25 °C Budapest

TEBÉSZ panasz a Brau ügyben- a rendkívüli közgyűlés nyomában

Pénzcentrum
2004. február 27. 09:06

A TEBÉSZ panaszt tett a Győr-Mosony-Sopron Megyei Bíróságnál, mint illetékes cégbíróságnál, mivel az nem hívta össze a Brau Union közgyűlését. Mint ahogy már arról beszámoltunk, a cégbíróság elküldte a több részvényes által benyújtott közgyűlés összehívási kérelmet észrevételezésre a társasághoz.


"A TEBÉSZ levelét változtatás nélkül tesszük közzé.

Dr. Havasiné, dr. Orbán Mária Bíróság Elnöke
részére

Tisztelt Elnök Asszony!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), a Fővárosi Bíróságnál 8322 számon nyilvántartott egyesület, tulajdonosa 1 db Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. (Brau Rt.) részvénynek. Ezek bizonyítására becsatolja a Fővárosi Bíróság nyilvántartási kivonatának másolatát (1. számú melléklet), valamint letétkezelője, a Concorde Értékpapír Rt. letéti igazolását. (2. számú melléklet)

A TEBÉSZ, mint érintett fél, jelen levéllel
panaszt tesz

dr. Harnis Judit, a Brau Rt. elleni törvényességi eljárást jelenleg is folytató cégbíró ellen, mivel a cégbíró - még mindig érdemben lezáratlan - törvényességi eljárása során álláspontunk szerint törvénysértést követett el azzal, hogy a Gt. 51.§ (1) bekezdésének rendelkezését figyelmen kívül hagyva, a Brau Rt. rendkívüli közgyűlését határidőben nem hívta össze. Érthetetlen számunkra az időhúzás oka és célja.

A TEBÉSZ már korábban tudomással bírt arról a tényről, hogy 2004. január 16-án három másik Brau Rt. részvényes az illetékes Győr-Moson-Sopron Megyei Cégbíróságnál törvényességi eljárást kezdeményezett a Brau Rt ellen. A TEBÉSZ képviselője a győri cégbíróságon 2004. február 18-án tett iratbetekintése során megismerte a konkrét beadványt is. Ebben a három részvényes a Gt. 51.§ (1) bekezdése alapján rendkívüli közgyűlés összehívását kérte a cégbíróságtól arra hivatkozva, hogy a Brau Rt. Igazgatósága ugyan ezen tartalmú 2003. november 12-ei kezdeményezésüket, törvénysértést elkövetve megtagadta. A kezdeményező részvényesek álláspontja szerint, a Brau Union AG (BBAG)(Ausztria, 8700 Göss), amely a Brau Rt-ben a szavazati jogok 93,2 %-ának megfelelő részvényt birtokol jelenleg nem élhet szavazati jogával, mivel a holland Heineken N.V. közvetett tulajdonában van. A Heineken-t pedig befolyásának gyakorlásában a PSZÁF III/86.225/B számú határozata miatt korlátozza a Tpt. 77.§-ában lefektetett szabály, mely szerint a törvénysértő befolyásszerző tagsági jogait a társasággal szemben nem gyakorolhatja. Ebből következően a kezdeményezők kiteszik a Gt. által előírt "a szavazati jogok legalább" 10 %-os törvényi elvárását, így kezdeményezésük jogszerű és teljesítendő. Az eljáró cégbíró azonban érdemi döntés helyett indokolatlanul húzza az időt. Teljesen érthetetlen, hogy a kérelmezők kezdeményezését 2004. február 23-ával miért küldte vissza véleményezésre a Brau Rt. igazgatóságának, holott tudta, hogy az Igazgatóság egy ugyan ilyen tartalmú kezdeményezést már egyszer elutasított. Ezen cégbírói cselekménytől nem várható az ügyel kapcsolatban semmi új érdemi információ megszerzése, csak indokolatlan időhúzásnak tekinthető.
A TEBÉSZ álláspontja szerint a kérelem alapján a cégbírónak két dolgot kellett volna vizsgálnia. Mivel egyértelműen látható, hogy a kezdeményező részvényesek a teljes részvényállományhoz képet nem teljesítik a Gt. 51.§ (6) bekezdésében előírt 5 %-os szavazati mennyiséget, így elsőként azt kell megvizsgálni, hogy helyes e a kezdeményezők azon véleménye, hogy a 93,2 %-os szavazattal jelenleg rendelkező többségi tulajdonos BBAG jelenleg nem élhet szavazati jogával.
A holland Heineken N.V. a közvetett tulajdonában lévő Amstel Rt-n (Magyarország, 2921 Komárom) keresztül 2003. szeptember 5-én a Tpt. 68.§ (1) bekezdését megsértve törvénysértő módon szerzett befolyást a Brau Rt-ben. Ezt a tényt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) III/86.225/B számú, 2003. október 21-én közzétett határozatában állapította meg (3. számú melléklet). A Heineken N.V., a szeptember 5-ei "csak" befolyásszerzés után, október 15-én felvásárlási ajánlaton keresztül megszerezte annak az osztrák társaságának (GEBAG) a többségi részvény csomagját, mely irányítja az egész Brau söripari csoportot, így közvetve a magyar Brau Rt. is. Ennek következményeként a Heineken N.V. közvetett tulajdonosa lett a magyar Brau Rt. 93,2 %-os szavazatát kitevő részvénycsomagnak. Ezt a tényt maga a Brau Rt. tette közzé 2003. október 20-án a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban. (4. számú melléklet) A tulajdonosi kapcsolatok könnyebb megértése végett 5. számú mellékletként csatolásra került a Heineken N.V. Brau csoportnál végrehajtott felvásárlásának egyszerűsített tulajdonosi ábrája.
Mindezen tények alapján tehát egyértelműen megállapítható, hogy a rendkívüli közgyűlés kezdeményezésének napján (2003. november 12.) a Brau Rt. 93,2 %-os szavazatával rendelkező BBAG-t, és a Brau Rt-ben szeptember 5-ei törvénysértő befolyásszerzése miatt elmarasztalt Amstel Rt-t ugyan az a társaság, a holland Heineken N.V. birtokolja és irányítja. Ezen tényt az iratok között kezdetektől rendelkezésre álló PSZÁF határozat törvénysértő befolyásszerzést kimondó rendelkező részének, az Amstel Rt. cégbírósági bejegyzésének Heieneken B. V.-t, mint közvetlen tulajdonost nevesítő pontjának, valamint Brau Rt-nek a Magyar Tőkepiac 2003. október 20-ai számában megjelent felvásárlás befejezéséről szóló bejelentését a kezdeményezők által hivatkozott Tpt. 77. §-ával történő összevetéséből egyértelműen meg lehet állapítani.
A Tpt. 77.§-a a következőt mondja ki:
"Ha a befolyásszerzésre a 68-76. §-ban foglaltaktól, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követő hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá eső részvények elidegenítését követően gyakorolhatóak."
Megállapítható tehát, hogy a 93,2 % szavazati joggal rendelkező BBAG a törvényi rendelkezésből adódóan szavazati jogát jelenleg nem gyakorolhatja, hiszen a BBAG közvetett tulajdonosa ugyanaz a Heineken N.V. amelyet a Brau Rt-ben a PSZÁF törvénysértő befolyásszerzőnek minősített.

