A saját márkás termékek növekvő népszerűségét több tényező befolyásolja, főként az olcsóbb ár és a minőség javulása.
Évről évre nő a valószínűsége a statisztikák szerint, hogy a vásárlók a magyar webshopokat - vagy offline boltokat - megkerülve a világ másik feléről rendelnek meg egy terméket, ezzel sokszor csak nagyjából 50 forintot spórolva. Kérdés, hogy ez az egyre terjedő szokás milyen hatással van globálisan a bolygóra.
A GfK Hungária rendelkezésünkre bocsátott, 2000 háztartás megkérdezése alapján készített reprezentatív felmérése szerint 2016 és 2019 között a rendszeresen online vásárlók aránya és a vásárlások száma is nőtt Magyarországon (a népesség 31 százalékáról 39 százalékra, és havi 2,9-ről 3,4 alkalomra). A magyarok leginkább szolgáltatásokat vesznek online, például szállást foglalnak, színház-, mozi- vagy koncertjegyet, vagy mobil előfizetést, de a különféle kütyük (mobilok, számítástechnikai eszközök és szórakoztatóelektronikai eszközök), valamint a könyvek is nagyon népszerűek: a GfK-nak a megkérdezettek 38-47 százaléka mondta azt, hogy ezeket inkább online veszi meg - írja a g7.
Az online vásárlás mellett egyre nagyobb népszerűségnek örvend manapság a környezettudatosság is. A nagypolitika szintjén, és a cégek marketingjében is egyre gyakrabban jelenik meg a klímaváltozás kérdése, és fogyasztóként is egyre gyakrabban juthat eszünkbe, hogy milyen mértékben járulunk hozzá a bolygó élhetetlenné válásához az étkezésünkkel, közlekedési szokásainkkal, vagy azzal hogy mennyi szemetet halmozunk fel.
Mikor védjük jobban a bolygót, ha online rendelünk, vagy ha boltban vásárolunk?
A válasz azért is fontos lehet, mert hogy ha megnézzük, hogy 2000 óta Magyarországon miből származott az egyik fő üvegházhatást okozó gáz, a szén-dioxid kibocsátása, akkor azt látjuk, hogy miközben összességében a 2000-es évek elejéhez képest csökkent a kibocsátás, ezen belül a szállításból és közlekedésből származó kibocsátás aránya jelentősen nőtt, és 2017-ben már a teljes kibocsátás negyedét adta.
Az biztos, hogy a kiszállítás része a kibocsátásnak, és azt is tudjuk, hogy nem tűnik úgy, hogy a népszerűsége csökkenne. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az online rendelés ökológiai lábnyoma nagyobb, mint ha mi magunk mennénk el a boltba vásárolni. Nem is bonyolult belegondolni, hogy miért:
Így ha valaki messzebb lakik a bolttól, elképzelhető olyan felállás, hogy önmagában olyan hosszú utat tesz meg, mint az a jármű, ami több embernek is kiszállítja közben a rendelt árut. Persze végeredményben minden a részleteken múlik, például hogy pontosan milyen távot tesznek meg a járművek, milyen járművekről van szó, és hogy mekkora a szén-dioxid-kibocsátásuk. Vagy akár az, hogy a boltba honnan és hogyan szállítják a termékeket. Az erre vonatkozó becslések főleg az Egyesült Államokra vonatkoznak, általánosságban is érvényes összefüggések is kiderülnek a témával foglalkozó tudományos kutatásokból.
A házhozszállítás előnye azonban jelentősen csökken, és akár el is tűnik, ha az árut távolról szállítják, vagy ha egy-két napon belül kell házhoz szállítani, és így nincs lehetőség az utak összevonására. Egy 2001-es tanulmány szerint ha egy darab könyv esetében nézzük, hogy az online vagy a személyes vásárlásnak nagyobb-e a környezetterhelése, akkor 8 kilométernél van az a határ, ami felett már az online kiszállítás éri meg jobban.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Egy városi fogyasztó vásárlásának ökológiai lábnyoma online rendelés alapján általánosságban kisebb, mint ha elmenne a boltba, és helyben, több utat is megtéve keresné meg a megfelelő terméket. De ha a vásárló a keresgélést megspórolva online tájékozódik, és utána megy boltba, már majdnem akkorára csökkenti a lábnyomát, mintha online rendelt volna. Viszont ha a kiszállításhoz használt jármű hatnál kevesebb címet ejt útba, akkor környezetvédelmi szempontból már előnyösebb, ha a vásárlók mennek a boltba a termékért.
A magyar piacon nem igazán népszerű a több napos határidő, ha tehetik, a fogyasztók a másnapi kiszállítást választják a rendelés időpontjához képest. A GfK felmérése szerint a megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha több webshopban lenne opció a vásárlás napján való kiszállítás, akkor többet vásárolna online. Ehhez a szolgáltatások árazása is hozzájárul, ugyanis egy-egy nappal hosszabb határidejű kiszállítás gyakran csak 50-100 forinttal olcsóbb. Így a fogyasztó pénzügyileg sincs arra ösztönözve, hogy a környezeti szempontból kedvezőbb megoldást válassza.
A magyar piacon a csomagátvételi arány is olyan terület, amiben leginkább lenne még hova fejlődni környezettudatosság szempontjából: nagyon gyakori ugyanis, hogy a magyarok nem veszik át a rendeléseiket. Mivel a futárcégeket szerződés kötelezi arra, hogy ilyenkor kétszer-háromszor próbálkozzanak, az ilyen esetek nagyon környezetterhelőek. Hiszen a futárnak szélsőséges esetben 5-6-szor kell megtennie azt az utat, amit átvétel esetén csak egyszer kellene.
Ebben a termékkategóriában a helyzetet az is rontja, hogy az utóbbi években elterjedt az ingyenes visszaküldési opció, tehát a ruhát, cipőt akkor is vissza lehet küldeni indoklás nélkül, ha nem tetszik. A kiszállítási piacon környezetvédelmi szempontból a csomagpontos átvétel lehet az elfogadható kompromisszum. Ez a fogyasztónak is kényelmes lehet, de közben azt is biztosítja, hogy a futárcégek járművei a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjenek. És bár az átvételi arány a csomagpontok esetén nem magasabb, mint a házhoz szállításnál, ebben az esetben a csomag átvételének elhalasztása környezeti szempontból sem akkora probléma. Hiszen a futár amúgy is elmenne a csomagponthoz, így a fogyasztók hanyagsága nem eredményez felesleges utakat.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Komoly lépéseket sürget a Balatonnál Navracsics Tibor
- Nem is akármilyen telefonnal jelentkezik a piacon egy Európában közkedvelt autógyártó
- Kiderült, mikor adják át a legújabb hazai autópálya-szakaszt
- Gazdasági elemzők az Arénában: a „másnaposság” után hamarosan dinamikus pályára állhat a magyar gazdaság
- Jön a vége: nem lehet megúszni a külföldi autós szabálytalanságokat
- Vigyázat, már támadnak a pénzkicserélős csalók is – erre kell figyelni