Az MNB inflációs jelentésében a közgazdasági főosztály szakértői a februári előrejelzésekhez képest alacsonyabb inflációs számokkal, de magasabb növekedési ütemmel számolnak az idei (dec/dec 6%) és a jövő évre (dec/dec 4%) is. A növekedésben emelkedett a beruházások súlya, ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás szerepe mérséklődött. A folyó mérleg hiányára vonatkozó prognózis 2004-re magasabb lett, ugyanakkor a bérinfláció a korábban becsültnél mérsékeltebben alakulhat az aktuális előrejelzés szerint. Az államháztartás hiánya az idei és a jövő évben is magasabb lehet a PM által előrejelzettnél (újabb takarékossági csomag megvalósítása nélkül).
A szakértői becslések a februári értékekhez képest alapvetően három ok miatt változtak: módosultak bizonyos alapfeltevések, új költségvetési döntések váltak ismertté, az új tényadatok miatt nőtt a becslések pontossága.
Az alapfeltevések közül kiemelhető, hogy a forint árfolyama a februári becsléshez használthoz képest mintegy 5.4%-kal lett erősebb. Ez 2004 decemberére 0.6%ponttal, 2005 decemberére 0.3%ponttal módosította lefelé a pontelőrejelzést. A forint erősödése viszonylag mérsékelten befolyásolja az exportszektor teljesítményét, arra a külső konjunktúra meghatározóbb hatással van.
A költségvetést illetően a látásmód alapvetően nem változott, a prognózis továbbra is 5.3% 2004-re GDP arányosan. Ehhez képest új elem, hogy a konvergencia program csak 0.5%pontos csökkentést irányoz elő a korábban hangoztatott 1% helyett. Innen adódik 2005-re a 4.8%. A kisebb keresletszűkítés kedvezően hat a növekedésre, de az inflációt is emeli.
Az új költségvetési intézkedések közül kiemelhető a gyógyszerárak befagyasztása, mely a teljes árindexet mintegy 0.2%-kal módosíthatja lefelé erre az évre. A feldolgozatlan élelmiszereknél a múlt év végén jelentős áremelkedés következett be (részben az aszály miatt), mely elég gyorsan lecsengett, és az idei év első hónapjaiban már erőteljes korrekció mutatkozott. Ez az idei előrejelzést 0.2%ponttal csökkentette.
A bérinflációnál egy módszertani változás következett be (a minimálbéremelések hatásait "tompította" az MNB az ún. nem effektív hatások kiszűrésével: a minimálbéren bejelentett, de valóban magasabb jövedelemmel rendelkező dolgozóknál, vállalkozóknál az effektív hatás a minimálbér százalékos változásánál lényegesen alacsonyabb). Emiatt a bérinfláció a korábban becsültnél 0.7%-kal lett kisebb 2003-ra. Ez az idei és a jövő évi prognózisokra is hatott.
A KSH jelentős mértékben revideálta a GDP adatokat 2003-ra. A lakossági fogyasztás dinamikája a korábbinál alacsonyabb, a beruházásoké magasabb lett. Ezeket az információkat az MNB szakértői is érvényesítették becsléseikben. A mérsékeltebb fogyasztási kiadások mellett az inflációs nyomás is kisebb, ami az előrejelzésekben is megnyilvánul.
Az alábbiakban az MNB szakértői által készített ún. inflációs legyezőábra látható. A sötétebb sávok azokat a tartományokat jelölik, ahol az árindex előfordulásának valószínűsége nagyobb.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








