Ha olcsóbb hitel kellene - mi most a "menő"?

Rögtön a cikk elején szeretnénk hangsúlyozni, hogy a tények alapján mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a kamatterhek, a saját bevételeinek denominációja, illetve jövőbeli pénzáramlásai alapján megfelel-e saját igényeinek a devizában való eladósodás. A devizahitel felvétellel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet az árfolyam-, illetve kamatkockázat veszélyeire: a forint euróval, illetve svájci frankkal szembeni gyengülése átmenetileg, vagy tartósan is többletterheket jelenthet a hitelfelvétel kezdetén tapasztalt havi törlesztő-részletekhez képest, de az is előfordulhat, hogy a forintban felvett hitelekhez képest is.

Az alábbi ábrákon jól látható, hogy a személyi hiteleknél, és a szabad felhasználású jelzálog hiteleknél az euró, vagy a svájci frankalapú hitelfelvétel kamatterhe (átlagos hitelköltség mutató, minden esetben a szerződéses összeggel súlyozva) lényegesen alacsonyabb, mint ha magyar forintban való eladósodást választanánk. A személyi hitelnél ez éves szinten mintegy 11%-pontot, míg a jelzálog hitelnél 6-7%-pontot jelent, ami tekintélyes különbség.

Igen érdekes a forintban denominált személyi hitelekkel kapcsolatban, hogy az utóbbi egy évben bekövetkezett mintegy 5%-pontos jegybanki kamatcsökkentés ezen hitelkamatoknál szinte egyáltalán nem látható.

A személyi hiteleknél látható, hogy a forintalapú hitelek mennyisége a domináns, ugyanakkor látványos fejlődést mutat a svájci frankban felvett hitelek aránya is.

Az autóhitelezésben marginális szerepe van az euró-denominációnak, így az MNB statisztikáiban is csak igen kevés adat található erre vonatkozóan, melyeket az alábbi ábrán nem is szerepeltettettünk. Érdemes utalni rá, hogy az autóhitelezés területén 90% körüli a frankalapú hitelek aránya a teljes felvett állományon belül. Ezt indokolja a mintegy 16%-pontnyi különbség a forint kamatteherhez képest.