Hozam és kockázat - Mi áll a kapcsolat hátterében?

Pénzcentrum
2004. március 4. 14:05

Egy adott befektetést legjobban két paraméterrel: a hozammal és kockázattal lehet jellemezni. Általában a két paraméter között a korreláció pozitív, tehát a magasabb kockázatú befektetések általában magasabb hozamot eredményezhetnek. Egy portfólió (több különböző befektetés együttese) várható hozama egyszerűen kalkulálható, a benne szereplő papírok várható hozamának súlyozott

Egy adott befektetést legjobban két paraméterrel: a hozammal és kockázattal lehet jellemezni. Általában a két paraméter között a korreláció pozitív, tehát a magasabb kockázatú befektetések általában magasabb hozamot eredményezhetnek.


Egy portfólió (több különböző befektetés együttese) várható hozama egyszerűen kalkulálható, a benne szereplő papírok várható hozamának súlyozott számtani átlaga.

Egy portfolió kockázata, varianciája (szórásnégyzete) esetében a számítás jóval nehézkesebb, mivel a variancia nem kalkulálható egyszerű súlyozott átlagolással. A portfolió varianciája a benne szereplő instrumentumok kovarianciájának súlyozott átlaga.

A kovariancia a két részvény együttmozgásának mértéke, ami a korrelációs együttható és a szórások szorzataként határozható meg. A kovariancia előjelét tehát a korrelációs együttható előjele határozza meg, mivel a szórás mindig pozitív. Ha az így kapott korreláció pozitív, az a részvények egyirányú, míg ha negatív, ellentétes irányú mozgását jelenti. Zérus érték esetén a két részvény árfolyamváltozása teljesen független egymástól.

Ez azért különlegesen fontos, mivel amennyiben a korrelációs együtthatók nem egyenlők a maximális értékkel, az eggyel (tehát a részvények nem mozognak tökéletesen együtt), akkor a portfolió varianciája alacsonyabb elemei varianciájának súlyozott átlagánál. A korrelációs együtthatók értéke -1 és 1 között mozoghat, a negatív korrelációs együtthatók jelentősen csökkenthetik a portfolió varianciáját.

A portfolió varianciájának számításának módjából következik a diverzifikáció, vagyis befektetéseink több instrumentumra való megosztásának legfontosabb előnye, a kockázatok csökkentése. Minél több fajta értékpapírban, befektetési formában tartjuk megtakarításainkat, általában annál jobban csökken befektetéseink összesített kockázata az átlagos kockázathoz képest. Nemzetközi példák alapján a portfolió varianciáját maximum 15-20 elem hozzáadásig lehet csökkenteni.

Nézzünk a fentiekre egy egyszerű példát! Tegyük fel, hogy mindössze két részvénnyel rendelkezünk, ám ezek korrelációs együtthatója -1, tehát éppen ellentétesen változnak értékeik. Ebben az esetben az egyik papírban bekövetkező értékváltozás éppen kiegyenlíti a másikat, így a portfoliónk varianciája nulla, tehát ilyen feltételek mellett a fenti két részvényből álló kosár értéke időben állandó. (Figyelmen kívül hagyva, hogy befektetett pénzünk idővel inflálódik.) Természetesen tökéletes negatív korreláció szinte soha nem fordul elő a valóságban.



A diverzifikációnak tehát alapvetően azért lehet kockázatcsökkentő hatása, mert az árfolyamok nem mozognak teljesen együtt, nem korrelálnak tökéletesen. Lényeges azonban a felmerülő kockázat két részre bontása. Az egyedi kockázat mindig csupán az adott vállalatra jellemző veszélyforrásokból ered, esetleg a közvetlen versenytársakat érintő tényezőktől. Nyilvánvaló, hogy ez ellen tökéletesen fedezhetjük magunkat portfoliónk diverzifikálásával. Létezik azonban egy ún. piaci kockázat, ami abból ered, hogy léteznek az egész gazdaságra kiható veszélyforrások, amelyek minden vállalat teljesítményét befolyásolják. Ez ellen természetesen hasztalan a diverzifikálás, ezen kockázattal minden befektetőnek szembe kell néznie. Hiába veszünk például sokféle részvényt, ha közben az adott ország hitelminősítése romlik ez érzékenyen érintheti az egész vállalati szektort (drágábban juthatnak hitelhez), gyengébb teljesítményeket, majd árfolyamcsökkenést előidézve. Egy jól diverzifikált portfolió esetén tehát a befektetőknek csak a piac fellendüléséből, ill. hanyatlásából eredő kockázatot kell vállalniuk.