Ezt követően, másodiknak azt kell vizsgálni, hogy a maradék szavazati jogok alapján a kérelmezők kiteszik-e a Gt. 51.§ (1) bekezdésében megkövetelt 10 %-ot. Mivel a kezdeményezők - mint az beadványukból is egyértelműen megállapítható -, együttesen 47.983 db szavazattal rendelkeznek. Amennyiben a Brau Rt-nél leadható összesen 5.279.467 db szavazatból levonjuk a Heineken 93,2 %-nyi kizárt szavazatát, úgy a kérelmezők a leadható szavazati jogok 13,36 %-át teszi ki. Ebből következően megállapítható, hogy a kérelmezők e törvényi feltételnek megfelelnek.

Mivel más vizsgálni való nincs az ügyben, így a cégbíróság nem hozhat más döntést mint, hogy a rendkívüli közgyűlést a törvényes határidőn belül összehívja.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A cégbíró azzal követett el törvénysértést, hogy
1. Az eljárást indokolatlanul elhúzza azzal, hogy 2004. február 23-ával a kérelmezők kezdeményezését véleményezésre visszaküldte a Brau Rt. igazgatóságának, holott tudta, hogy az Igazgatóság egy ugyan ilyen tartalmú kezdeményezést már egyszer elutasított. A TEBÉSZ képviselőjének 2004. február 18-ai iratbetekintése során még ráadásul az is megállapítható volt, hogy a Brau Rt. igazgatósága a közgyűlés kezdeményezésének általuk történt elutasításról azonnal írásban értesítette a cégbíróságot, sőt az ellenük indítandó törvényességi eljárás kezdeményezését is valószínűsítette. Ezen tények tükrében teljesen érthetetlen és felesleges időhúzás a Brau Rt. igazgatóságától ismét vélemény kérni arról, amiről egyszer már egyértelműen kifejtették véleményüket. Mivel ezen cégbírói cselekménytől nem várható az ügyel kapcsolatban érdemi új információk beszerzése, csak indokolatlan időhúzásnak tekinthető.
2. A Gt. 51.§ (1) bekezdése a cégbíróság közgyűlés összehívási cselekményét időbeni korlátokhoz, 30 naphoz köti.

A Gt. 51.§ (1) bekezdése a következőt mondja ki:
"A szavazatok legalább egytizedét képviselő tagok (részvényesek) a társaság legfőbb szervének összehívását - az ok és cél megjelölésével - bármikor kérhetik. A társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ezt a jogot a szavazatok kisebb hányadát képviselő tagoknak (részvényeseknek) is megadhatja. Ha az ügyvezetés ennek harminc napon belül nem tesz eleget, a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését az indítványtevő tagok kérelmére a cégbíróság hívja össze, az erre vonatkozó kérelem benyújtásától számított harminc napon belül. A kérelemnek helyt adó cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek nincs helye."

Ebből következően a cégbírósági eljárást ennyi időn belül le kell folytatni, vagyis a határozatnak meg kell születnie. A törvény szövege eljárás hosszabbításra nem ad lehetőséget. A cégbíró viszont a törvényes határidőn belül - 2004. január 19-étől számított 30 napon belül - nem hozott érdemi döntést.

Budapest, 2004. február 26.

Tisztelettel:


Dióslaki Gábor
a TEBÉSZ elnöke"

HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.07.30 10:11
Ha nem is napi szinten, de viszonylag gyakran kérdeznek meg minket jelöltjeink, hogy hogyan öltözzen...
coachco  |  2021.07.28 17:49
Eszembe jutott egyik barátunk fia, aki járt egy magyarországi követségen, mégpedig a nagykövet meghí...
perfekt  |  2021.07.26 14:27
A számviteli törvény ez évi változásában módosították a számviteli szolgáltatásokra vonatkozó paragr...
hrdoktor  |  2021.07.26 08:31
Nem minden esetben lehet a szervezet jelzőrendszereire hagyatkozni: tudatos kontroll alatt kell tart...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
NAPTÁR
Tovább
2021. július 31. szombat
Oszkár
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?