Bő egy éve lépett életbe a Büntető törvénykönyv módosításával az úgynevezett uzsoratörvény, ám a hitelből hitelbe menekülő adósok problémáinak tényleges megoldásához ez még mindig kevés -írja a Népszava.
Szakértők szerint a jogszabály nehezen értelmezhető, például egyáltalán nem említ meghatározott kamatszázalékot, amelynek alapján egy-egy kölcsön már uzsorának minősülhetne. Valószínűleg emiatt kezdeményezte tavaly ősszel a kormány - több, más pénzügyi tárgyú jogszabály-módosítás kapcsán - a pénzügyi szolgáltatóktól felvehető hitelek teljes hiteldíjmutatójának maximalizálását. Meghatározták, hogy ugyanaz az ügyfél egy éven belül csak egyszer vehet fel a mindenkori jegybanki alapkamat tízszeresénél magasabb hiteldíjmutatóval kölcsönt.
A mindennapi gyakorlatban azonban ez a megoldás nem nyújt valódi segítséget, hiszen nincs olyan nyilvántartási rendszer, amelynek alapján ellenőrizni lehetne, hogy egy magánszemély ugyanabban az évben vett-e már fel valamely pénzügyi intézménynél a kritikus teljes hiteldíjmutató mellett kölcsönt.
Vélhetően minden eddig született jogszabály együttesen sem segíthetne a klasszikus uzsorakölcsönök sértettjein, akik hagyományos módon "zsebből-zsebbe" jutnak a gyakran "kitudja" hányadik áthidaló hitellehetőséghez. A "szerződések" többnyire szóbeli megállapodások alapján születnek, így egyszersmind lehetetlenné téve a bizonyítási eljárást.
Durva drágulás jöhet a hiteleknél: keményen ráfázhat minden magyar, ha ezt meglépik a végrehajtókkal
Az interjúban szó esik a végrehajtási költségek összetételéről, a munkabérből történő levonások szabályairól.
-
BME-s hallgatók ötletei is alakíthatják a jövő intelligens bankját a Gránit Bank pályázatán (x)
Stratégiai partnerséget kötött a BME és a Gránit Bank, AI-ügynökökre épülő hallgatói ötletpályázat indul






