A nemzetközi befektetési alapok számának növekedésre lehet számítani az uniós csatlakozás után - nyilatkozta a Világgazdaságnak Temmel András a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Szövetségének főtitkára. Piaci értesülések szerint a UBS, a BNP Paribas és az ING Groep NV is nagyobb közép-európai jelenlétre törekszik az uniós belépés után.
Csehországban és Szlovákiában az igen liberális szabályozás miatt már most is igen jelentős a külföldi részarány. 2003 végén a cseh befektetési alap piacon a 151 mrd koronás hazai befektetési konstrukció mellett már 130 mrd koronát tettek ki a külföldiek.
A magyar piacon is a külföldi alapok térnyerésére lehet számítani, ugyanakkor korlátok is vannak, melyek a gyors növekedést akadályozhatják. Az egyik legfontosabb korlát a megfelelő terjesztési hálózat hiánya . Előnnyel azok a külföldi pénzintézetek rendlekeznek, akiknek már van hazai leánycégük a megfelelő kapacitásokkal (pl. MKB). A másik leggyakrabban említett akadályozó tényező az eltérő díjstruktúra , mely a külföldi alapok viszonylagos drágaságában (belépési díj stb.) nyilvánul meg.
A külföldi alakezelők érdeklődésének oka, hogy a lakossági megtakarításokon belül a nyugati szinthez képest továbbra is viszonylag alacsony a befektetési jegyek részaránya Közép-eEurópában. A növekvő bérszínvonal mellett a megtakarítások abszolút szintje is lényegesen emelkedhet a következő években.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








