel szerint. Ez azt jelenti, hogy a "szokásos" pénzügyi kreativitást is segítségül hívva idén a márciusi módosított előirányzathoz képest 100-150 milliárd forinttal lehet magasabb a pénzforgalmi többlethiány (GDP-arányosan 0.5-0.7 százalék). Az alábbiakban az elemzés lényegi elemeit említjük, illetve egy táblázatban összefoglaljuk a pénzügyminisztériumi módosított előirányzatok túllépésének várható mértékét, illetve okait. A részletes elemzés a Bank és Tőzsde következő számában olvasható.

Török szerint a 2004. évi költségvetés parlamentnek benyújtott tervezete, az előirányzott 3.8 százalékos (az EU-ban használatos ESA-95 módszertan szerinti, röviden: eredményszemléletű) deficitcél tarthatósága eleve nem volt meggyőző a piac számára. A szakértő szerint több előirányzat tekintetében (például lakástámogatások, kamatkiadások) a bázishatástól függetlenül is "borítékolható" volt a kiadások 2004. évi túlteljesülése. A 12 hónapos göngyölt államháztartási deficit 2002 szeptemberétől folyamatosan a GDP 6%-a körül alakult, csökkenő trendnek nyoma sem volt.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az ez év elején publikált adatok szerint az államháztartás 2003. évi hiánya pénzforgalmi szemléletben a GDP 5.6 százaléka (önkormányzatokkal együtt 5.8 százalék) lett, ezért februárban a kormány a 2004. évi kiadások körében végrehajtandó 185 milliárd forintos zárolást meghirdetve az eredményszemléletű hiány-előirányzatot 3.8 százalékról 4.6 százalékra emelte.

A kötvény- és a devizapiac szemszögéből tehát meghatározónak tűnik, hogy a 2004. évi deficit-előirányzat teljesítésével sikerül-e a gazdaságpolitikának visszanyernie megingott hitelességet, vagy éppen ellenkezőleg, a (módosított) előirányzat ismételt túllépése alapozza meg a parlamenti ciklus utolsó harmadában a 2004 őszén újjáalakuló kormány fiskális karakterét.

Az első hét havi államháztartási tényadatok és a gazdasági trendek alapján Török kísérletet tett a bevételek és a kiadások részletes előrejelzésére, figyelembe véve számos eseti tényezőt is. Az elemzés a pénzforgalmi adatokra koncentrál, és előirányzaton mindenütt a márciusi módosított előirányzat értendő. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük azokat a tételeket, amelyekben a szakértő eltéréseket lát a PM módosított előirányzat és a várható tényadatok között.

Török részletes vizsgálata szerint bevételi oldalon a fogyasztáshoz kapcsolt adók erős elmaradását csak részben kompenzálja a társasági adó és az eva formájában beszedett bevételek túlteljesülése, így összességében 50-70 milliárdos elmaradás várható. (Érdemes megjegyezni, hogy milyen változások történtek az EU-csatlakozás kapcsán: májustól az importálók nem kötelesek már a vámeljárás keretében megfizetni az áfát - és e szabályozás egy év eleji kormányrendelet alapján az EU-n kívüli relációkra is kiterjed -, így az importáfából júliusban már csupán néhány milliárd forintos bevétel jelentkezett, s a további hónapokban már nem várható érdemi befizetés. A csatlakozás időpontjától az importjavak utáni áfát azok értékesítésekor kell megfizetni, így a bevétel a belföldi áfa sorába tevődik át.) Az áfabevételek tekintetében az előirányzotthoz képest az eltérés legvalószínűbb mértéke 80-110 milliárd forint, de a tényadat e sávon kívül is eshet.

A kiadások körében Török a legnagyobb bizonytalanságot a bejelentett takarékossági intézkedések eredményében látja. A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait érdemi megtakarítást feltételezve is mintegy 60 milliárddal magasabbra becsüli az előirányzatnál, ezzel együtt 90-110 milliárd forintos kiadási növekményt valószínűsít, amelyet a tb-alapok többlethiánya 40 milliárd forinttal is megfejelhet.

Mindezek összeadása alapján a módosított előirányzathoz képest a többlethiány várható értéke 200 milliárd forint körül lenne. Török ennek ellenére mégsem várja, hogy a jövő januári tényadatok 200 milliárd forintos többlethiányt mutassanak. Az áfa-visszatérítések és néhány nagyobb egyedi kifizetés ütemezése az előző években a pénzügyi menedzselés eszköztárának stabil részévé vált - csak éppen az előző ciklusban a többletbevételek évek közötti bújtatott átvitelét szolgálta. Ezen eszközök vélhetően az idén is előkerülnek, így a kimutatott többlethiány pénzforgalmi szemléletben 100-150 milliárd forintra (GDP-arányosan 0,5-0.7 százalékra) lesz szorítható. Az eltérést az eredményszemléletű hiányra mechanikusan alkalmazva GDP-arányosan 5.1-5.3 százalékos deficit adódik. Az ESA-módszertan szerinti végső érték azonban még magasabb is lehet, hiszen például a kamatszint vártnál lassabb süllyedésének kedvezőtlen hatása eredményszemléletűen vizsgálva erőteljesebben mutatkozik meg. További 1-2 tized százalékponttal emelheti az államháztartás deficitjét (mindkét szemléletben) a helyi önkormányzatok mérlegének figyelembe vétele.

A kimutatott végső deficitszám tehát a GDP 5.5%-át közelítheti, melynek tükrében a kétségtelen kormányzati igyekezet ellenére - a mozgástér szűkösségét is figyelembe véve - a lehetetlenséggel látszik határosnak a konvergenciaprogramban szereplő, 2005. évi 4.1%-os előirányzat teljesülése.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír