12 °C Budapest

A KSH a múlt évi gazdasági folyamatokról: kedvező fordulat a második félévben

Pénzcentrum
2004. március 5. 09:31

A gazdasági növekedés 2003 második felében élénkült - áll a KSH gazdasági évértékelésében. A gyorsuló növekedést a termelés oldaláról az ipar alapozta meg. Hozzájárult az élénküléshez a beruházás is. A külső pénzügyi egyensúly 2003-ban romlott, de az év második felében kedvező fordulat következett be. Az államháztartás hiánya bár éves szinten javult, továbbra is magas. A fogyasztói árak növekedési üteme éves szinten mérséklődött. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma kissé emelkedett.


A bruttó hazai termék (GDP) előzetes adatok szerint 2003-ban 2.9%-kal emelkedett. A gazdaság fejlődése az előző évekhez képest lassult; 2001-ben 3.8%-os, 2002-ben 3.5%-os volt a GDP növekedési üteme. Az éven belüli folyamatok 2003-ban fordulatot jeleztek, a II. negyedévi legalacsonyabb (2.4%-os) növekedés után lassú élénkülés kezdődött.

A világ gazdaságilag fejlett térségei közül az Egyesült Államokban és Japánban 2003 folyamán erősödött a gazdasági konjunktúra, ez azonban nem terjedt át az Európai Unióra. A csatlakozó országok közül Szlovákiában, Lengyelországban gyorsabban (3-4% között), Csehországban hasonló mértékben, Szlovéniában pedig lassabban nőtt a GDP, mint nálunk.

Magyarországon az év második felében tapasztalható élénkülést a termelés oldaláról az ipar gyorsuló növekedése alapozta meg. A bruttó ipari termelés 2003-ban 6.4%-kal volt magasabb, mint az előző évben. A gyorsulás meghatározó tényezője az ipari exportértékesítés volt, amely éves szinten 11%-kal, a IV. negyedévben 17.6%-kal, decemberben 22%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. A dinamikus exportnövekedésben kiemelkedő szerepe volt a három gépipari ágnak. Ezek együttes éves exportja több mint 15%-kal emelkedett, így 2003-ban már közel 70%-át adta a teljes ipari kivitelnek. A legnagyobb visszaesést az ún. könnyűipari ágazatok szenvedték el. Lábbeliből 22%-kal, textilárukból 9%-kal kevesebbet exportáltak, mint az előző évben.

A lakosság jövedelmi helyzetében az utóbbi években bekövetkező, számottevő javulás következményeként a kiskereskedelmi forgalom volumene (jármű és üzemanyag-forgalommal együtt) 2002-ben 11%-kal, 2003-ban 8.5%-kal emelkedett. Ez a rendkívül gyors növekedés azonban nem a hazai termelésre gyakorolt húzó hatást, hanem a fogyasztási célú importot növelte. Ebben a folyamatban az import relatív olcsóbbodása (erősödő forint) is szerepet játszott. 2001 második felében és 2002-ben csökkentek az importárak, meghatározóan a forint erősödése következtében. 2003-ban az előző év viszonylag alacsony árszintje stabilizálódott.

Az ipar termelékenysége (az egy foglalkoztatottra jutó termelés) 2003-ban 8.8%-kal nőtt, ugyanakkor az iparban dolgozók bruttó reálkeresete 4,4%-kal lett nagyobb, vagyis a versenyképesség (az ipar átlagában) a béremelkedéssel összefüggésben javult.

Az építőipar 2003. évi teljesítménye valamivel (0.7%-kal) meghaladta az előző évi kiemelkedően magas szintet (2002-ben 18%-os volt a növekedés). Az év első harmadában - az elhúzódó és kemény tél miatt - bekövetkező termelés-visszaesést az év folyamán a gazdasági ág ellensúlyozni tudta, a szerződés-állomány azonban az építőipari konjunktúra jövőbeni mérséklődésére utal.

A mezőgazdaság 2003-ban - elsősorban az aszályos időjárás miatt - kedvezőtlen évet zárt. A megtermelt gabona mennyisége 26%-kal kisebb, mint az előző évi.

A nemzetgazdaság összes beruházása 2003-ban 3.1%-kal - ezen belül a IV. negyedévben 4.7%-kal - nőtt az előző évhez képest. A növekedési ütem alacsonyabb, mint 2002-ben volt (7.8%).

A beruházások ágazati szerkezetében 2003-ban jelentős változások következtek be, és jórészt ezek adnak magyarázatot az előző évhez képest mutatkozó ütemcsökkenésre is. Legszembetűnőbb változás, hogy a túlnyomórészt állami finanszírozású beruházások 2002. évi kiugróan gyors növekedése megszűnt, sőt 2003-ban számottevő csökkenés következett be. A közigazgatás és védelem beruházásai 33%-os növekedés után 25%-kal csökkentek. Az oktatási és egészségügyi fejlesztéseknél 3-4%-os a vissza-esés. (A megelőző évben az oktatásban 19%-kal, az egészségügyben 41%-kal nőttek a beruházások.)

További fontos változás, hogy a gazdasági növekedés, illetve a külső egyensúly stabilizálása szempontjából kiemelkedő jelentőségű feldolgozóiparban 2003-ban élénk beruházási tevékenység indult el, a növekedés az év egészében 13, a IV. negyedévben 14-15%-os volt. A megelőző két évben a feldolgozóipari vállalkozások visszafogták a fejlesztéseket. Jóval az átlag feletti ütemben nőttek a beruházások a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is.

2003-ban 35 és fél ezer lakás épült fel, 13%-kal több, mint az előző évben. A lakásépítás növekedési üteme gyakorlatilag megegyezett a 2002. évivel.

Az ország külkereskedelmi forgalma 2003-ban jelentősen élénkült, ez a folyamat éves szinten a passzívum növekedésével járt együtt. Az év második felében az egyenlegromlás lelassult, majd megállt.

A kivitel volumene 2003-ban 9%-kal, a behozatalé 10%-kal emelkedett. Az év első felében a behozatal növekedési üteme sokkal magasabb volt, mint a kivitelé. Az év második felében a behozatal növekedési üteme magas maradt, sőt még élénkült is, de az export fellendülése következtében az ütemkülönbség a III. negyedévben már szinte kiegyenlítődött, a IV. negyedévben pedig átfordult az export javára.

A külkereskedelmi forgalom negatív egyenlege - a becsléssel kiegészített adatok szerint - 2003-ban 4.3 milliárd eurót tett ki, ami több mint 0.8 milliárd euróval magasabb, mint 2002-ben volt.

A folyó fizetési mérleg deficitje 2003-ban 4.6 milliárd eurót tett ki, amely az előző évinél 1.8 milliárd euróval magasabb. A romlásban a nagyobb külkereskedlemi passzívum és az idegenforgalom alacsonyabb nettó bevételei voltak meghatározóak. A folyó fizetések 2003. évi passzívumának nem egész 10%-át finanszírozták nem adóssággeneráló források, ez az arány 2002-ban 32%-os volt. A változást a magyar tőketulajdonosok külföldi befektetéseinek növekedése magyarázza. A Magyarországra irányuló működő tőke valamivel nagyobb volt, mint a megelőző évben.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Az államháztartás hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) 2003-ban 1,054 milliárd forint volt, 526 milliárddal kevesebb, mint 2002-ben. A deficit 70%-a a központi költségvetésben jelent meg, a többi a társadalombiztosítási alapokban. A 2002-ben elszámolt egyszeri tételek már nem terhelték a költségvetést. Az államháztartás egészében 2003-ban - kutatói becslések szerint - a GDP 6%-át közelítő hiány keletkezett, ami nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen.

2003 elején a forint tovább erősödött, majd az év további részében gyengült, éves szinten a kétirányú változás gyakorlatilag kiegyenlítődött, így sem az árfolyam, sem a forintárak érdemben nem változtak. Mindez egyaránt vonatkozik a kiviteli és a behozatali árakra, így a cserearány is csak kb. olyan mértékben romlott (0.5%-kal), mint amennyit az előző évben javult.

