Bő egy éve lépett életbe a Büntető törvénykönyv módosításával az úgynevezett uzsoratörvény, ám a hitelből hitelbe menekülő adósok problémáinak tényleges megoldásához ez még mindig kevés -írja a Népszava.
Szakértők szerint a jogszabály nehezen értelmezhető, például egyáltalán nem említ meghatározott kamatszázalékot, amelynek alapján egy-egy kölcsön már uzsorának minősülhetne. Valószínűleg emiatt kezdeményezte tavaly ősszel a kormány - több, más pénzügyi tárgyú jogszabály-módosítás kapcsán - a pénzügyi szolgáltatóktól felvehető hitelek teljes hiteldíjmutatójának maximalizálását. Meghatározták, hogy ugyanaz az ügyfél egy éven belül csak egyszer vehet fel a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresénél magasabb hiteldíjmutatóval kölcsönt.
A mindennapi gyakorlatban azonban ez a megoldás nem nyújt valódi segítséget, hiszen nincs olyan nyilvántartási rendszer, amelynek alapján ellenőrizni lehetne, hogy egy magánszemély ugyanabban az évben vett-e már fel valamely pénzügyi intézménynél a kritikus teljes hiteldíjmutató mellett kölcsönt.
Vélhetően minden eddig született jogszabály együttesen sem segíthetne a klasszikus uzsorakölcsönök sértettjein, akik hagyományos módon "zsebből-zsebbe" jutnak a gyakran "kitudja" hányadik áthidaló hitellehetőséghez. A "szerződések" többnyire szóbeli megállapodások alapján születnek, így egyszersmind lehetetlenné téve a bizonyítási eljárást.

Nagy a bizonytalanság az Otthon Start program kapcsán: vajon ki és mennyiért vehet majd vele lakást?
A végleges részletszabályok egyelőre nem ismertek, de a döntés mindenképpen élénkítheti az újlakás-piacot.


-
Most kiderül, hogy mennyire AI-ready a hazai kkv szektor – Töltsd ki a kérdőívet!
A kérdőív kitöltése 5 perc.
-
Készpénz helyett digitális: így fizet ma Magyarország - videó
2024-ben az elektronikus tranzakciók száma pedig meghaladta a 2,5 milliárdot.
-
Új befektetési lehetőségek a műtárgypiacon (x)
Szeptember 12-22. között a BÁV ART Bécsi utcai galériájának története új fejezethez érkezik: elstartol az I. Bécsi utcai kamara aukció.


