Az euró bevezetéséről rendezett ma konferenciát a Pénzügyminisztérium. A konferencia keretében ismertetésre kerültek azok a tanulmányok, melyek a közös pénz bevezetésével kapcsolatosan a hazai kutatóintézetek véleményét fogalmazták meg. A kutatóintézetek között viszonylag jelentős véleménykülönbségek alakultak ki: az egyik legfontosabb ellentét nem is magában a konkrét céldátumban, hanem abban mutatkozik, hogy szükség van-e egyáltalán céldátum megjelölésére. A tanácskozáson a portfolio.hu is jelen volt. Az alábbiakban a GKI álláspontját foglaljuk össze röviden. (A minisztérium megrendelésére elkészült munkák megtalálhatók a Pénzügyminisztérium honlapján.)
Akar László vezérigazgató előadásának elején kijelentette, hogy az euró bevezetése nem öncélú törekvés, hiszen annak előnyei a gazdaság számára nagyon fontosak, emellett egyfajta korlátozó szereppel is bír a költségvetési politika túlköltekezésének megakadályozására. Elismerte azonban, hogy "túl szűk az a zubbony, amit magunkra kell vennünk" . Akar ezzel a 3%-os GDP-arányos költségvetési deficit-korlát felzárkózási folyamatot lassító hatására utalt.
Az euró bevezetését megelőző negatív hatások (pl. növekedési áldozatok, forint lehetséges túlzott nominális felértékelődése) arra kell hogy ösztönözzék a gazdaságpolitika irányítóit, hogy az alkalmazkodási periódus a lehető legrövidebb lehessen . Ezt indokolja Akar véleménye szerint a gazdasági tervezést és a vállalatok működését jelentősen befolyásoló árfolyamkockázat megléte (és fokozódása), a folyó fizetési mérleg hiányának könnyű "elszaladása" és a vállaltok körében egyre növekvő ún. "euroizáció" (hitelfelvétel egyre nagyobb része euróban történik, a forint szerepe egyre csökken az értékesítési láncban).
Akar László kiemelte, hogy az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése tekintetében "nem állunk olyan rosszul, mint első ránézésre a jelenlegi számok alapján tűnik". Véleménye szerint az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítésén kívül nem lesz különösebb gond a feltételek teljesítésével. Az államháztartási hiány lefaragásánál az intézet vezetője fontosnak tartotta, hogy az az elsődleges egyenlegben a költségvetési kiadásoknál következzen be. A kiadásoknál is inkábba a folyó, működési jellegű kiadásokat kell csökkenteni , nem pedig a beruházási jellegűeket.
A GKI a minisztériumnak leadott tanulmányban az eddigi gazdasági környezetet, és az elkövetkezendő években várható tendenciákat figyelembe véve, 2009-2010-es euró-bevezetést javasol, amelyhez 2007-2008-ban kellene megfelelni a kritériumrendszer által támasztott feltételeknek. Akar hangsúlyozta, hogy nincs lényeges különbség a szükséges gazdaságpolitikai pályán a két céldátum között, ugyanakkor az intézet a 2009-es dátum preferálását tartja kívánatosabbnak .
A vezető felvetette az euró 2008 -as bevezetésének elvi lehetőségét is, amely véleménye szerint a 2006-os (választási) évben esedékes referencia-időszak figyelembe vételével kivitelezhetetlen az államháztartási hiány kritérium teljesíthetetlensége miatt . Amennyiben 2010 utáni időszakban gondolkoznánk, úgy Akar szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a körülöttünk lévő közép-európai országok - megelőzve minket a bevezetésben - jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a közös európai fizetőeszköz árfolyamkockázatot elimináló hatása miatt, ami ezekben az országokban magasabb működőtőke-beáramlást eredményezne.
Előadása végén Akar hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését megelőzően csak az előírt minimális 2 éves időszakot lenne célszerű a forintnak eltöltenie a közös európai árfolyam-mechanizmusban.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








