A magánszemélyek jövedelemadójával és a társadalombiztosítás rendszerével kapcsolatos közösségi szabályozás (PricewaterhouseCoopers)
A magánszemélyek adózásának szabályozása tagállami szinten történik, összehangolásra csak annyiban van szükség, amennyiben a magánszemély tevékenységét több tagállamban végzi, és emiatt esetleg hátrányos megkülönböztetésben részesülhet. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát uniós ajánlás mondja ki, amely szerint a magánszemélyt a tevékenység végzésének államában nem terhelheti a belföldi illetőségűeket sújtónál nagyobb adókötelezettség, feltéve, hogy jövedelmének legalább 75%-a az adott tagállamból származik.
A megtakarításokról szóló irányelv alkalmazása |
Az EU-illetőségű haszonhúzónak fizetett kamatot nem terhelheti forrásadó, az illetőség országát viszont a kifizetésről részletesen tájékoztatni kell. |
Az irányelv célja, hogy a belföldi illetőségű személyek megtakarításait az illetősége szerinti adóterhek terheljék az Unión belül a befektetés helyétől függetlenül, és a tagállamok közötti kiterjedt információcsere segítségével a jövedelmek eltitkolhatósága megnehezüljön. A tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy sok ország mentesíti az adó alól a nem belföldi illetőségűek kamat jövedelmeit, ugyanakkor a jövedelemtulajdonosok ezeket a jövedelmeket nem vallják be illetőségük országában. Az irányelv éppen ezért bizonyos átmeneti időszak letelte után a megtakarítások forrásadóztatását a tagállamoknak tiltja, de részletes jelentési kötelezettséget határoz meg azért, hogy az illetőség országában az adóztatás lehetővé váljon.
Magyarországnak a fenti, új irányelvvel kapcsolatosan csak az eljárásjog területén kell változtatásokat eszközölni, mivel a magánszemélyek betéti kamata jelenleg is adómentes.
A tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek a más tagállambeli munkavállalóra történő alkalmazását külön irányelv koordinálja. A rendelet célja, hogy a munkaerő szabad áramlása megvalósulhasson a társadalombiztosítási rendszerek átjárhatósága révén.
A társadalombiztosítási rendszerek átjárhatóságának biztosítása |
A TB törvény vonatkozik a Magyarországon dolgozó EU állampolgárokra is.
Nyugdíjat minden ország külön fizet, azonban az illetőség országa az összes munkaviszonyt figyelembe veszi a jogosultság meghatározásánál. |
Ennek megfelelően Magyarországon a csatlakozástól kezdődően megváltozik a külföldi és a biztosított fogalma, valamint a törvény hatálya. Ettől az időponttól kezdve a társadalombiztosítási kötelezettség kiterjed a tartós kiküldetésben, kirendelésben vagy munkaerő-kölcsönzés alapján Magyarországon tartózkodó és az ország területén lakóhellyel rendelkező EU állampolgárokra is. Amennyiben a külföldi nem EU állampolgár, de valamely kétoldalú társadalombiztosítási egyezmény hatálya alá esik, akkor az egyezmény rendelkezései szerint kell a külföldi társadalombiztosítási kötelezettségét megállapítani. Vagyis ellentétben a jelenlegi szabályozással, ahol a törvény általában nem terjed ki a külföldiekre (azokra, akik nem jogosultak magyar személyi igazolványra), a csatlakozás után a tartósan Magyarországon tartózkodó EU-állampolgár külföldiek nagy többsége biztosítottá válik.
Az ehhez szükséges eljárási rendek, nyomtatványok még nem kerültek kidolgozásra, illetve átvételre.
-
Indul a szezon! Mire figyelj, ha most vásárolsz kerti bútort?
Az XXXLutz szakértői szerint folyamatosan nő az érdeklődés a kerti termékek iránt.
- Hivatalos: Svédország jelentkezik a NATO-ba
- Itt az Európai Unió gazdasági prognózisa – lefelé görbül minden
- Vlagyimir Putyin: Moszkva válaszolni fog
- Elbúcsúzott a szurkolóktól a nagy Juventus-kedvenc
- Megválasztották Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökének - frissülő cikk
- Moszkva: fehér zászlóval jöttek ki ukrán katonák az Azovsztal acélműből
Sustainable World 2022
Portfolio Digital Transformation 2022
Külföldi piacra lépés 2022


