Röghöz köt a lakáshitel? "El lehet menni az országból..."

Menni? Azt lehet, csak...

Fontos tudni, hogy az ügyfélnek alkotmányos joga a szabad mozgás és tartózkodás megválasztása, akár országon belül, akár azon kívül. A hitelt nyújtó bank így nem akadályozhatja meg a kiköltözést, és ahogy a Pénzcentrum által megkérdezett pénzintézetek válaszaiból kiderül, ezt egyáltalán nem is akarja.

A jelzáloghitel-szerződés a törlesztés időtartamát és összegét rögzíti, azt azonban nem, hogy honnan kell kezdeményezni az utalást, így egyszerűen megoldható, hogy a törlesztőrészletet mindig egy külföldi bankból utaljuk az itthon megadott törlesztési számlánkra.

A költözés előtt mindössze annyit kell tenni, hogy értesítjük a bankot a változásról és amennyiben egyedül vagyunk a kölcsönügyletben, kézbesítési megbízottat kell kijelölnünk. (Ha van olyan ügyletszereplő, aki itthon marad, akkor nem kér a bank kézbesítési megbízottat - tudtuk meg az Erste Banktól.)

A Raiffeisen esetében mindössze a megváltozott értesítési címet kell bejelenteni, a Volksbank pedig annyiban összegezte a költöző adós kötelezettségét, hogy biztosítani kell a kapcsolattartás lehetőségét, akár kézbesítési megbízotton keresztül, akár az új cím és telefonszám megadásával, illetve közölni kell a bankkal az új munkáltató nevét és pontos címét.

A CIB Bank annyival egészítette ki a fentieket, hogy ha távollétünkben ki akarjuk adni az itthoni lakást, akkor erről értesíteni kell a bankot, ezt ugyanis csak a pénzintézet jóváhagyásával tehetjük meg.

Megnő a bank kockázata?

Logikusan vetődik fel a kérdés, hogy nő-e a bank kockázata, ha az adós külföldre költözik, jövedelmi helyzete nehezebben ellenőrizhetővé válik. A megkérdezett bankok szinte egybecsengő válaszokat adtak erre vonatkozóan.

A CIB-nél kiemelték, hogy amennyiben korábban problémamentes volt az ügyfél, akkor nem készítenek új minősítést és nem változtatnak a meglévő hitel kondícióin. Egy külföldi munkavállalás álláspontjuk szerint csak akkor lehet kockázatos a banknak, ha az ügyfél nem fizet és behajtásra kerül a sor. A külföldi elérhetőségek miatt a bank behajtásra fordított költségei ekkor magasabbak lennének, annak ellenére azonban, hogy ez a folyamat időigényesebb, a végrehajtást nem akadályozza meg.

A Raiffeisennél elmondták, hogy megfelelő törlesztés esetén nem változik az ügyfél kockázati besorolása, nincs szükség új jövedelemvizsgálatra és jövedelemigazolás bemutatására sem. Az Erste Bank, a Budapest Bank és az OTP gyakorlatilag ugyanezt az álláspontot képviseli, előbbi szerint egyértelműen az ingatlan értéke a mérvadó a kockázat szempontjából.

A Volksbanknál más a helyzet: itt kötelező az új jövedelemigazolás benyújtása, a negatív módon megváltozott jövedelmi helyzet pedig mindenképp új adósminősítést indokol. Az elbírálásnál a külföldi jövedelem reálértékét veszik figyelembe, azaz a kinti árszínvonallal korrigálnak. Összességében azonban ez a pénzintézet is úgy véli, hogy biztosított kapcsolattartás esetén magától a költözéstől nem válik kockázatosabbá az ügyfél.

Az átváltásra oda kell figyelni!

A külföldről érkező átutalás esetén természetesen számolni kell azzal, hogy a hazai bank a devizaösszeget a lakossági folyószámlán szükség esetén forintra konvertálja. Aki szeretné elkerülni az ezzel járó konverziós költséget, illetve a marzsok általi veszteséget, annak érdemes lehet áttérnie a devizában történő törlesztésre, amennyiben olyan pénznemben kapja a fizetését, amiben hitele denominált. (Mivel Magyarországon a svájci frank alapú kölcsönök a legnépszerűbbek, az euró alapú konstrukciók pedig nem túl versenyképesek, ez a megoldás nem feltétlenül kedvez mindenkinek.)

A devizában történő törlesztésre való áttérés esetén számolni kell persze szerződésmódosítási díjjal, mely a CIB közlése szerint 30 000 Ft-os tétel.

Az összeállítás elkészítésében az OTP Bank, az Erste Bank, a Budapest Bank, a Raiffeisen Bank, a CIB Bank és a Volksbank volt segítségünkre.