Ebben miénk a befutó hely: lesújtó véleménnyel vagyunk a magyar egészségügyről

Az Ipsos legfrissebb nemzetközi felmérése szerint Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik elégedettek az egészségügyi ellátással. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka vélekedett pozitívan a hazai egészségügyről, míg 58 százalékuk kifejezetten rossznak ítélte meg azt.

Ez az eredmény összhangban van az Ipsos "Mi aggasztja a világot?" című rendszeres kutatássorozatával, amelyben az egészségügy általában a legnagyobb problémák között szerepel Magyarországon. A jövőre vonatkozóan is pesszimisták a magyarok: 47 százalékuk úgy véli, hogy az ellátás minősége tovább fog romlani.

A kutatás részletesen vizsgálta a lakosság egészségüggyel kapcsolatos félelmeit is. A rák bizonyult a legnagyobb veszélyforrásnak, a válaszadók 38 százaléka említette. Ezt követte a mentális egészség, ami figyelemre méltó, hiszen a lelki problémákat gyakran nem kezelik egyenrangúan a fizikai betegségekkel. A harmadik helyen a stressz állt, majd a túlsúly és a kábítószer-használat következett.

Az Ipsos felmérése rávilágított arra is, hogy jelentős eltérés van a magyarok becslése és a valóság között a túlsúlyosok arányát illetően. Míg a megkérdezettek átlagosan 55 százalékra tippelték ezt az arányt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint valójában kicsivel 30 százalék felett van.

A nemzetközi összehasonlításban Magyarország az utolsó helyen végzett az egészségügyi szolgáltatások megítélésében. Míg a vizsgált országokban átlagosan a megkérdezettek 44 százaléka adott jó értékelést, és 21 százalék rosszat, addig Magyarországon ez az arány 12, illetve 58 százalék volt. A legelégedettebbek a malajziaiak voltak, 66 százalékos pozitív értékeléssel.

A felmérésben részt vevő másik közép-európai ország, Lengyelország hasonlóan alacsony értékelést adott, bár ott magasabb volt a semleges válaszok aránya.

A kutatás részletesen vizsgálta az egészségüggyel kapcsolatos állításokat is. A magyarok 78 százaléka egyetértett azzal, hogy túlterhelt az egészségügy, és 80 százalék feletti arányban mondták, hogy túl sokat kell várni az időpontokra. A magyarok 86 százaléka szerint sokaknak nem telik színvonalas egészségügyre.

Az oltások kötelezővé tételével kapcsolatban a magyarok az átlagnál kevésbé voltak támogatóak: 47 százalékuk értett egyet ezzel, szemben a lengyel 62 százalékkal. A legnagyobb különbség a két ország között abban mutatkozott, hogy mennyire bíznak az egészségügyi rendszerben. Míg a lengyelek 31 százaléka bízik abban, hogy a legjobb ellátást kapja, addig a magyaroknál ez az arány mindössze 9 százalék.

Az Ipsos felmérése 2024 nyarán zajlott, 31 országra terjedt ki, és Magyarországon 500 fős, a 75 év alatti felnőtt lakosságra nézve reprezentatív mintát használt. A kutatóintézet becslése szerint az ilyen méretű minták hibahatára 5 százalékpont körül mozog.