Heti Monitor 2004/11. szám

Munkaerőköltségek az Európai Unióban és a csatlakozó országokban

A magyar munkaerőköltségek alakulását erőteljesen befolyásolta az utóbbi két évben a kormányzati bérpolitika: a közszektor béremeléseinek hatásai átgyűrűztek a magánszférába is, és a reálbérek növekedése meghaladta a termelékenység növekedését. Azonban 1995 és 2002 között a reálbérek növekedése alatta maradt a termelékenység növekedésének, és az OECD adatai alapján továbbra is viszonylag alacsonyak a munkaerőköltségek Magyarországon. Míg nyilvánvaló, hogy a bérek ilyen ütemű további növekedése a jelenlegi magyar helyzetben veszélyeztetné a makrogazdasági egyensúlyi folyamatokat, érdemes megvizsgálni azt is, hogy a reálbérek és a munkaerőköltségek alakulása hogyan befolyásolta Magyarország költség-versenyképességét.

Európai Unió: 2003-as költségvetési egyenleg és államadósság adatok

Az Eurostat adatai szerint a tavalyi évben az Európai Unió gazdaságainak összesített költségvetési hiánya elérte a GDP 2,6%-át, ami 0,6%-ponttal magasabb, mint a 2002 évi adat. A 12 eurót használó tagállam hiánya valamelyest magasabb volt ennél (2,7%). Emellett nőtt a gazdaságok államadósságszintje, vagyis megtört a korábbi években tapasztalt javuló tendencia, és az egy évvel korábbihoz képest 1,5%-ponttal, a GDP 64%-a nőtt az EU15 államadósságának mértéke.
A most csatlakozó országokban a költségvetési deficit igen széles skálán mozog. Míg Csehországban a hiány közel 13%-ot ért el, addig Észtország 2,6%-os szufficittel büszkélkedhet. Magyarország e tekintetben a középmezőnyben található a többi új taghoz viszonyítva.

Erősödő reálgazdaság - emelkedő infláció

A magyar gazdaságban sajátos folyamatnak lehetünk tanúi. Míg a KSH által szerdán publikált januári ipari termelési adatok a reálgazdasági erősödését és stabil fundamentumait mutatják. Ugyanakkor a magas 7,1%-os, a piaci várakozásoktól kis mértékben elmaradó februári inflációs adat már kevésbé ad okot optimizmusra.
A magyar gazdaságban továbbra is jellemző a tavalyi év második felétől fennálló kettősség: a reálgazdaság halad a saját, növekedésnek indult pályáján, míg a gazdaságpolitika két fő, fiskális- és monetáris ága bizalmi és hitelességi válsággal küzd. Bár a bizalomhiány 2004 elejétől csökkeni látszik - amit a forint utóbbi hetekben tapasztalt erősödése is igazol - korántsem tűnt még el a piaci szereplők várakozásaiból. A 2002 óta tartó tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy a piaci szereplők várakozásait leginkább tükröző 5 és 10 éves államkötvények hozamszintje még jelentős kockázati felárat tartalmaz az egy évvel korábbi szinthez képest. Mindazonáltal a reálgazdasági folyamatok azt mutatják, hogy az elmúlt évek sok tekintetben hibás gazdaságpolitikája rövid távon nem okozott mélyreható problémákat a versenyképesség és a termelékenység terén.

A Heti Monitor heti rendszerességgel megjelentetett háttérelemzéseket, értékeléseket tartalmaz a meghatározó hazai és európai makrogazdasági folyamatokról, gazdaságpolitikai döntésekről, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők életére és tevékenységére.

A Heti Monitor alkalmanként négy, átlagosan 2-3 oldalas háttérelemzést tartalmaz a hazai gazdasági szereplőket érintő gazdasági folyamatokról és gazdaságpolitikai döntésekről. A Heti Monitorban elemzett legfontosabb témák a növekedési és kereskedelmi kilátások, a kamatok és az infláció változása, a keresztárfolyamok alakulása, a monetáris és fiskális folyamatok, a jelentősebb ágazati folyamatok és a gazdaságpolitikai döntések következményei.

Amennyiben kiadványunk felkeltette érdeklődését és szeretné megrendelni, a megrendelőlapot itt találja.