A KSH a múlt évi gazdasági folyamatokról: kedvező fordulat a második félévben

A bruttó hazai termék (GDP) előzetes adatok szerint 2003-ban 2.9%-kal emelkedett. A gazdaság fejlődése az előző évekhez képest lassult; 2001-ben 3.8%-os, 2002-ben 3.5%-os volt a GDP növekedési üteme. Az éven belüli folyamatok 2003-ban fordulatot jeleztek, a II. negyedévi legalacsonyabb (2.4%-os) növekedés után lassú élénkülés kezdődött.

A világ gazdaságilag fejlett térségei közül az Egyesült Államokban és Japánban 2003 folyamán erősödött a gazdasági konjunktúra, ez azonban nem terjedt át az Európai Unióra. A csatlakozó országok közül Szlovákiában, Lengyelországban gyorsabban (3-4% között), Csehországban hasonló mértékben, Szlovéniában pedig lassabban nőtt a GDP, mint nálunk.

Magyarországon az év második felében tapasztalható élénkülést a termelés oldaláról az ipar gyorsuló növekedése alapozta meg. A bruttó ipari termelés 2003-ban 6.4%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely éves szinten 11%-kal, a IV. negyedévben 17.6%-kal, decemberben 22%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak. Ezek együttes éves exportja több mint 15%-kal emelkedett, így 2003-ban már közel 70%-át adta a teljes ipari kivitelnek. A legnagyobb visszaesést az ún. könnyűipari ágazatok szenvedték el. Lábbeliből 22%-kal, textilárukból 9%-kal kevesebbet exportáltak, mint az előző évben.

A lakosság jövedelmi helyzetében az utóbbi években bekövetkező, számottevő javulás következményeként a kiskereskedelmi forgalom volumene (jármű és üzemanyag-forgalommal együtt) 2002-ben 11%-kal, 2003-ban 8.5%-kal emelkedett. Ez a rendkívül gyors növekedés azonban nem a hazai termelésre gyakorolt húzó hatást, hanem a fogyasztási célú importot növelte. Ebben a folyamatban az import relatív olcsóbbodása (erősödő forint) is szerepet játszott. 2001 második felében és 2002-ben csökkentek az importárak, meghatározóan a forint erősödése következtében. 2003-ban az előző év viszonylag alacsony árszintje stabilizálódott.

Az ipar termelékenysége (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 2003-ban 8.8%-kal nőtt, ugyanakkor az iparban dolgozók bruttó reálkeresete 4,4%-kal lett nagyobb, vagyis a versenyképesség (az ipar átlagában) a béremelkedéssel összefüggésben javult.

Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0.7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában - az elhúzódó és kemény tél miatt - bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződés-állomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal.

A mezőgazdaság 2003-ban - elsősorban az aszályos időjárás miatt - kedvezőtlen évet zárt. A megtermelt gabona mennyisége 26%-kal kisebb, mint az előző évi.

A nemzetgazdaság összes beruházása 2003-ban 3.1%-kal - ezen belül a IV. negyedévben 4.7%-kal - nőtt az előző évhez képest. A növekedési ütem alacsonyabb, mint 2002-ben volt (7.8%).

A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. A közigazgatás és védelem beruházásai 33%-os növekedés után 25%-kal csökkentek. Az oktatási és egészségügyi fejlesztéseknél 3-4%-os a vissza-esés. (A megelőző évben az oktatásban 19%-kal, az egészségügyben 41%-kal nőttek a beruházások.)

További fontos változás, hogy a gazdasági növekedés, illetve a külső egyensúly stabilizálása szempontjából kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban 2003-ban élénk beruházási tevékenység indult el, a növekedés az év egészében 13, a IV. negyedévben 14-15%-os volt. A megelőző két évben a feldolgozóipari vállalkozások visszafogták a fejlesztéseket. Jóval az átlag feletti ütemben nőttek a beruházások a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is.

2003-ban 35 és fél ezer lakás épült fel, 13%-kal több, mint az előző évben. A lakásépítás növekedési üteme gyakorlatilag megegyezett a 2002. évivel.

Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.

A kivitel volumene 2003-ban 9%-kal, a behozatalé 10%-kal emelkedett. Az év első felében a behozatal növekedési üteme sokkal magasabb volt, mint a kivitelé. Az év második felében a behozatal növekedési üteme magas maradt, sőt még élénkült is, de az export fellendülése következtében az ütemkülönbség a III. negyedévben már szinte kiegyenlítődött, a IV. negyedévben pedig átfordult az export javára.

A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege - a becsléssel kiegészített adatok szerint - 2003-ban 4.3 milliárd eurót tett ki, ami több mint 0.8 milliárd euróval magasabb, mint 2002-ben volt.

A folyó fizetési mérleg deficitje 2003-ban 4.6 milliárd eurót tett ki, amely az előző évinél 1.8 milliárd euróval magasabb. A romlásban a nagyobb külkereskedlemi passzívum és az idegenforgalom alacsonyabb nettó bevételei voltak meghatározóak. A folyó fizetések 2003. évi passzívumának nem egész 10%-át finanszírozták nem adóssággeneráló források, ez az arány 2002-ban 32%-os volt. A változást a magyar tőketulajdonosok külföldi befektetéseinek növekedése magyarázza. A Magyarországra irányuló működő tőke valamivel nagyobb volt, mint a megelőző évben.

Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2003-ban 1,054 milliárd forint volt, 526 milliárddal kevesebb, mint 2002-ben. A deficit 70%-a a központi költségvetésben jelent meg, a többi a társadalombiztosítási alapokban. A 2002-ben elszámolt egyszeri tételek már nem terhelték a költségvetést. Az államháztartás egészében 2003-ban - kutatói becslések szerint - a GDP 6%-át közelítő hiány keletkezett, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen.

2003 elején a forint tovább erősödött, majd az év további részében gyengült, éves szinten a kétirányú változás gyakorlatilag kiegyenlítődött, így sem az árfolyam, sem a forintárak érdemben nem változtak. Mindez egyaránt vonatkozik a kiviteli és a behozatali árakra, így a cserearány is csak kb. olyan mértékben romlott (0.5%-kal), mint amennyit az előző évben javult.

Az árfolyam említett változásai, az exportértékesítésen keresztül hatással voltak az ipari termelői árakra is, amelyek 2002-ben 1.8%-kal csökkentek. Az ipari exportértékesítés árszínvonala a külkereskedelmi árakéhoz hasonlóan alakult, a belföldi értékesítés árai pedig, az előző évi 1.6%-kal szemben 5.0%-kal emelkedtek. A változás mögött elsősorban az energiahordozók importárainak alakulása áll, amelyek 4.6%-kal emelkedtek.

A mezőgazdasági termelői árak a 2002. évi stagnálás után tavaly 5.3%-kal emelkedtek, ami a növénytermesztés árainak - az időjárással, illetve ebből adódóan a terméseredményekkel is összefüggő - 13%-os növekedéséből adódott.

Az építőipari árak emelkedése 2002-ben a korábbi 10-11%-nál jóval kisebb, 4.5% volt. Tavaly ehhez képest itt is gyorsult az áremelkedés, éves átlagban 5.7%-ra.

Az eddig említett ágazatoktól eltérően a fogyasztói árak növekedése 2003-ban az előző évinél 0.6 százalékponttal kisebb, 4.7% volt. Az év második felében azonban az ütem gyorsult, nemcsak az év elejihez, hanem az egy évvel korábbihoz képest is. A már rendelkezésre álló 2004. januári adatok az ütem további jelentős gyorsulását jelzik: a tavaly januári 4.7%-kal szemben az idén januárban csaknem 2 százalékponttal nagyobb, 6.6% volt a fogyasztói árak emelkedése.

A foglalkoztatottak száma az elmúlt év átlagában 1.3%-kal emelkedett 2002-höz képest (kb. 50 ezer fő). A feldolgozóipar mellett a többi termelő ágazatot is (az építőipar kivételével) jelentős létszámcsökkenés jellemezte, összességében a mezőgazdasági és ipari, építőipari ágazatokban mintegy 40 ezerrel, 2.6%-kal kevesebben dolgoztak az előző évinél, a szolgáltató ágazatokban pedig kereken 90 ezerrel, 3.8%-kal nőtt a létszám.

A munkanélküliek száma éves átlagban valamivel meghaladta a 2002. évit, de az év folyamán elég jelentősen csökkent, és a III. negyedévtől rendre alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál is.

Az alkalmazásban állók keresete 2003-ban számottevően, de az előző évinél mérsékeltebben emelkedett. A növekedési ütem mérséklődése szeptembertől következett be, mivel a 2002 szeptemberi bázisban már megjelent az akkori bérintézkedések hatása. Az év utolsó négy hónapjában sem a bruttó, sem a nettó keresetek emelkedése nem érte el a 10%-ot.

A nettó keresetek átlagosan 14.3%-os emelkedése ágazatonként nagy eltéréseket takar, de a növekedés mindenütt meghaladta a fogyasztói árakét. Legjobban, 24, illetve 27%-kal az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás nettó keresetei emelkedtek. A keresetek reálértéke, amely 2002-ben 13.6%-kal nőtt, a múlt év augusztusáig ugyancsak 13% feletti növekedést mutatott, szeptembertől azonban a bérnövekedés mérséklődése és a fogyasztóiár-emelkedés élénkülése folytán jóval szerényebb mértékben, az év utolsó harmadában 2.8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év egészében a reálkereset 9.2%-kal volt nagyobb, mint 2002-ben.

2003 év végén a népesség száma 10 millió 117 ezer fő volt, mintegy 25 ezer fővel kevesebb, mint 2002 decemberében. Az év során 94,700 gyermek született és 135,900-an haltak meg.

A népesség természetes fogyása gyorsult, és kissé nőtt a nettó migrációból adódó népességnyereség.

A bűnözés méreteit jelző ismertté vált bűncselekmények száma 2003-ban 413 ezer volt, 1.8%-kal kevesebb mint az előző évben. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma a 2002. évi 4,136-ról 4,072-re csökkent.