Bő egy éve lépett életbe a Büntető törvénykönyv módosításával az úgynevezett uzsoratörvény, ám a hitelből hitelbe menekülő adósok problémáinak tényleges megoldásához ez még mindig kevés -írja a Népszava.
Szakértők szerint a jogszabály nehezen értelmezhető, például egyáltalán nem említ meghatározott kamatszázalékot, amelynek alapján egy-egy kölcsön már uzsorának minősülhetne. Valószínűleg emiatt kezdeményezte tavaly ősszel a kormány - több, más pénzügyi tárgyú jogszabály-módosítás kapcsán - a pénzügyi szolgáltatóktól felvehető hitelek teljes hiteldíjmutatójának maximalizálását. Meghatározták, hogy ugyanaz az ügyfél egy éven belül csak egyszer vehet fel a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresénél magasabb hiteldíjmutatóval kölcsönt.
A mindennapi gyakorlatban azonban ez a megoldás nem nyújt valódi segítséget, hiszen nincs olyan nyilvántartási rendszer, amelynek alapján ellenőrizni lehetne, hogy egy magánszemély ugyanabban az évben vett-e már fel valamely pénzügyi intézménynél a kritikus teljes hiteldíjmutató mellett kölcsönt.
Vélhetően minden eddig született jogszabály együttesen sem segíthetne a klasszikus uzsorakölcsönök sértettjein, akik hagyományos módon "zsebből-zsebbe" jutnak a gyakran "kitudja" hányadik áthidaló hitellehetőséghez. A "szerződések" többnyire szóbeli megállapodások alapján születnek, így egyszersmind lehetetlenné téve a bizonyítási eljárást.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
Megindult az MBH Bank részvények igénylése (x)
A lakossági befektetőket egyszerű folyamat és árkedvezmény is várja a bank részvényigénylésében.
-
Megéri-e a KKV-nak napelembe fektetnie? (x)
Energiaválság és kiszámíthatatlan költségek
-
Szigetüzem egyszerűen: megbízható Pramac megoldások (x)
A stabil energiaellátás ma már nem luxus, hanem alapfeltétel – legyen szó otthonról, vállalkozásról vagy mezőgazdasági telepről.








