Szükségesnek vélte a tavalyi drasztikus kamatemeléseket a jegybank elnöke a bizalmatlanság ellensúlyozása miatt. A Magyar Nemzetnek adott interjújában elismerte, hogy hiba volt a kettős cél (árfolyam és infláció) együttes követése, ugyanakkor amint az ERM-II rendszer elve is utal rá, az nem lehetetlen. Ahhoz, hogy ez a stratégia sikeres legyen, ahhoz a költségvetés oldaláról is be kell tartani a vállalt kötelezettségeket. Járai Zsigmond szerint a költségvetés hiányát elsősorban a kiadási oldal csökkentésével kell mérsékelni, nem pedig az adók emelésével.
A jegybank elnöke úgy véli, hogy összességében javulhatnak a gazdasági folyamatok. Viszonylag gyors lehet a növekedés, az egyensúly kedvező irányba módosulhat. A gazdaságban egy igen jól teljesítő magánszektort találhatunk, ugyanakkor az állami szektor folyamatos beavatkozása felborítja annak egyensúlyát. A kialakult problémákban a korábban kedvezőtlen külső konjunktúra (uniós piac) és a gazdaságpolitikai hibák egyaránt szerepet játszottak. Ezek a hibák vezettek a bizalom csökkenéshez és a magasabb kockázati prémiumokhoz (hozamokhoz). Az MNB elnöke szerint a figyelmeztetések ellenére nem kell tartani a magyar államadósság leminősítésétől . Az uniós csatlakozás erős védernyőt biztosít.
Járai szerint a kamatszint kétségtelenül magas , ugyanakkor a befektetők rohamos bizalomvesztése csak ezzel volt ellensúlyozható. Ha a folyamatok javulnak, a kamatszint csökkenthető lesz, ugyanakkor további romlás esetén az MNB nem riad el a kamatemeléstől sem.

Az MNB jelentősen emelte inflációs prognózisát az Inflációs jelentésben (7.4%). Az MNB ezzel csak hiteles képet kíván teremteni az elnök szerint, nem pedig a várakozásokat fokozni. Az inflációs várakozások lehűtését szolgálja, hogy 2005-re az MNB már csak 4% körüli decemberi inflációval számol (4.3%), ezzel hangsúlyozza a dezinflációs folyamatok felerősödését. A gazdasági szereplőknek ezt kellene átvenni kalkulációikban.
Járai szerint nagy valószínűsége van, hogy a kormányzat újabb takarékossági intézkedésekre kényszerül annak érdekében, hogy a kitűzött 4.6%-os GDP arányos deficitcél 2004-ben teljesíthető legyen. További erőfeszítésekre van szükség ahhoz is, hogy az ország csatlakozzon az euró-zónához (a feltételeket teljesítse). Járai a maga részéről úgy vélte, hogy az euró 2008-as bevezetését illetően a szükséges intézkedésekhez nincs meg a megfelelő elhatározás és támogatottság. Összességében nem csak a 2008-as dátumot, hanem a társadalmi támogatottságot is meg kell vizsgálni.
Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók
Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...
-
Nem az AI veszi el a munkánkat (x)
Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon
-
Három és fél évtized fejlődés: így lett megkerülhetetlen szereplő a SPAR (x)
Idén 35 éves a SPAR Magyarország - három és fél évtized alatt a vállalat az ország egyik legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi szereplőjévé vált.
-
Itt akadnak el a kisvállalkozások – mi segíthet a továbblépésben? (x)
Sok vállalkozás nem az indulásnál, hanem a növekedés során akad el. A Visa She’s Next program mentorai mondják el, mi áll a háttérben és mi hozhat fordulatot.
AI in Energy 2026
AgroFood 2026
Portfolio Investment Day 2026
Hitelezés 2026
Women's Money & Mindset Day 2026








