Ennyi hitelt vesznek fel a magyarok a fizetésükhöz képest: kiszámoltuk, így adósodik el az ország

Idén februárban közel 53,8 milliárd forint volt az újonnan felvett személyi hitelek szerződéses összege, ami 2022 májusa óta a legmagasabb eredménynek számít. Ugyanezen időszakban az új szerződések száma 21 509 volt, ami azt jelenti, hogy az átlagosan felvett hitelösszeg 2 499 348 forint volt. Bár az átlagos hitelösszeg 2022 február-márciusában is meghaladta már a 2,4 millió forintot, a mostani összeghatárt végül nem sikerült elérnie, sőt, utána hónapokon keresztül az átlagösszeg csökkenése volt megfigyelhető.

A fokozatos csökkenés 2023 év elejéig tartott - 2022 végén és 2023 legelején még a 2 millió forintot sem érte el az újonnan felvett személyi hitelek átlagos hitelösszege. Ezzel ugyanakkor véget is ért a csökkenés – ezután már enyhe emelkedés, stagnálás volt megfigyelhető ezen a téren.

Amennyiben még régebbre tekintünk vissza, akkor nem túl meglepő módon még alacsonyabb átlagos hitelösszegekkel találkozunk – az egész évre kerekítve 2017-ben 1,2 millió, 2018-ban 1,6 millió, 2019-ben és 2020-ban pedig 1,8 millió forint volt az átlagosan felvett hitelösszeg. 2021-2023-ben 2,1 és 2,2 millió forint között mozgott ez az érték. Mindezek alapján tehát úgy tűnhet, hogy ebből a szempontból új szintre léptek a személyi hitelek.

Növekvő trend

A fent felsorolt összegekből is látszik, hogy az évek során összességében emelkedett a szerződések átlagos összege. Ez önmagában nem meglepő, hiszen az árak emelkedésével értelemszerűen ugyanazoknak a hitelcéloknak a megvalósítása is egyre több pénzbe kerül az évek során. Ennek ellenére az látszik, hogy az újonnan felvett hitelek átlagösszegének emelkedési üteme és az adott éves infláció mértéke jelentősen eltértek egymástól. Például a 2018-as átlagos hitelösszeg 26,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az éves infláció mértéke mindössze 2,8 százalék volt ugyanazon időszakban.

A 2019-es átlagösszeg 15,1 százalékkal múlta felül a 2018-ast, miközben az infláció csak 3,4 százalékos volt. Ezzel szemben a 2020-as átlagösszeg már csak 0,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél, miközben az infláció 3,3 százalék volt. Ezt a látványos megtorpanást alighanem a koronavírus-járvány számlájára írhatjuk, és csak átmenetinek bizonyult, ugyanis a 2021-es átlagösszeg már 19,8 százalékkal múlta felül az előző évit. Igaz, ekkor már az infláció is kezdett elszállni – az árak 5,1 százalékot nőttek a 2020-as szinthez képest.

2022-ban pedig alighanem a már túl magas, 14,5 százalékos infláció, illetve az ebből adódó bizonytalanság idézte elő azt a helyzetet, hogy az ekkor felvett személyi hitelek átlagos összege mindössze 3,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. 2023-ban pedig a még magasabb, 17,6 százalékos pénzromlást már egyenesen az átlagos hitelösszeg csökkenése (-4,5%) követte.

Ehhez képest a mostani értek 15,1 százalékos visszapattanást jelent, kérdés persze, hogy 2024 további részében hogyan alakulnak majd az adatok.

Hitelösszeg – átlagfizetés arány

Láthattuk tehát, hogy a személyihitel-szerződések átlagos összege nem igazán követte a mindenkori éves infláció alakulását – viszonylag enyhe infláció idején annál lényegesen nagyobb mértékben is tudott növekedni, ellenben a kiemelkedően magas infláció – illetve az azzal párosuló bizonytalanság és a fogyasztói bizalom hiánya – mellett akár még csökkent is. Leegyszerűsítve – kedvező(bb) gazdasági körülmények között egyre bátrabban vettek fel az emberek egyre nagyobb összegű személyi hiteleket, míg ínségesebb időkben megrettentek ettől.

De nézzük most meg, hogyan viszonyult egymáshoz a szerződések átlagos összege és a mindenkori nettó átlagkereset? 2017-ben 197 500 forint volt a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset, aminek a személyi hitelek akkori átlagösszege a 621,9 százaléka volt. 2018-ban 219 400-ra emelkedett a nettó átlagkereset, ennek az akkor személyihitel-átlagösszeg a 710,3 százalékát tette ki, tehát a fizetésekhez képest arányaiban nagyobb összegű hiteleket vettek fel a magyarok.

2019-ben is növekedés volt megfigyelhető – az akkori 244 600 forintos nettó átlagkeresetnek már a 733,4 százalékát tette ki az átlagos hitelösszeg. Ehhez képest 2020 visszaesést hozott, hiszen a 268 400 forintos átlagkeresetnek csupán a 670,5 százalékát tette ki az átlagos hitelösszeg. 2021-ben újra sikerült elérni, sőt meghaladni a két évvel korábbi szintet (738,6%), majd 2022 ismét visszaesést hozott (651,5%).

2023-ban ez az arány még tovább csökkent, elvégre a tavalyi 379 800 forintos átlagbérnek az akkori átlagos hitelösszeg már csak az 562 százaléka volt.

2024-re vonatkozólag természetesen még csak részadataink vannak – a személyi hitelek esetében csak január-februárra (átlag 2 457 545 forint), míg a keresetek esetében csak januárra vannak adataink (nettó 402 400 forint). Ezek alapján jelenleg a nettó átlagkereset 610,7 százalékát teszi ki a mostani átlagos hitelösszeg, tehát ismét valamekkora emelkedésről beszélhetünk, jóllehet az ügyfelek még kevésbé bátran nyúlnak ehhez a hiteltípushoz, mint tették azt 2019-21-ben.

Másrészt a fenti adatokat úgy is értelmezhetjük, hogy azok egy viszonylagos stabilitást tükröznek, elvégre arról van szó, hogy a magyarok átlagosan nagyjából 6 havi átlagjövedelemnek megfelelő összeget vesznek fel személyi kölcsönként. Időnként ennél valamelyest kevesebbet (mint 2023-ban), máskor valamivel többet (mint például 2019-ben), ám akkor sem érte el ez az összeg a 8 havi bérnek megfelelő szintet. Úgy tűnik tehát, hogy az átlagos adósok nem nyújtózkodnak túl ezen a szinten, jóllehet a piacon már a szóban forgó összegeknél jóval nagyobb személyi hitelek is régóta elérhetők.