Egyre több magyar már így veszi az élelmiszert: rengeteget spórolnak ezzel a csodakártyával

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberben publikált adatai szerint 2023 második negyedévének végén összesen 9 963 567 hazai kibocsátású fizetési kártya volt forgalomban, ebből 1 109 431 volt hitelkártya (11,1%). Ez azt jelenti, hogy az első negyedévhez képest minimálisan, 0,7 százalékkal volt több hitelkártya forgalomban (1 102 257 → 1 109 431 db).

A hitelkártyák túlnyomó többségét változatlanul lakossági ügyfelek birtokolták (98,9%), az üzleti hitelkártyák aránya mindössze 1,1 százalékot tett ki.

A hazai kibocsátású hitelkártyákkal belföldön lebonyolított tranzakciók esetében a 2023 első negyedévében tapasztalható, megelőző negyedévhez viszonyított 6,43 százalékos visszaesést követően 2023 második negyedévében 9,8 százalékos emelkedés volt megfigyelhető (30 438 485 → 33 407 216 db).

A vásárlások értékében hasonló hullámzás ment végbe – a 2022 negyedik negyedévi 295 035 millió forintról 2023 első negyedévében 270 154 millió forintra csökkent (-8,4%), ám 2023 második negyedévében már 297 559 millió forintra (+10,1%) nőtt a belföldi hitelkártyás vásárlások összvolumene.

Külföldön 2 753 920 alkalommal vásároltak hazai kibocsátású hitelkártyákkal összesen 49 232 millió forint értékben. Ez 12,3 százalékos, illetve 11,1 százalékos emelkedést jelent 2023 első negyedévének értékeihez képest. Összességében tehát elmondható, hogy a hitelkártyák száma 2023 Q2-ben lényegében stagnált 2023 Q1-hez képest, miközben mind belföldön, mind külföldön emelkedett a tranzakciók száma és a vásárlások értéke is.

A belföldön lebonyolított vásárlások 90 százaléka fizikai kereskedőnél ment végbe, az internetes vásárlások, postai és telefonos megrendelések aránya mindössze 10 százalékot tett ki. A külföldi vásárlások esetében lényegesen eltérők az arányok - itt a fizikai kereskedőknél végbement vásárlások aránya mindössze 31,8 százalék volt, míg az internetes vásárlások, postai és telefonos megrendeléseké pedig 68,2 százalék volt.

Tehát a magyarok külföldről elsősorban rendelni szeretnek a hitelkártyáikkal, nem pedig ténylegesen külföldön használni azokat.

Annak ellenére, hogy hitelkártyáról egyáltalán nem éri meg készpénzt felvenni – a felvett összeg ugyanis azonnal kamatozni kezd -, mégis 117 104 alkalommal vettek fel az ügyfelek készpénzt a belföldi ATM-ekből. Külföldön további 2 664 ilyen tranzakcióra került sor 2023 második negyedévében. Összegszerűen ezek 4 555 millió és 150 millió forintot tettek ki.

POS-terminálnál, belföldön 2 658 készpénzfelvétel történt a hitelkártyákról 84 millió forint értékben, míg külföldön 74 darabra 3 millió forint értékben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ingoványos útra lépett Orbán Viktor is? Ezzel kevés magyar számolt, méregdrága így fizetni a boltokban

Mi is a baj a készpénzhasználattal, illetve hogy állunk jelenleg az elektronikus pénzforgalommal?

A készpénzfelvételre vonatkozó adatok talán aggasztóak lehetnek, ám hosszú távon egyértelműen látszik, hogy egyre tudatosabbá váltak a hitelkártyás ügyfelek – a 2010-2013-as években negyedévente még átlagosan félmilliónál is több alkalommal vettek fel belföldön készpénzt hitelkártyákról az ügyfelek (az összehasonlítást nehezíti, hogy ezekből az évekből csak féléves bontásban állnak rendelkezésre adatok).

2014-2015-ben negyedévente még mindig 400 ezer felett voltak az ilyen belföldi tranzakciók, és csak 2017 negyedik negyedévétől mentek 300 ezer alá. A csökkenés tehát szinte folyamatos, jóllehet egy-egy negyedévben már voltak ennél kedvezőbb adatok is.

Mik a banki tapasztalatok?

Megkérdeztünk néhány hazai pénzintézetet is azzal kapcsolatban, nekik mik a tapasztalataik a hitelkártyák kihasználtságával kapcsolatban. A megkérdezettek többsége – összhangban a jegybanki adatokkal – a hitelkártyahasználat élénkülését tapasztalta az elmúlt időszakban.

A készpénzmentesség világszerte, így Magyarországon is egyre népszerűbb, az elmúlt évben a kártyás fizetések száma és összege is emelkedett. Ez a tendencia a hitelkártyás ügyfeleink esetén is tapasztalható. […]

– tudtuk meg az Erste Banktól.

