Rekordhosszú várólisták a magyar kórházakban: éveket is várhatnak egy műtétre a magyar betegek?

Korábban a NEAK honlapján közölték azt az adatot is, hogy egyes műtétekre mennyit kell várhatóan várni, vagyis az átlagos tervezett várakozási időt, melyet a Pénzcentrum elemzéseiben is felhasználtunk a korábbi években. Ekkor egyes beavatkozásokar, amelyekre a várakozók száma most is magas, vagy még magasabb: éveket is kellett várni a tervezett várakozási idő szerint. Ezek az adatok azonban 2022 februárjában lekerültek a honlapról, a maximum és minimum várakozási idővel együttesen. Továbbra is elérhető adat azonban a várakozók száma, és mivel korábban ezt az adatot is nyomon követtük, ezt össze tudjuk vetni a korábbi évek adataival. Ez alapján jelentősen több beteg vár többek között térd- és csípőprotézis műtétre, sérvműtétre, szívkatéterezésre, epekő műtétre, mandula, orrmandula műtétre, vagy prosztata műtétre.

A kórházi várólisták növekedése évek óta tart, drasztikus emelkedése azonban a koronavírus járvány magyarországi megjelenésével hozható elsősorban összefüggésbe. Az egészségügyben más rendszerszintű problémák is ahhoz vezethettek, hogy idővel egyre többet kellett várni egyes életminőséget jelentősen befolyásoló műtétekre, viszont a pandémia hatása tagadhatatlan. Rengeteg beavatkozás esetében azóta is tovább duzzad a várakozók létszáma, miközben a koronavírus világjárvány egy kezelhetőbb mederbe terelődött.

EZ IS ÉRDEKELHET

Teljes a káosz a magyar egészségügyben: sorra zárnak be a rendelők, kódolva van a tragédia

Dr. Kunetz Zsombor a „magányos harcosok” egyike, aki szakértőként rendszeresen publikál a social mediában is az egészségügy aktuális problémáiról.

A járvány kezdetén a várakozási idő a korlátozások miatt halasztott műtétek miatt nőtt meg, ezzel egyidőben viszont a betegszám is lecsökkent, mivel a betegek is vonakodtak orvoshoz fordulni. Nem vettek részt azokon a szűrővizsgálatokon sem annyian, amely alapján a műtéti előjegyzés megtörténhetett volna. Már akkor borítékolható volt, hogy a járvány enyhülése, a korlátozások feloldása a várólisták felduzzadásához vezethet, melyre egészségügyi szakértők is figyelmeztettek. Ezeket a jóslatokat alá is támasztották a későbbi adatok.

A Pénzcentrum 2020-ban, 2021 év elején és nyarán, illetve szeptemberben és 2022 januárjában is lekérdezte a kórházi várólisták hosszát a NEAK által biztosított felületen. Ezeket az adatokat összevetve akkor azt láthattuk, hogy bár néhány beavatkozás esetében csökkenés mutatkozott, míg más műtétek esetében tovább nőtt a tervezett várakozási idő. Sokszor a csökkenés is azt jelentette, hogy a tervezett 2 év helyett másfelet várhatnak a betegek a műtétekre. Tavaly év elején a csípő- és térprotézis, gerincműtétek, ortopédiai nagyműtétek, sérvműtétek, pajzsmirigy műtétek, stb. esetében azt láthattuk, hogy egy év alatt jelentősen hosszabbodtak a várólisták.

2022 februárja óta már nem elérhetőek az átlagos tervezett várakozási időt mutató adatok, így ezt nem tudjuk összevetni az idei évi listával. Az átlagos várakozási idő a megelőző 6 hónapban lehet a betegek legközelebbi kiindulópontja abban, mennyit kell majd várniuk egyes beavatkozásokra, azonban ebbe nincsenek belekalkulálva azok a tényezők, amelyek a jövőben befolyásolhatják a várakozási időt, mint a korábbi adat esetében.

A NEAK viszont továbbra is közli a várakozók számát. Mivel ezt a korábbi években is monitoroztuk, össze tudjuk vetni a 2023-as év eleji adatokkal. Eszerint a vizsgált beavatkozások közül 12 beavatkozás esetében nőtt és 4 esetben csökkent a várakozók száma. 7 műtéttípusnál a 40 százalékot is meghaladja a növekedés. A legdrasztikusabb a mandula, orrmandula műtétre várók lajstromának növekedése: nagyjából egy év alatt 446 főről 1076-ra nőtt a várakozók létszáma.

Még mindig szürke hályog műtétre várnak a legtöbben, viszont legalább kevesebben mint tavaly: 12 207-en. A tavalyi 17 ezerhez képest ez jelentős csökkenés, 2021-ben viszont még "csak" 9443 beteg volt előjegyezve év elején ilyen műtétre. A csípő- és térdprotézisre várakozók száma viszont tovább nőtt, sérvműtétekre is 46-60 százalékkal többen várnak. Bár nem sokkal, mégis csökkent a gerincstabilitás, -deformitás műtéteire, nyitott szívműtétre és nőgyógyászati műtétekre várók létszáma a 2022-es adatainkhoz viszonyítva.

Nem könnyű feladat a várólisták lefaragása

A végeláthatatlan várólisták már régóta problémát jelentenek a magyar egészségügyben. A várólisták csökkentésére korábban a Magyar Orvosi Kamara is tett javaslatokat még 2021 nyarán, és 2022. márciusban az EMMI 13,6 milliárdos forráskiegészítést jelentett be a kórházi várólisták csökkentésére - bár ezt bizonyos feltételekhez kötötték. Az elmúlt években történt orvosbéremelés visszafoghatta a szakképzett munkaerő elvándorlását, a szakdolgozói bérek rendezése azonban még várat magára.

Emellett 2023. január 1-től számos módosítás lépett érvénybe az egészségügyben. Azt, hogy ez milyen hatással lesz az ellátásra, betegekre, még nem lehet megjósolni. Egyelőre nem került bevezetésre, hogy a magánellátásban dolgozó orvosoknak kötelező jelleggel havi 20 órában a közellátásban is dolgozniuk kell, amelyet korábban belengettek. A Magyar Orvosi Kamara korábban ki is fejtette véleményét a kormány átalakítási terveiről, egyeztetések is zajlottak, valamint azt ígérték, hogy február 4-én a rendkívüli Országos Küldöttközgyűlésen döntenek az orvostársadalom közös fellépésének formájáról.

Az egészségügyben dolgozók helyzetének változásai pedig mindig kihatással vannak a betegellátásra, így a kórházi várólistákra is. Egészen egyszerűen, minél kevesebb a szakorvos, szakdolgozó az állami egészségügyben, annál hosszabb lehet a várakozási idő egyes elektív beavatkozásokra. Ezek a műtétek hiába nem igényelnek azonnali beavatkozást, minél tovább halogatják, annál negatívabban befolyásolhatja egy hosszú ideig fennálló rossz egészségügyi állapot az életminőséget. A munkaerőhiány pedig csak a probléma egyik oldala, a várólisták hosszán a források hiánya, a finanszírozás jelenlegi szabályainak korlátozottsága sem segít. Pedig amíg a fennálló krízishelyzetek nem enyhülnek az egészségügyben, addig a várólisták csökkenésére sem lehet számítani.

A hálapénz kivezetése és az egészségügy fokozatos digitalizációja - ezáltal az átláthatóbb betegutak, illetve az új átalakítások is elviekben hozzájárulhatnának a kígyozó várólisták felszámolásához, ennek jelei azonban az adatbázisban még nem mutatkoznak.