Múlt és jövő: tanulságok az EU-hoz csatlakozó közép-európai országok számára Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország kapcsán

Pénzcentrum

2004. március 31. 15:10

Az Economist Corporate Network tanulmánya szerint azonnali fellendülést nem, azonban a következő tíz év során 5-10 százalék közti többletnövekedés várható.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az EU kibővítéséig már csak néhány hét van hátra, de még mindig nehéz felmérni a várható hatását a gazdasági növekedésre és a vállalati szféra eredményeire. Az Economist Corporate Network az Ernst & Young és az Oracle támogatásával egy tanulmánysorozatot indított útjára, amelynek a most bemutatott első tagja a bővítés gazdasági hatásaira összpontosít. A jelentés viszonyítási alapot szeretne kínálni a vállalatoknak Spanyolország, Portugália, Görögország és Írország példája és tapasztalatai alapján. A kutatás megvizsgálja azokat a fontos kérdéseket, amelyeket a vállalatok a bővítés korábbi köreinek tanulságairól most feltesznek, és rámutatunk azokra a párhuzamokra, ahol indokolt az összehasonlítás, illetve az olyan eltérő körülményekre, amelyek adott esetben értelmetlenné tesznek bármilyen összevetést.

Hogyan követhetik az új közép-európai tagállamok az ír példát, amikor 2004 májusában csatlakoznak az EU-hoz? És hogyan kerülhetik el Görögország sorsát, amelynek a jelentés szerint sikerült annyira rosszul élnie a csatlakozás kínálta lehetőségekkel, hogy gazdasági teljesítményének a közelmúltban tapasztalt javulása ellenére az ország relatív gazdasági ereje még mindig kisebb, mint 1981-ben volt?

Három világos tanulság biztosan levonható:

1. Az EU-tagság segíthet a felzárkózásban, de a siker legfontosabb feltétele a szigorú gazdaságpolitika és a munkaerő javuló termelékenysége.

2. Lehet, hogy sok időt kell várni, amíg beérnek a csatlakozás gyümölcsei: Írország most ugyan sikeres, de húsz évbe telt, amíg az első komolyabb előnyök jelentkeztek. Egészen addig a kormányok azoknak az alapoknak a megvetésével foglalkoztak, amelyek a kiugrást lehetővé tették: rugalmas oktatási rendszer, társadalmi konszenzus, üzletbarát környezet és javuló infrastruktúra.

3. Az, hogy mikor következik be az ugrásszerű növekedés, nagyrészt külső tényezőkön múlik: az olyan gazdasági integrációs kezdeményezéseken, mint az egységes piac és a monetáris unió; a nemzetközi gazdaság helyzeten; valamint a vállalati beruházási stratégiák alakulásán.

A kutatás további főbb következtetései a következők:
Az EU-csatlakozás Közép-Európában nem fog azonnali fellendülést eredményezni úgy, mint Spanyolország és Portugália esetében történt, azonban a következő tíz év során, ahogy az új tagországok egyre inkább integrálódnak az egységes európai piacba, 5-10 százalék közti többletnövekedés várható.

Közép-Európa néhány tekintetben követheti az ír modellt egy olyan hosszabb távú felzárkózási stratégiával, amelynek alapja a külföldi beruházók vonzása és megtartása. Azonban Írország példája azt mutatja, hogy az igazi felzárkózás és konvergencia a több évtizeden át tartó, folyamatos és következetesen erőteljes növekedés eredménye, nem egy néhány évig tartó fellendülésé.

Közép- és Kelet-Európa nem fogja Görögország példáját követni , mert a térség országai már most sokkal jobban integrálódtak az európai gazdaságba. A görög példa azonban jól mutatja, mennyire fontos a makroökonómiai stabilitás ahhoz, hogy az uniós tagság valóban növekedést hozzon.

Az EU-alapok hosszú távon eredményesen szolgálják az üzleti környezet és az életszínvonal javítását. A vállalatok többsége számára azonban a következő néhány év távlatában nem jelentenek komoly kézzel fogható hasznot, és csak az infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó ágazatokban - mint az informatika, az építőipar és a környezetvédelmi technológiák - kínálkoznak majd azonnali lehetőségek a vállalatok számára tevékenységük és piaci részesedésük bővítésére az EU-finanszírozás bevonásával.

Az uniós csatlakozás a következő tíz év során a kereskedelmi forgalom jelentős bővülését eredményezi majd a vámhatárok eltörlésének, az egységes piaci szabályozásnak és az alacsonyabb külső vámoknak köszönhetően. A legfontosabb közvetlen hatások a más közép- és kelet-európai tagországokkal , valamint az Oroszországgal folytatott kereskedelemben lesznek tapasztalhatók, de a következő tíz évben a kereskedelem Európa-szerte hozzáigazodik majd az egységes Európa új realitásához.

A csatlakozás után nem nő meg ugrásszerűen a közvetlen külföldi beruházások (FDI) szintje , de a privatizáció lezárultával és a felvásárlási és fúziós tevékenységek fokozódásával megváltozik jellegük. A beáramló tőke egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket célozza majd, és lassan a tőkekivitel szintje is felnő az FDI-hez .

