565 ezer magyarnak nem nagyon van más választása: fizetniük kell, ha fontos az egészségük?

2024. januárban 565 497 fő tartozott a NEAK adatai alapján tartósan betöltetlen, vagyis legalább 6 hónapja betöltetlen fogorvosi praxishoz. A 229 betöltetlen körzetből 204 volt tartósan betöltetlen, ebből 22-22 gyermek és felnőtt, valamint 160 vegyes ellátású körzet volt. Az üresen álló körzetekhez tartozó lakosok számában jelentős javulás történt (13,5%), mert tavaly januárban még 653 932 páciens tartozott hozzájuk.

Ha csak a tartósan betöltetlen körzetek számát vizsgáljuk - a legkisebb üres körzethez tartozó lakosok száma 724, a legnagyobb 10 012 fő - akkor nagyrészt stagnálást, vagy javulást látunk 0-3 praxis eltéréssel. Öt vármegyében történt emelkedés a betöltetlen praxisok számában: Győr-Moson-Sopron, Tolna, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyékben 2023 év elejéhez képest. Viszont több év távlatában egyértelmű javulást láthatunk.

Lehetséges, hogy ehhez az is hozzátesz, hogy az utóbbi két évben sok praxis szűnt meg a korábbi évekhez képest. A NEAK nyilvántartása szerint a 37 megszűnt körzetből 29 tavaly, vagy idén üresedett meg. Bár még csak most kezdődött az év, kilenc körzet is 2024. január 1-jével üresedett meg az adatok alapján. A korábbi évekből 2006-ig bezárólag mindössze 8 megszűnést vezettek fel. 

Nyilvánvalóan nem ugyanazt jelenti a 36 tartósan betöltetlen körzet egy Budapest méretű helyen, mint a 23 üres praxis Nógrádban, ráadásul ahogy hangsúlyoztuk, az egyes körzetekhez ezres nagyságrendben eltérő lakos tartozhat. Ezért fontos, hogy azt is lássuk, hogy a lakosságszámhoz viszonyítva hány olyan potenciális páciens van területenként, aki üres körzethez tartozik. 

Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a 2023. januári lakosságszám tükrében mennyi lakos tartozik egy-egy üres körzethez. Ebből látható, hogy amíg Nógrádban a lakosok 34%-a tartozik tartósan betöltetlen körzethez, Zalában a lakosok 14,7 százaléka, Békésben 10,1 százalék, Tolnában 9,4 százalék. Legjobb a helyzet Hajdú-Bihar, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben:

Az országban összesen pedig a lakosság 6 százaléka olyan fogorvosi körzethez tartozik, mely legalább hat hónapja üresen áll.

Egyre többen járnak magánba

Ahogy azzal múlt évben lapunk is sokat foglalkozott, egyre több magyar választja a magánegészségügyi szolgáltatásokat az állami egészségüggyel szemben. Különösen sokan mennek magánban nőgyógyászhoz, illetve fogorvoshoz. Ezt az egészségpénztári szolgáltatók is megerősítették: a 35 év alattiak körében különösen jellemző, hogy egészségpénztárból költenek fogaik egészségére. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar mond le önként a pénzről, ami járna neki: itt hibáznak, sokat buknak rajta

A Z-generáció tagjai nem tudják kihasználni az egészségpénztárak nyújtotta megtakarítási lehetőségeket a fiatalok szja-kedvezménye miatt.

Felmérést készít a Pénzcentrum!