M5: A vásárlásnál jobb volt az opciós megoldás -egy rövid eszmefuttatás

A bérleti díjas konstrukció összehasonlítása a teljes megvásárlással megtévesztő az időérték, illetve a finanszírozási (főleg a továbbépítés esetében) és működtetési költségek figyelembe nem vétele miatt is. Az ilyen összehasonlító értékelés racionalitását erőteljesen leronthatja, hogy 2006 és 2009 között az államnak opciója van az AKA maradék 60%-ra.

Mivel az üzlet már megkötetett, mi tovább már nem kritizálunk (továbbra is fenntartva, hogy drága), inkább próbáljuk felvázolni, hogy 2006-ban milyen feltételekkel veheti meg az AKÁ-t az állam.

2006-ra az AKA jelentős mértékben el fog adósodni, a jelenlegi 50 milliárd forintos nettó hitelállomány tovább bővül azzal a 94 milliárddal, amelyet az AKA fel fog venni az autópálya tovább építésének finanszírozására. Addig az állam kb. 30 milliárd forintot ki fog fizetni az AKÁ-nak bérleti díjként (rendelkezésre állás), amelynek egy része elmegy az immár más bevétel nélkül maradó cég működési költségeire, az autópálya fenntartására, egy másik része osztalékágon kikerülhet (erre nincsenek konkrétumok, az AKA tulajdonosai (kiv. állam) számára racionális, hogy a lehetséges maximumot kivegyék ), a harmadik rész a kamatfizetést szolgálja, jelentős adósságtörlesztésre nem marad elég forrás.

2006. elején az állam lehetősége lesz megvásárolni az AKA 60%-át jelenlegi árfolyamon számolva 41.6 milliárd forintért (Magyar Hírlap). Hogy fog kinézni akkor az AKA? Adósságállomány várhatóan 140 milliárd forint környékén fog mozogni, így a vásárlási tranzakció teljes értéke 180 milliárd forintra fog rúgni.

Hasonlítsuk össze a két konstrukciót
A) Most 70+50 milliárd, 2005 végéig 94 milliárd forint + fenntartási költségek
B) Most 21.6 milliárd 2005 végéig 30.3 milliárd, 2006 elején kb 180 milliárd forint - osztalék

Ha kalkulálunk az időértékkel is (diszkontálunk nem 14%-kal, hanem mivel államról van szó 10%-os hozam figyelembe vételével) (nem vesszük figyelembe a fenntartási költségeket, illetve az osztalékot), a halasztott fizetés valamivel olcsóbbnak tűnik, mint az azonnali kivásárlás. A különbség marginális ugyan, de számításaink alapján nem lehet kimondani, hogy a két lehetőség közül az állam a rosszabbat választotta.

Spórolni igazából csak a 94 milliárd forintos autópályaépítési költségen lehetett volna (egyes becslések szerint sokat), AKA két nagytulajdonosának véleményünk szerint ez az üzlet az egészben.

A Szegedig tartó szakasz továbbépítésének a közbeszerzési eljárás alól történő kivonására időközben a kormányzat más indokot vonultat fel, a korábbi időbeli okok helyett, most a titkos szerződésre hivatkoznak, miszerint az AKÁ-nak még joga van továbbépíteni a sztrádát (az ellenzék máshogy emlékszik)

Összességében a GKM által felvázolt üzlet nem rosszabb mint az azonnali megvásárlás (sőt kedvezőbb is lehet), azonban az autópálya továbbépítésének költsége lehetett volna sokmilliárd forinttal olcsóbb.