Az OTP Bank azt is elárulta, hogy a növekedés mértéke már az év elején igen magas volt:

Az OTP Bank adatai szerint magas infláció hatására idén januárban és februárban jelentősen, 35 százalékkal megugrottak a hitelkártyás költések a megelőző év azonos időszakához képest. Abban nincs változás, hogy 2022-höz hasonlóan 2023-ban is az élelmiszerboltokban fizettek a legtöbben hitelkártyával. A költések átlagos összege azonban emelkedett, tavaly csak megközelítette, idén viszont meghaladta a 9 000 forintot.

Az MBH Bank is a hitelkártyahasználat élénküléséről számolt be:

Az MBH Banknál az elmúlt egy évben élénkült a hitelkártyahasználat, de jelentős piaci eltérés nem tapasztalható. Jellemzően az infláció hatásának tudható be a növekedés. Az ügyfeleink hitelkártyás költési szokásairól bankunk nem publikál adatokat, de általánosságban elmondható, hogy azok nem változtak szignifikánsan

– válaszolták kérdéseinkre.

A Raiffeisen Bank pedig azt is elárulta, hogy az utóbbi hónapokban a hitelkártya-igénylések száma is emelkedett náluk.

Az emelkedést jelentős részben az élelmiszerárak emelkedése okozta

Az OTP Bank már idézett válaszából kiderült, hogy az ügyfeleik elsősorban élelmiszerboltokban használták hitelkártyáikat, ez pedig egyúttal – legalább részben – magyarázatot ad a költések jelentős mértékű növekedésére is.

Hasonló tapasztalatokról számolt be az Erste Bank is:

Tapasztalataink szerint ügyfeleink a mindennapi bevásárláshoz és a nagyobb kiadások fedezésére egyaránt használják a hitelkártyájukat, ugyanis használatösztönző kedvezmények kapcsolódhatnak hozzájuk, amelyek folyamatos visszatérítést biztosítanak.

Az Erste Bank továbbá azt is elárulta, hogy az „élelmiszeráraknál tapasztalható emelkedésre válaszul” még külön kampányt is indítottak, melynek keretében plusz visszatérítést kapnak az ügyfelek, amennyiben élelmiszert vásárolnak a hitelkártyájukkal. Bár pontos számokat nem árultak el, de mindebből arra következtethetünk, hogy náluk is jelentős mértékű emelkedés mehetett végbe a kártyahasználat tekintetében.

Volt ugyanakkor olyan bank is, amely nem tudott egy kategóriát kiemelni. Ilyen volt például a Raiffeisen:

Nem lehet egyértelműen kiemelni egy kategóriát, számos használati magatartás létezik

– válaszolták arra a kérdésünkre, hogy az ügyfeleik mit vásárolnak leggyakrabban hitelkártyával.

Milyen hitelkártyák közül választhatunk?

Végezetül nézzük meg a Pénzcentrum kalkulátorával, hogy jelenleg milyen hitelkártya-ajánlatok közül válogathatunk. A számításhoz 350 ezer forintos havi nettó jövedelmet és 500 ezer forintos igényelt hitelkeretet írtunk be. A feldobott ajánlatokat többféle módon is összevethetjük egymással.

Ha a THM-et nézzük, akkor a K&H Bank (26,2%), a CIB Bank (37,59%) és a Raiffeisen Bank (43,8%) ajánlatai a legjobbak, míg a legrosszabb az UniCredit Banké, ahol 50,19 százalék a teljes hiteldíj mutató. Fontos azonban kiemelni, hogyha a felhasznált összeget minden hónapban határidőre visszafizetjük, akkor nem kell kamatot fizetnünk a költéseink után, ebben az esetben pedig annak sincsen jelentősége, hogy mekkora a THM.

A fentiek miatt tehát több értelme van aszerint vizsgálni az ajánlatokat, hogy hol mekkora az éves pénzvisszatérítés maximuma. Ebben az esetben az Erste Bank ajánlata kerül az első helyre évi 96 ezer forintos maximális visszatérítéssel, amit a K&H Bank követ a sorban 48 ezer forinttal. A többi ajánlatnál jellemzően 30 ezer forint az éves visszatérítés maximuma.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyik hitelkártyának a legkisebb a havi költsége (ez elsősorban az éves kártyadíjat jelenti havi bontásban), akkor a CIB Bank végez az élen 419 forinttal, amit a K&H Bank (640 forint) és az UniCredit Bank követnek (736 forint). Ebben az esetben az Erste Bank áll a lista végén havi 1 130 forintos költséggel.

Ha szeretnél az igényeidnek jobban megfelelő kalkulációt végezni, keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát.