32 °C Budapest

Járai: "bizalmi" kérdés a magas kamatszint

Pénzcentrum
2004. március 1. 10:02

Szükségesnek vélte a tavalyi drasztikus kamatemeléseket a jegybank elnöke a bizalmatlanság ellensúlyozása miatt. A Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, hogy hiba volt a kettős cél (árfolyam és infláció) együttes követése, ugyanakkor amint az ERM-II rendszer elve is utal rá, az nem lehetetlen. Ahhoz, hogy ez a stratégia sikeres legyen, ahhoz a költségvetés oldaláról is be kell tartani a vállalt kötelezettségeket. Járai Zsigmond szerint a költségvetés hiányát elsősorban a kiadási oldal csökkentésével kell mérsékelni, nem pedig az adók emelésével.

A jegybank elnöke úgy véli, hogy összességében javulhatnak a gazdasági folyamatok. Viszonylag gyors lehet a növekedés, az egyensúly kedvező irányba módosulhat. A gazdaságban egy igen jól teljesítő magánszektort találhatunk, ugyanakkor az állami szektor folyamatos beavatkozása felborítja annak egyensúlyát. A kialakult problémákban a korábban kedvezőtlen külső konjunktúra (uniós piac) és a gazdaságpolitikai hibák egyaránt szerepet játszottak. Ezek a hibák vezettek a bizalom csökkenéshez és a magasabb kockázati prémiumokhoz (hozamokhoz). Az MNB elnöke szerint a figyelmeztetések ellenére nem kell tartani a magyar államadósság leminősítésétől . Az uniós csatlakozás erős védernyőt biztosít.

Járai szerint a kamatszint kétségtelenül magas , ugyanakkor a befektetők rohamos bizalomvesztése csak ezzel volt ellensúlyozható. Ha a folyamatok javulnak, a kamatszint csökkenthető lesz, ugyanakkor további romlás esetén az MNB nem riad el a kamatemeléstől sem.


Az MNB jelentősen emelte inflációs prognózisát az Inflációs jelentésben (7.4%). Az MNB ezzel csak hiteles képet kíván teremteni az elnök szerint, nem pedig a várakozásokat fokozni. Az inflációs várakozások lehűtését szolgálja, hogy 2005-re az MNB már csak 4% körüli decemberi inflációval számol (4.3%), ezzel hangsúlyozza a dezinflációs folyamatok felerősödését. A gazdasági szereplőknek ezt kellene átvenni kalkulációikban.

Járai szerint nagy valószínűsége van, hogy a kormányzat újabb takarékossági intézkedésekre kényszerül annak érdekében, hogy a kitűzött 4.6%-os GDP arányos deficitcél 2004-ben teljesíthető legyen. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz is, hogy az ország csatlakozzon az euró-zónához (a feltételeket teljesítse). Járai a maga részéről úgy vélte, hogy az euró 2008-as bevezetését illetően a szükséges intézkedésekhez nincs meg a megfelelő elhatározás és támogatottság. Összességében nem csak a 2008-as dátumot, hanem a társadalmi támogatottságot is meg kell vizsgálni.

HR BLOGGER
hrdoktor  |  2021.06.21 05:58
A szemek alatti karikák a legtöbb embernél nem csak a genetikával, hanem az életmóddal is összefügge...
legacykft  |  2021.06.18 18:55
Az elmúlt évek munkaerőpiaci helyzetéből kifolyólag jellemzően olyan kérdések foglalkoztatták a cége...
ajovomunkahelye  |  2021.06.17 09:16
Hogyan alakult a munkavállalói elkötelezettség a járvány kitörésétől kezdve? Az első hullámban még m...
perfekt  |  2021.06.14 08:18
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. § (1) bekezdése alapján az adott üzleti év mérlegford...
coachco  |  2021.06.09 11:06
Olvasom Obama ex-elnök memoárját, másodjára fogtam bele. Nem mintha nem lenne érdekes, de cirka 700...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. június 21. hétfő
Alajos, Leila
25. hét
Június 21.
A zene ünnepe
Június 21.
Jóga világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?