GKI az euró bevezetéséről: 2009 lehet optimális

Pénzcentrum

2004. május 4. 16:19

Az euró bevezetéséről rendezett ma konferenciát a Pénzügyminisztérium. A konferencia keretében ismertetésre kerültek azok a tanulmányok, melyek a közös pénz bevezetésével kapcsolatosan a hazai kutatóintézetek véleményét fogalmazták meg. A kutatóintézetek között viszonylag jelentős véleménykülönbségek alakultak ki: az egyik legfontosabb ellentét nem is magában a konkrét céldátumban, hanem abban mutatkozik, hogy szükség van-e egyáltalán céldátum megjelölésére. A tanácskozáson a portfolio.hu is jelen volt. Az alábbiakban a GKI álláspontját foglaljuk össze röviden. (A minisztérium megrendelésére elkészült munkák megtalálhatók a Pénzügyminisztérium honlapján.)

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Akar László vezérigazgató előadásának elején kijelentette, hogy az euró bevezetése nem öncélú törekvés, hiszen annak előnyei a gazdaság számára nagyon fontosak, emellett egyfajta korlátozó szereppel is bír a költségvetési politika túlköltekezésének megakadályozására. Elismerte azonban, hogy "túl szűk az a zubbony, amit magunkra kell vennünk" . Akar ezzel a 3%-os GDP-arányos költségvetési deficit-korlát felzárkózási folyamatot lassító hatására utalt.

Az euró bevezetését megelőző negatív hatások (pl. növekedési áldozatok, forint lehetséges túlzott nominális felértékelődése) arra kell hogy ösztönözzék a gazdaságpolitika irányítóit, hogy az alkalmazkodási periódus a lehető legrövidebb lehessen . Ezt indokolja Akar véleménye szerint a gazdasági tervezést és a vállalatok működését jelentősen befolyásoló árfolyamkockázat megléte (és fokozódása), a folyó fizetési mérleg hiányának könnyű "elszaladása" és a vállaltok körében egyre növekvő ún. "euroizáció" (hitelfelvétel egyre nagyobb része euróban történik, a forint szerepe egyre csökken az értékesítési láncban).

Akar László kiemelte, hogy az ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése tekintetében "nem állunk olyan rosszul, mint első ránézésre a jelenlegi számok alapján tűnik". Véleménye szerint az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítésén kívül nem lesz különösebb gond a feltételek teljesítésével. Az államháztartási hiány lefaragásánál az intézet vezetője fontosnak tartotta, hogy az az elsődleges egyenlegben a költségvetési kiadásoknál következzen be. A kiadásoknál is inkábba a folyó, működési jellegű kiadásokat kell csökkenteni , nem pedig a beruházási jellegűeket.

A GKI a minisztériumnak leadott tanulmányban az eddigi gazdasági környezetet, és az elkövetkezendő években várható tendenciákat figyelembe véve, 2009-2010-es euró-bevezetést javasol, amelyhez 2007-2008-ban kellene megfelelni a kritériumrendszer által támasztott feltételeknek. Akar hangsúlyozta, hogy nincs lényeges különbség a szükséges gazdaságpolitikai pályán a két céldátum között, ugyanakkor az intézet a 2009-es dátum preferálását tartja kívánatosabbnak .

A vezető felvetette az euró 2008 -as bevezetésének elvi lehetőségét is, amely véleménye szerint a 2006-os (választási) évben esedékes referencia-időszak figyelembe vételével kivitelezhetetlen az államháztartási hiány kritérium teljesíthetetlensége miatt . Amennyiben 2010 utáni időszakban gondolkoznánk, úgy Akar szerint fennáll annak a veszélye is, hogy a körülöttünk lévő közép-európai országok - megelőzve minket a bevezetésben - jelentős versenyképességi előnyre tesznek szert a közös európai fizetőeszköz árfolyamkockázatot elimináló hatása miatt, ami ezekben az országokban magasabb működőtőke-beáramlást eredményezne.

Előadása végén Akar hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését megelőzően csak az előírt minimális 2 éves időszakot lenne célszerű a forintnak eltöltenie a közös európai árfolyam-mechanizmusban.

Kijöttek az új béradatok: 714 ezer forint az átlag, te hazaviszel ennyit?

A nettó átlagkereset a friss adatok szerint már majdnem eléri a félmillió forintot, komoly az emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

Sorkötelezettség Magyarországon: lehet-e újra sorkatonaság Magyarországon, így térhet vissza a sorkötelezettség

Mikor volt utoljára sorkötelezettség Magyarországon? Tudd meg, mik a kilátások, visszatérhet-e a sorkatonaság Magyarország életébe. Ki a sorkatona, mik a sorkatona feladatai?

Ennek sok magyar dolgozó nem fog örülni: csúnya visszavágás jöhet a már kialkudott béremeléseknél?

Annak ellenére sem ül hamarabb tárgyalóasztalhoz a munkavállalói és munkaadói oldal, hogy az első negyedéves GDP-adatok kimondottan csúnya meglepetést okoztak.

Figyelmeztet a NAV: közeleg a mindenkit érintő határidő, fájhat a feje, aki ezt elfelejti

Május 20-ig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített szja-bevallási tervezetet.

Álom maradhat jövőre a tisztes minimálbéremelés? Kiderült, erre számíthatnak a magyar dolgozók

Április közepén még biztosnak tűnt a 13 százalékos minimálbér-emelés 2026-ra, de a gyengébb gazdasági teljesítmény sok dolgot átírt.

Amerikai álommelóra toboroznak tömegével magyarokat: busás fizetés, végzettség sem kell

Egy amerikai nyári diákmunka első ránézésre csábító lehetőségnek tűnik: a magyar egyetemisták angolt tanulhatnak, világot láthatnak, pénzt kereshetnek – de vajon megéri mindez anyagilag is?

Kiderült az igazság: hihetetlen, mennyit kénytelenek robotolni a magyar dolgozók

Bár nem sokkal, de az uniós átlagnál valamivel többet dolgoztak a magyarok egy adott héten tavaly.

Öt éven belül bevezethetik a négynapos munkahetet ezen a helyen: rengeteg embert érint

A felmérés szerint a vállalatok akár fele (48%) már most is kínál négynapos munkahetet.

Kevés a feltétel, sok a lehetőség: parkolóőrként is jól kereshetsz, de nem mindegy hol

A parkolóőrök elengedhetetlen szerepet töltenek be a városi rend fenntartásában, miközben fizetésük jelentősen eltérhet régiónként, de ami közös, hogy igen kevés bért kapnak.

Nagy változás közeledik a magyar fizetésekkel kapcsolatban: ennek sokan nem fognak örülni

Jövő nyártól Magyarországon is életbe lép az uniós fizetési átláthatósági irányelv.

Óriási gazdasági ziccert hagy ki Magyarország: ez lehet a felvirágzás kulcsa, mitől félünk?

Alig adott ki tavalyelőtt olyan kék kártyát Magyarország, ami a harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerőnek adna letelepedési és munkavállalási engedélyt.

Elindult a szavazás: legyen munkaszüneti nap december 24-e Magyarországon?

A december 24-i munkaszüneti nap régóta borzolja a kedélyeket a magyar közéletben, rengeteg alkalommal nyújtottak már be törvénymódosító javaslatot az új munkaszüneti nap kapcsán.

Rájár a rúd a legendás magyar gyár dolgozóira: megszületett az ítélet, milliárdoktól esnek el

A Kúria döntése alapján jogszerű volt a Dunaferr kollektív szerződésének 2020-as felmondása.

Egy lépéssel közelebb az újabb munkaszüneti nap Magyarországon: már örülhetnek a dolgozók?

Hitelesítette a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását célzó népszavazási kezdeményezést az NVB.

Hol van ehhez képest Ausztria, Svájc? Ez a közeli ország lehet a menekülő magyarok Kánaánja

Luxemburg nemcsak Európa egyik leggazdagabb, hanem a magyar munkavállalók számára is különösen vonzó célország.

Fontos dologra figyelmeztet a NAV: érdemes ennek utána nézni

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet.

Elmegy mellettünk egész Európa: semmit nem ér, amit a magyar melós 2025-ben csinál?

Cikkünkben arra keressük a választ, van-e most gazdaságilag "jó" munkahely Magyarországon.

Újabb toborzási hullám indult a gyorséttermekben: akár 480 ezret is kereshetsz, végzettség nélkül

A gyorséttermi állások egyre vonzóbb alternatívát kínálnak a hazai munkapiacon.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír