Befektetési jegyből lekötött betétbe

A pénzügyi számlák a gazdaság szektorainak pénzügyi eszközeit és kötelezettségeit, illetve ezek változásait bemutató statisztika. A tranzakciók egyenlege megegyezik a nettó finanszírozási képességgel, amely egyben a tőkeszámla záróegyenlege is. Ez az egyezőség azt fejezi ki, hogy a megtakarítás és a beruházás különbsége valamilyen pénzügyi eszköz felhalmozásában vagy kötelezettségek vállalásában csapódik le.

Az első negyedéves számokat tekintve elmondható, hogy a vállalatok és az államháztartás finanszírozási igényét a lakossági megtakarítások és a külföldi finanszírozók biztosították. A nemzetgazdaság nettó finanszírozási igénye összességében meghaladta a 400 mrd Ft-ot. Ez kb. 30 mrd Ft-tal alacsonyabb mint a tavalyi utolsó negyedévben, de 25 mrd-dal magasabb mint egy évvel korábban.

A tavalyi első negyedévhez képest lényeges változás, hogy a háztartások viselkedése "normálissá" vált, ami annyit jelent, hogy míg korábban nettó hitelfelvevők voltak, addig az idei első negyedévben már nettó megtakarítók. A pénzügyi megtakarítások nőttek, ezzel párhuzamosan a hitelfelvételek volumennövekedése kb. 30 mrd Ft-tal volt alacsonyabb. A megtakarításokon belül a legjelentősebb változás az egy évvel korábbi helyzethez képest az egyéb betétek növekedése, melyben meghatározó szerepe lehetett a kamatszint szignifikáns növekedésének. A készpénztartás csökkent, a folyószámlabetétek államonya csökkent, ezzel párhuzamosan a lekötések volumene lényegesen emelkedett.

Lényeges változás, hogy míg a tavalyi első negyedévben a háztartások nettó befektetési jegy vásárlása meghaladta a 100 mrd Ft-ot, addig az első negyedévben az állomány nagyságrendileg hasonló mértékben csökkent. Tőzsdei részvényeknél idén az eladások volumene 18.8 mrd Ft-ot tett ki. A biztosítás jellegű megtakarítások továbbra is dinamikusan emelkednek (104.8 mrd Ft).

Külföld: részvényvásárlás, növekvő érdeklődés az állampapíroknál

A külföldi szereplők közel 140 mrd Ft értékben vásároltak tőzsdei részvényeket. A nettó vásárlás a rövid és hosszú lejáratú értékpapírokból (jellemzően állampapírok) kb. 230 mrd Ft-ot tett ki. A részvények iránti érdeklődés a tavalyi első negyedévvel kb. hasonló nagyságrendű volt, míg az állampapírok esetében kb. 40 mrd Ft-tal meghaladta azt.

Nem pénzügyi vállalatok: élénk hitelkereslet

A nem pénzügyi vállalatok esetében a hitelfelvételek 177 mrd Ft-ot tettek ki. Az egy évvel korábbihoz képest (közel 590 mrd Ft törlesztés!) ez lényeges változás, ugyanakkor a negyedik negyedévhez képest mérsékeltebb hitelkeresletet jelent.