Óriási szőlőpara van Magyarországon: irgalmatlan a pusztítás - mi lesz így a leghíresebb borokkal?

"Most mindenhonnan ez folyik, csak számunkra már későn" – mondja Kiss Tamás, a Bussay-pince szőlésze-borásza-résztulajdonosa Csörnyeföldön, a birtokhoz tartozó szőlősorok között. Pontosabban: a szőlősorok romjai között. A szakember az aranyszínű sárgaság fitoplazmáról, más néven flavescence dorée szőlőbetegségről beszél, amely idén különösen látványosan terjedt el Magyarországon.

A szakmai körökben régóta ismert probléma csak mostanában kezd szélesebb nyilvánosságot kapni, annak ellenére, hogy rendkívüli mértékű károkat okoz. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a 22 hazai borvidék közül már 15-ben kimutatták a kórokozó jelenlétét, és a fertőzött területek nagysága több ezer hektárra tehető az összesen 56 ezer hektáros magyar borvidéki területből.

A betegség olyan emblematikus bortermelő vidékeket is elért, mint a Szentgyörgyhegy vagy a Somló. A Zalában gazdálkodó Bussay Dorottya–Kiss Tamás házaspár birtoka az elsők között esett áldozatul a járványnak. Náluk a folyamat évekkel ezelőtt kezdődött: először a tramini ültetvényeik pusztultak el, majd a pinot noir, végül szinte minden szőlőfajtájuk, kivéve a viszonylag ellenállóbb merlot-t és részben az olaszrizlinget.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatai szerint a fitoplazma magyarországi jelenlétét először 2013-ban igazolták a Csörnyeföldhöz közeli Lentihegyen. Bár szakmai körökben már 2016-ban komoly problémaként kezelték a jelenséget, átfogó intézkedések és széles körű figyelemfelhívás nem történt.

Bussay Dorottya nemrég levélben figyelmeztette a Pannon Bormíves Céh tagjait a veszélyekre: "2025-ben a települes nagy része elesett, nekünk a jövő évtől nincs egy tőke szőlőnk sem, mindent ki kell vágnunk. A fertőzöttség mértéke bőven 50% feletti. [...] Figyeljetek, keressetek megoldásokat, kutassatok, monitorozzatok, mert ha elér egy kritikus tömeget a fertőzés, nem megállítható a dolog. Ahol 1 van, és nem veszik észre, ott jövőre 50, a harmadik évben 500 beteg tőke lesz."

A probléma országos ismertségéhez vélhetően hozzájárult, hogy a kevésbé ismert zalai területek után már olyan neves borvidékeken is megjelent a betegség, mint a Szentgyörgyhegy vagy a Somló. Ennek köszönhetően 2025-ben a szakmán kívüli közvélemény is kezdi felismerni a helyzet súlyosságát - írják.