Van még valaki Magyarországon, aki nem unja a "konvergencia sztori" szóösszetételt? Feltehetően nincs. De vajon mit is jelent ez, illetve milyen hatásai lehetnek hazánkban az elkövetkező időszakban? Induló sorozatunk első részében a spanyol tőzsdei mozgásokat mutatjuk be az ibériai ország EU csatlakozását követően, s próbálunk párhuzamot vonni a magyar helyzettel.
4 olyan jelenlegi EU tagállamot szokás említeni, melyeknek a fejlettségi szintje a csatlakozáskor jelentősebben alulmúlta az EU (illetve akkor még Európai Közösségek) átlagát, s melyek nagyságrendileg hasonló szinten álltak a belépéskor, mint jelenleg Magyarország. Ezek az országok a következők: Görögország, Írország, Portugália és Spanyolország.
Érdekesek és tanulságosak lehetnek ezeknek az országoknak a tapasztalatai hazánk EU csatlakozása előtt, s - amint az induló sorozatunkból kiderül - több fontos következtetést is levonhatunk a tőkepiaci folyamatokból.
De mi is az a konvergencia? Konvergencián azt a folyamatot értjük, mely során eltérő gazdasági adottsággal rendelkező országok, illetve régiók gazdasági teljesítményt és egyensúlyt tükröző mutatószámai úgy közelednek egymáshoz, hogy a kevésbé fejlett országok mutatószámai közelítenek a fejlettebb országokéhoz.
Sajnálatos módon az említett országok közül kizárólag a spanyol tőzsde indexéhez sikerült hozzájutnunk, így a tőzsdeindexek vizsgálata egyetlen esetre korlátozódik, ami még nagy jóindulattal sem nevezhető széles mintavételnek.
Portugália : megkerestük a Lisszaboni Tőzsdét, ahol közölték, hogy a csatlakozás időpontjában nem számoltak még részvényindexet...
Görögország, Írország : az indexekhez ezen két ország esetében sem sikerült hozzájátnunk.
Azt előljáróban mindenképpen ki kell emelnünk, hogy Spanyolország természetesen teljesen más külső gazdasági környezettel és más jellegű gazdaságpolitikával rendelkezett csatlakozását megelőzően, mint jelenleg Magyarország, vélhetőleg azonban az alább vázolt folyamatok érdekesek lehetnek a hazai befektetők számára.
Az alábbi grafikonon a madridi tőzsde jelenleg 101 komponenssel rendelkező indexének, az SMSI-nek az alakulása látható Spanyolország EU csatlakozását megelőző és követő 3 hónapban. Annak érdekében, hogy ne egy önkényesen választott időpont index értékéből induljunk ki, a növekedés meghatározásánál havi átlagos index értékeket számoltunk, majd ezeknek az elmozdulását vizsgáltuk meg.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