A vállalatok többsége számára a bővítés nem fogja ugrásszerűen megnövelni az értékesítési volument. Egyes vállalkozások számára előnyös lesz az EU-alapok hozzáférhetősége és a külföldi beruházók folyamatos érdeklődése. Azonban a fogyasztói cikkeket gyártó cégek és a gyógyszeripar számára inkább az árak csökkentésére irányuló fokozódó nyomás lesz jellemző, így az eladások értékét tekintve stagnálásra lehet számítani. A fogyasztók elkölthető jövedelme hosszú távon nőni fog, de nem olyan gyorsan, mint a GDP.

A bérköltségek továbbra is gyorsabb ütemben nőnek majd, mint Spanyolországban és Portugáliában, de az átlagbérek minimum 15 év távlatában alacsonyabbak maradnak Spanyolországhoz képest (és valószínűleg Portugáliához viszonyítva is).

Közép- és Kelet-Európában a csatlakozás és az euró bevezetésére irányuló erőfeszítések hatására növekvő árak gyorsabban közelítik majd a többi ország árszínvonalát . A belföldi szolgáltatások és élelmiszerek ára nőni fog, de a márkás nemzetközi termékek többsége olcsóbb lesz.

Más országokhoz, például Spanyolországhoz, Portugáliához és Görögországhoz képest Közép-Európa számára sokkal kiélezettebb lesz a döntés a felzárkózást szolgáló növekedés és a nemzeti valutának a monetáris unióhoz szükséges stabilitása között. Mivel az euró korai bevezetése kevesebb előnnyel és több nehézséggel járna, a közép- és kelet-európai országok valószínűleg csak 2009-2010 körül térnek majd át az euróra .

A csatlakozás után az unió többi országát nem fogják elárasztani a közép- és kelet-európai munkavállalók . Egy rugalmas átmeneti időszak keretében a munkaerőpiacot hét éven át korlátozzák. Spanyolországhoz és Portugáliához hasonlóan az EU-tagság ténye már önmagában is csökkenti a migrációs nyomást, hiszen megnő a bizalom az ország jövője iránt. Emellett jellemzően még az egyes országokon belül is igen alacsony a belföldi munkaerővándorlás a kedvező gazdasági helyzetű térségekbe azokból a térségekből, ahol rosszak a bérek és magas a munkanélküliség.

#tőkekivitel

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

Forrnak az indulatok a diákbérek körül: valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak az idősebbeknél?

Valóban többet kereshetnek a 25 év alattiak, mint az idősebb munkavállalók? Szakértő oszlatja el az szja-kedvezmény körüli kételyeket.

Jóval több Fülöp-szigeteki vendégmunkás dolgozik Magyarországon, mint azt a KSH állítja

A valóságban több tízezer fővel több külföldi vendégmunkás lehet hazánkban, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állít.

Csapdahelyzetben a kisgyermekes magyarok: sokmillió család megélhetése múlhat ezen

A kisgyermekes szülők szövetkezeti foglalkoztatása egy innovatív megoldás, amely új lehetőségeket nyit a munkaerőpiac és a családi élet összehangolásában.

Kevés munkakereső tudja, pedig tanítani kéne: ezekre a kérdésekre nem kötelező válaszolni állásinterjún

A munkahelyek kötelesek diszkrimináció és zaklatásmentes légkört teremteni, így vannak olyan területek, melyekbe nem hogy beavatkozniuk, de még rákérdezniük sem szabad.

Szükségből lehetőség: a magyarok többsége már ragaszkodik az otthoni munkavégzéshez

Az otthonról dolgozó munkavállalók harmada teljesen a lakóhelyéről látja el feladatait, míg a második leggyakoribb opció a heti három nap home office.

Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Az elmúlt években állandó slágertéma volt a globális informatikushiány, majd elkezdtek záporozni a hírek a techszektorban zajló tömeges elbocsátásokról.

Nélkülözők kontra gondtalanul élők: kiderült, kinek mennyi pénz jut

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben.

Itt az újabb mesterterv: ezentúl csak így dolgozhatnak a magyar anyák?

A munkaerőpiacra visszatérő nők számára új lehetőségeket jelentenek a kismama műszakok.

Indul a pénzosztás: akár havi 180 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak a 30 év alattiak, itt kell jelentkezni

A kormány Ifjúsági garancia plusz programja négy pillérre épül: bértámogatásra, lakhatási és utazási támogatásra, valamint átképzésre.

Óriási a bajban a magyar melósok: egyre több az elégedetlen hang, itt még botrány lesz

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, az egy évvel korábbi 33 százalékról.

Lassan tényleg kiürül az ország: egyre több magyar lép le az elképesztő külföldi fizetésekért

70 ezer álláshely betöltetlen ma Magyarországon, és csaknem 100 ezer külföldi munkavállaló dolgozik az országban.

Már nem sokáig trükközhetnek a bérekkel a magyar munkáltatók: nem titkolhatják a béreket tovább

Az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír