Túlhevül a kínai gazdaság? - Olaj kell a tűzre

A kínai GDP 9.7 százalékkal bővült a márciussal zárult negyedévben - tette közzé a kínai statisztikai hivatal. Kína gazdasági teljesítménye 2003-ban is rendkívül gyors ütemben, 9.1 százalékkal bővült, az előző évi 8 százalékos ütem után. Az 1997 óta leggyorsabb, tavalyi növekedés pillérei a nagymértékű befektetések (FDI), valamint a külkereskedelem dinamikus növekedése, amelyet az erős belső kereslet is táplál.

A gyors gazdasági növekedés miatt sebesen nő Kína olajimportja. A kínai statisztikai hivatalban kedden úgy becsülték, hogy 2020-ig az ország nyersolajimportja több mint megkétszereződhet, napi 12.74 millió hordóra. A kínai energiafelhasználás forrásai között jelenleg 22 százalékkal szerepel a kőolaj, ez az arány 2020-ra 31 százalékra nőhet az illetékesek szerint.

Kína saját olajtermelése 1985 és 2002 között évi átlagban 1.7 százalékkal nőtt, miközben az olajbehozatala 132 százalékkal bővült. A kínai olajimport az első negyedévben átlagosan 6.14 millió hordó volt naponta, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, ami a jelenlegi OPEC-kiterlemés közel 25%-át teszi ki (jelenleg az OPEC napi kitermelési kvótája 23.6 millió hordó). Kína már tavaly a világ második olajfogyasztója lett, leszorítva Japánt erről a pozícióról, az első helyezett Egyesült Államok mögött.

A jegybanki figyelmeztetés elsősorban amiatt hangzott el, hogy a robosztus gazdasági növekedés jelentősen felerősíti az inflációtól való félelmeket is. A márciusi inflációs adat mérsékelt ütemű pénzromlást mutatott (3.1%). A jegybank az elmúlt időszakban egyre fokozódó pénzszűkítő politikát folytat.