Az árfolyam említett változásai, az exportértékesítésen keresztül hatással voltak az ipari termelői árakra is, amelyek 2002-ben 1.8%-kal csökkentek. Az ipari exportértékesítés árszínvonala a külkereskedelmi árakéhoz hasonlóan alakult, a belföldi értékesítés árai pedig, az előző évi 1.6%-kal szemben 5.0%-kal emelkedtek. A változás mögött elsősorban az energiahordozók importárainak alakulása áll, amelyek 4.6%-kal emelkedtek.

A mezőgazdasági termelői árak a 2002. évi stagnálás után tavaly 5.3%-kal emelkedtek, ami a növénytermesztés árainak - az időjárással, illetve ebből adódóan a terméseredményekkel is összefüggő - 13%-os növekedéséből adódott.

Az építőipari árak emelkedése 2002-ben a korábbi 10-11%-nál jóval kisebb, 4.5% volt. Tavaly ehhez képest itt is gyorsult az áremelkedés, éves átlagban 5.7%-ra.

Az eddig említett ágazatoktól eltérően a fogyasztói árak növekedése 2003-ban az előző évinél 0.6 százalékponttal kisebb, 4.7% volt. Az év második felében azonban az ütem gyorsult, nemcsak az év elejihez, hanem az egy évvel korábbihoz képest is. A már rendelkezésre álló 2004. januári adatok az ütem további jelentős gyorsulását jelzik: a tavaly januári 4.7%-kal szemben az idén januárban csaknem 2 százalékponttal nagyobb, 6.6% volt a fogyasztói árak emelkedése.

A foglalkoztatottak száma az elmúlt év átlagában 1.3%-kal emelkedett 2002-höz képest (kb. 50 ezer fő). A feldolgozóipar mellett a többi termelő ágazatot is (az építőipar kivételével) jelentős létszámcsökkenés jellemezte, összességében a mezőgazdasági és ipari, építőipari ágazatokban mintegy 40 ezerrel, 2.6%-kal kevesebben dolgoztak az előző évinél, a szolgáltató ágazatokban pedig kereken 90 ezerrel, 3.8%-kal nőtt a létszám.

A munkanélküliek száma éves átlagban valamivel meghaladta a 2002. évit, de az év folyamán elég jelentősen csökkent, és a III. negyedévtől rendre alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál is.

Az alkalmazásban állók keresete 2003-ban számottevően, de az előző évinél mérsékeltebben emelkedett. A növekedési ütem mérséklődése szeptembertől következett be, mivel a 2002 szeptemberi bázisban már megjelent az akkori bérintézkedések hatása. Az év utolsó négy hónapjában sem a bruttó, sem a nettó keresetek emelkedése nem érte el a 10%-ot.

A nettó keresetek átlagosan 14.3%-os emelkedése ágazatonként nagy eltéréseket takar, de a növekedés mindenütt meghaladta a fogyasztói árakét. Legjobban, 24, illetve 27%-kal az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás nettó keresetei emelkedtek. A keresetek reálértéke, amely 2002-ben 13.6%-kal nőtt, a múlt év augusztusáig ugyancsak 13% feletti növekedést mutatott, szeptembertől azonban a bérnövekedés mérséklődése és a fogyasztóiár-emelkedés élénkülése folytán jóval szerényebb mértékben, az év utolsó harmadában 2.8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év egészében a reálkereset 9.2%-kal volt nagyobb, mint 2002-ben.

2003 év végén a népesség száma 10 millió 117 ezer fő volt, mintegy 25 ezer fővel kevesebb, mint 2002 decemberében. Az év során 94,700 gyermek született és 135,900-an haltak meg.

A népesség természetes fogyása gyorsult, és kissé nőtt a nettó migrációból adódó népességnyereség.

A bűnözés méreteit jelző ismertté vált bűncselekmények száma 2003-ban 413 ezer volt, 1.8%-kal kevesebb mint az előző évben. A százezer lakosra jutó bűncselekmények száma a 2002. évi 4,136-ról 4,072-re csökkent.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.13 10:30
A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló, többször módosítot...
vezetoi-coaching  |  2021.05.12 15:36
Duolingo „használati utasítás” (blogokból szedtem össze, de alapvetően a saját gyakorlati tapasztala...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 13. csütörtök
Szervác, Imola
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?