A kínai kormány eltökélt szándéka, hogy lefékezze a több szakértő szerint is túlfűtötté vált ázsai ország gazdasági növekedését. A múlt heti legfrissebb gazdasági adatok egy része már tükrözte azt, hogy egyes szektorokban érezhető a lassulás. A világpiaci keresletben is érezhető súlyú Kína csökkenő nyersanyagkereslete az eddigi vélemények szerint akár számottevő mértékben fékezheti az elmúlt időszakban igen dinamikus növekedést mutató nyersanyag- és fémárakat. A Financial Times cikke ettől eltérő véleményket közöl.
A kínai statisztikai hivatal múlt heti adatai szerint az ipari termelés májusban 17.5-kal haladta meg a tavaly májusi szintet, ami az utóbbi hét hónap legalacsonyabb növekedési ütemétjelentette. Az acél-, autó- és iparcikktermelés is visszaesést mutatott májusban. További figyelmeztető jelként szolgálhat az ipari és építőipari beruházások jelentős lassulása is (pl. felhőkarcolók építése, melynek jelentős acélvonzata is van). Amennyiben a kormány a gazdasági növekedés visszafogását célzó különféle intézkedései eredményesek lesznek, és sikerül lehűteni a sokak által túlfűtöttnek tartott kínai óriásgazdaságot, úgy az az eddigi elképzelések szerint az egész világon csökkenő nyersanyagárakat, és mérséklődő inflációs nyomást okozna.
A különböző országok inflációs jelentéseiben a fogyasztói árindex emelkedésének indokaként - az olajáremelkedés mellett - többször a nyersanyagárak erőteljes emelkedését is megjelölik a jegybankok. Ennek szemléltetésére célszerű bemutatni a nyersanyagok, illetve külön a fémjellegű alapanyagok relatív áralakulását az elmúlt 20 évben. Az ábrán egyértelműen látható, hogy az elmúlt valamivel több mint 2 évben afémjellegű alapanyagok ára több mint 85%-kal, míg a nyersanyagokat összesítő árindex közel 50%-kal emelkedett. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen alátámasztható.
Kína acélimportja májusban 30%-kal csökkent a Xinhua hírügynökség adatai szerint, a vasimport mintegy 600,000 tonnával esett vissza egyetlen hónap alatt. A visszaesés elemzők szerint azért is "indokolt", mert a vasimport az év első negyedévében mintegy 45%-os ütemben nőtt (éves alapon), az acél-és rézbehozatal mintegy 30%-os ütemben bővült. Ez a szédületes tempó azonban fenntarthatatlan. Egyes elemzők szerint a vasimport éves átlagban mintgy 20%-kal, az acél és rézimport mintegy 15%-kal fogja meghaladni a 2003-as szintet, az ipari termelés 15%-os emelkedésemellett.
Bár az elmúlt mintegy másfél évben Kína vált az egyik legfontosabb "ármeghatározóvá" a nemzetközi nyersanyagtőzsdéken, a visszaeső keresletről szóló hírek egyelőre nem éreztetik hatásukat a nyersanyagok tőzsdei áraiban, mely a fenti árbán is látható. Ennek ellenére egy kis megtorpanás már felfedezhető a legutolsó adatokban.
Amennyiben a kínai kormánynak az ipari termelés csökkentésére irányuló törekvései hosszabb távon is eredményesek lesznek, akkor azok csak korlátozott hatással lehetnek az acél, a vas, illetve a réz világpiaci árának alakulására. A Financial Times egyik cikke szerint ugyanis nem várható jelentős keresleti visszaesés a világpiacon, mert a kínai keresletcsökenéssel párhuzamosan a világ számos régiójában (pl. USA) erőteljes keresletbővülés jelentkezik a főbb nyersanyagok iránt. Ezt támasztják alá azok az adatok is, melyek ugyanazon acélfajta árában jelentős árkülönbségeketmutatnak. Míg az Egyesült Államokban az év eleje óta egy bizonyos acélfajta ára 60%-kal emelkedett, addig ugyanennek a fémterméknek (feltehetően a mérséklődő kereslet hatására) 16%-kal csökkent az ára a Financial Times információi szerint. A földrajzilag differenciált kereslet tehát ilyen különbségek kialakítására is képes.
Nyersanyagpiaci szakértők szerint, ha a kínai keresletcsökkenés egy évvel ezelőtt következett volna be, akkor bizonyára sokkal nagyobb hatással lett volna a világpiaci áralakulásra (mérsékelte volna azt), ma azonban látva a dinamikus keresletnövekedést - az USA-ban, vagy Japánban - már sokkal korlátozottabb szerepe van a kínai óriás "étvágy-csökkenésének".
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Ezért továbbra is mi fizetünk a legkevesebbet Európában
- Kokaint és marihuánát terített egy vállalkozó Budapesten - videó
- Lemondott a gyanúba keveredett ukrán miniszter
- Egyelőre mégsem kap erősebb hatásköröket a versenyhivatal
- Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség
- Hat bérletet hirdetnek meg az új évadra a Nemzeti Filharmonikusok