A kockázat és hozam összekapcsolására született legismertebb modell a CAPM (Capital Assets Pricing Modell, Tőkepiaci Árfolyamok Modellje). Ennek alapegyenlete:
r=rf+béta*(rm-rf)


ahol
r : a befektetéstől elvárt hozam

rf : kockázatmentes hozam (pl. államkötvény hozama)

béta : kockázati tényező, azt mutatja, hogy a piaci hozam 1%-os változása hogyan hat a befektetés hozamára, tehát adott papír bevétele a "kosárba" mennyivel változtatja a portfolió kockázatát.

Az előzőek tükrében megállapíthatjuk, hogy hatékony diverzifikáció feltevése miatt itt is csak a piaci kockázattal foglalkozunk, az egyedi tényezők ellen ugyanis védekezhetünk. Az 1-nél nagyobb bétájú részvények általában felnagyítják a piaci mozgásokat, míg a 0 és 1 közöttiek együtt mozognak ugyan a piaccal, de változásuk az átlagosnál kisebb. Ebből adódóan az átlagos, piaci béta éppen 1. Egy 2-es béta érték például azt jelenti, hogy a piac 1%-os erősödése esetén 2%-kal emelkedik az adott részvény árfolyama, míg 1%-os gyengülésre 2%-os értékvesztéssel reagál a papír.

rm : piaci hozam, a piaci hatékony portfolió hozama (pl. BUX átlagból számíthatjuk)

(rm- rf )- et kockázati prémiumnak is szokás nevezni.

Az elmélet leegyszerűsítve azt mutatja be, hogy a befektetők hatékony piacon magasabb hozamot várnak el a nagyobb kockázatú befektetésektől. Egy tökéletesen hatékony piacon minden befektetési lehetőség a fenti egyenlet által leírt értékpapírpiaci egyenesen (Security Market Line, SML) fekszik, mivel nem veszünk magas kockázatú, de kis hozamot biztosító papírokat, illetve nem esünk kísértésbe a magas hozamok láttán, ezek ugyanis többnyire a kockázatot ellentételezik.

Az elméletet számos kritika érte az idők során, nem állítható, hogy tökéletes, de mindenképpen alapul szolgál a kockázat és hozam közötti összefüggés leírására. A kritikákat olvasva pedig fontos szem előtt tartanunk, hogy a fent vázolt modell a várt hozamokra vonatkozik, a várakozások pedig nem mindenesetben feleltethetők meg a tényeknek.




Az eddigiekben már többször körüljártuk a diverzifikáció kérdését, nem tettünk azonban különbséget két szint között: a vállalatok és az egyének diverzifikálása között. Okkal vetődhet fel a kérdés: nem biztonságosabb-e olyan vállalatba fektetni, amely többfronton is érdekelt, csökkentve ezzel kockázatát. Egyszerűen belátható viszont, hogy nem várható el egy olajipari óriásvállalattól, hogy betörjön a gyógyszeriparba, esetleg más nem kapcsolódó szegmensbe, ezáltal csökkentve a kockázatot, ez ugyanis rettentő drágán lenne csak megvalósítható.

Sokkal egyszerűbb és főként olcsóbb, ha a befektetők terítik szét portfoliójukat a különböző érdekeltségű társaságok részvényei között, szintúgy ellentételezve az egyedi kockázatokat. Mivel tehát a befektetők maguk is végre tudják hajtani a diverzifikációt, nem hajlandók külön fizetni ezért a vállalatoknak, illetve ha elég nagy az értékpapír választék, nem fognak kevesebbet fizetni az egy lábon álló társaságok részvényeiért.

Mindezek tükrében elmondható, hogy a fejlett tőkepiaccal rendelkező országokban a diverzifikáció nem ad hozzá, de nem is von le a vállalatok értékéből. Az összérték a részek összege.
NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
hrdoktor  |  2024.03.26 10:32
A stressz negatív hatásairól szinte mindenki hallott, de az eustressz, vagyis a pozitív stressz egés...
perfekt  |  2024.03.12 11:42
Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásainál előfordul, hogy a kérelmező több ellátást kap a jog sze...
coachco  |  2024.03.03 12:47
Most belegondolva abba, a Föld, föld...! című könyve után, hogy Márai távozása és az én ifjúkorom kö...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm