Komoly kihívással néz szembe az új egészségügyi miniszter: így lépne fel a dohányzással és alkohollal szemben

Hegedűs Zsolt a dohányzásmentes világnap alkalmából hívta fel a figyelmet arra az aggasztó tendenciára, hogy az iskolások egyre fiatalabb korban próbálják ki a nikotinos termékeket. A miniszter szerint az iparág folyamatosan új, hívogató ízekkel és fogyasztási formákkal, például hevített dohánytermékekkel, e-cigarettával, snüsszel és nikotinpárnával veszi célba a fiatal generációkat, ezért következetes kormányzati fellépést ígért a megelőzésben és a szabályozásban.

A legfrissebb európai iskolai felmérés, az ESPAD adatai szintén igazolják a helyzet súlyosságát. Bár a hagyományos cigarettát kipróbáló fiatalok aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, ez a pozitív trend csalóka.

Az alternatív termékeket is beleszámítva ugyanis a magyar diákok 47 százaléka tekinthető dohányosnak. Magyarországon az európai átlaghoz képest kiugróan magas, 57 százalék azoknak a tizenéveseknek az aránya, akik használtak már e-cigarettát, a folyamatosan bővülő piac pedig egyre nehezebben kezelhető kihívás elé állítja az egészségügyi ellátórendszert.

A felnőtt lakosság körében sem sokkal biztatóbb a helyzet. A nemzetközi adatok alapján a magyarok mintegy negyede gyújt rá naponta, amivel messze az OECD-országok 14,8 százalékos átlaga felett vagyunk, és régiós szinten is az élen állunk. Ennek megdöbbentő egészségügyi következményei vannak, hiszen Magyarországon a leggyakoribb megelőzhető halálokok közé tartozik a tüdőrák, a koszorúér-betegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD. Az összes rákos halálozás több mint negyedéért a dohányzás felelős, a tüdőrák miatti halálozás pedig mind a férfiak, mind a nők körében kiugróan magas a környező országokhoz képest. Csak 2023-ban több mint 28 ezer ember veszítette életét hazánkban olyan okok miatt, amelyek odafigyeléssel és megelőzéssel elkerülhetők lettek volna.

Az elmúlt bő évtizedben ugyan történtek lépések a dohányzás visszaszorítására, mint például a zárt terekben bevezetett dohányzási tilalom, a trafikrendszer kialakítása, az egységes csomagolás előírása vagy a jövedéki adó emelése, ezek az intézkedések azonban sokszor elszigeteltek maradtak, és nem álltak össze koherens, célzott stratégiává. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy több azonnali beavatkozásra lenne szükség ahhoz, hogy ez a trend érdemben megforduljon.

Szakmai szervezetek szerint elengedhetetlen az alternatív nikotintermékek adójának a hagyományos cigarettáéhoz való igazítása, valamint az adóemelések olyan mértékű automatizálása, amely a reálbérek növekedését is követi, garantálva, hogy a dohánytermékek ne váljanak egyre elérhetőbbé. A szigorúbb szabályozás mellett az ellenőrzéseket a vendéglátóhelyek szabadtéri teraszaira, az iskolák környezetére és az illegális termékeket értékesítő pontokra kellene összpontosítani.

Ugyanilyen fontos lenne a megelőzés is, hiszen az egyszerű felvilágosítás helyett olyan interaktív, készségfejlesztő iskolai programokra van szükség, amelyek bizonyítottan hosszú távú viselkedésváltozást eredményeznek. Ezzel párhuzamosan a leszokni vágyókat is érdemben segíteni kellene, jelenleg ugyanis a legtöbben saját zsebből fizetik a tudományosan igazolt hatékonyságú nikotinpótló készítményeket. Ezek társadalombiztosítási támogatásának kibővítése kulcsfontosságú lépés lenne, különösen az alacsonyabb jövedelmű és iskolai végzettségű rétegekben, ahol a leginkább koncentrálódik a mindennapos dohányzás.

Az új egészségügyi vezetés előtt álló feladat tehát hatalmas, de a helyzet nem reménytelen. A rendelkezésre álló adatok és a jól működő európai példák pontosan megmutatják a követendő irányt. A cél most egy olyan, kormányzati ciklusokon átívelő, számonkérhető nemzeti stratégia megalkotása és végrehajtása, amely valóban képes hosszú távon visszaszorítani a dohányzást, és megállítani a nikotinfüggőség új formáinak terjedését.