GKI az euró bevezetéséről: 2009 lehet optimális

Pénzcentrum

2004. május 4. 16:19

Az euró bevezetéséről rendezett ma konferenciát a Pénzügyminisztérium. A konferencia keretében ismertetésre kerültek azok a tanulmányok, melyek a közös pénz bevezetésével kapcsolatosan a hazai kutatóintézetek véleményét fogalmazták meg. A kutatóintézetek között viszonylag jelentős véleménykülönbségek alakultak ki: az egyik legfontosabb ellentét nem is magában a konkrét céldátumban, hanem abban mutatkozik, hogy szükség van-e egyáltalán céldátum megjelölésére. A tanácskozáson a portfolio.hu is jelen volt. Az alábbiakban a GKI álláspontját foglaljuk össze röviden. (A minisztérium megrendelésére elkészült munkák megtalálhatók a Pénzügyminisztérium honlapján.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Akar László vezérigazgató előadásának elején kijelentette, hogy az euró bevezetése nem öncélú törekvés, hiszen annak előnyei a gazdaság számára nagyon fontosak, emellett egyfajta korlátozó szereppel is bír a költségvetési politika túlköltekezésének megakadályozására. Elismerte azonban, hogy "túl szűk az a zubbony, amit magunkra kell vennünk" . Akar ezzel a 3%-os GDP-arányos költségvetési deficit-korlát felzárkózási folyamatot lassító hatására utalt.

Az euró bevezetését megelőző negatív hatások (pl. növekedési áldozatok, forint lehetséges túlzott nominális felértékelődése) arra kell hogy ösztönözzék a gazdaságpolitika irányítóit, hogy az alkalmazkodási periódus a lehető legrövidebb lehessen . Ezt indokolja Akar véleménye szerint a gazdasági tervezést és a vállalatok működését jelentősen befolyásoló árfolyamkockázat megléte (és fokozódása), a folyó fizetési mérleg hiányának könnyű "elszaladása" és a vállaltok körében egyre növekvő ún. "euroizáció" (hitelfelvétel egyre nagyobb része euróban történik, a forint szerepe egyre csökken az értékesítési láncban).

Akar László kiemelte, hogy az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése tekintetében "nem állunk olyan rosszul, mint első ránézésre a jelenlegi számok alapján tűnik". Véleménye szerint az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítésén kívül nem lesz különösebb gond a feltételek teljesítésével. Az államháztartási hiány lefaragásánál az intézet vezetője fontosnak tartotta, hogy az az elsődleges egyenlegben a költségvetési kiadásoknál következzen be. A kiadásoknál is inkábba a folyó, működési jellegű kiadásokat kell csökkenteni , nem pedig a beruházási jellegűeket.

A GKI a minisztériumnak leadott tanulmányban az eddigi gazdasági környezetet, és az elkövetkezendő években várható tendenciákat figyelembe véve, 2009-2010-es euró-bevezetést javasol, amelyhez 2007-2008-ban kellene megfelelni a kritériumrendszer által támasztott feltételeknek. Akar hangsúlyozta, hogy nincs lényeges különbség a szükséges gazdaságpolitikai pályán a két céldátum között, ugyanakkor az intézet a 2009-es dátum preferálását tartja kívánatosabbnak .

A vezető felvetette az euró 2008 -as bevezetésének elvi lehetőségét is, amely véleménye szerint a 2006-os (választási) évben esedékes referencia-időszak figyelembe vételével kivitelezhetetlen az államháztartási hiány kritérium teljesíthetetlensége miatt . Amennyiben 2010 utáni időszakban gondolkoznánk, úgy Akar szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a körülöttünk lévő közép-európai országok - megelőzve minket a bevezetésben - jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a közös európai fizetőeszköz árfolyamkockázatot elimináló hatása miatt, ami ezekben az országokban magasabb működőtőke-beáramlást eredményezne.

Előadása végén Akar hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését megelőzően csak az előírt minimális 2 éves időszakot lenne célszerű a forintnak eltöltenie a közös európai árfolyam-mechanizmusban.

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír