Egyre több magyar sétál bele az adósságcsapdába: máshogy sokan meg sem tudnának élni

A rezsire folyik el a fizetése fele – panaszkodott egy asszony az RTL Híradónak. A nő takarítóként havi 116 ezer forintért dolgozik, két iskoláskorú gyerek édesanyja, akiket egyedül nevel. „Húst azt úgy szoktam venni, hogy havonta egyszer. És azt beosztjuk egész hó végéig” – közölte. A háztartási gépek bármikor elromolhatnak az otthonukban, mert 20 évesnél is régebbiek, de pénze nem lenne lecserélni őket.

A KSH legfrissebb adatai szerint a kétgyermekes anyuka messze nincs egyedül, a magyar háztartások harmadában tavaly sem tudtak fedezni egy váratlan, 125 ezer forintos kiadást. Ezért csúsznak egyre többen mínuszba a folyószámlájukkal, és emiatt duzzadtak 8 éve nem látott méretűre a hitelkártya-tartozások. 

A riportban elhangzott, sokan hónapról hónapra élnek, és a megemelkedett infláció miatt elfogyott, leapadt az a pénz, ami esetleg tartalékként volt eltéve. Az utóbbi években több mint ezer milliárd forinttal kevesebb pénz van a folyószámlánkon, tehát akár az szja-visszatérítést, akár az év eleji bónuszt, hogyha volt, szépen lassan föléltük a megnövekedett árak miatt. 

Szakértők úgy számolnak, már 255 ezer forintra rúg az átlagos áruhitel összege, az Unió legmagasabb inflációja miatt - 25 százalékkal magasabbra, mint két éve. Ilyenből is többet vesznek fel a családok. A kereskedők egy része kamatmentes kölcsönökkel próbálja élénkíteni a keresletet. Például karácsonyi ajándékot is többen vásárolhatnak majd ilyen kölcsönökből, csakhogy az ingyenhitelből is kész ráfizetés lehet.

Ha megcsúszunk a törlesztéssel, nem tudunk szerződés szerint teljesíteni, akkor azonnal visszatér a kamatozás, és akár 15-20 vagy esetleg 25 százalékos kamat is megjelenhet. Egy kisebb jövedelmű család esetében, hogyha belép egy 20 százalékos vagy afölötti kamatozási szint, akkor az viszont már tartós problémát okozhat

 – mondta el a Híradónak Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője. Kifejtette, már megélhetési céllal is vesznek fel kölcsönt családok, mert nem elég a fizetésük a hónap végéig. „Nagyon gyorsan megjelenhet az adósságcsapda. A család felveszi a hitelt, a növekvő kamatokat viszont nem tudják kitermelni, hanem egy újabb hitelből kezdik törleszteni, ami egy fenntarthatatlan állapothoz vezet” – vázolta az összeomláshoz vezető utat Sándorfi Balázs. A KSH legutolsó adatai szerint a magyar háztartások 9,6 százaléka küzdött hiteltörlesztéssel vagy lakásával összefüggő hátralékokkal tavaly, amikor még az ideinél alacsonyabb volt az infláció Magyarországon.