Rekordhosszú várólisták a magyar kórházakban: éveket várhatnak a betegek, mire sorra kerülnek

2019-ben egy csipőprotézis műtétre 291 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő országosan, amely 2020 májusában 324 nap, 2021 januárjára 371 napra nőtt. Jelenleg az átlagos tervezett várakozási idő 528 nap. Ez pedig csak egy a sokféle beavatkozás közül, amely esetén a NEAK adatai szerint várhatóan több mint egy évet kell várnia a betegeknek, mire sorra kerülnek.

A járvány kezdetén a várakozási idő a korlátozások miatt halasztott műtétek miatt nőtt meg, viszont a betegszám is lecsökkent. A várólisták további növekedése ahhoz köthető, hogy a betegek is vonakodtak orvoshoz fordulni, nem vettek részt azokon a vizsgálatokon, amely alapján a műtéti előjegyzés megtörténhet. A későbbiek a visszatérő korlátozások, illetve a kórházi kapacitások kihasználtságának függvényében ismét többen kerültek a várakozók listájára. Amint a kevésbé súlyos tünetekkel küzdő betegek már nem halogatták tovább az orvosi vizsgálatokat, szűréseket ők is felkerültek a műtéti listákra. Azt azonban még nem tudhatjuk, hogy hányan lehetnek még, akik még mindig nem fordultak szakorvoshoz, viszont műtétre lenne szükségük.

Még tavaly szeptemberben jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hogy a felhalmozódott műtétek elvégzésére, a hosszabbá vált várólisták rövidítésére kiemelt 12,2 milliárd forintos kormányzati támogatást kapnak a kórházak. A döntés kapcsán emlékeztettek: a járvány korábbi hullámai idején a betegek egészségének védelméért és a közösségi terjedés megfékezéséért hónapokon át fel kellett függeszteni a halasztható egészségügyi beavatkozásokat. Az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások a harmadik hullám lecsengésekor, 2021. május 13-tól kezdődtek újra. 

A Pénzcentrum 2020-ban, 2021 év elején és nyarán, illetve szeptemberben is lekérdezte a kórházi várólisták hosszát a NEAK által biztosított felületen. Ezeket az adatokat összevetve a jelenlegi várólisták hosszával azt láthatjuk, hogy néhány beavatkozás esetében csökkenés mutatkozik, míg más műtétek esetében tovább nőtt a tervezett várakozási idő. A szaruhártya műtétek esetében például azt láthattuk, hogy 2021 januárjában 843 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő, jelenleg 767 nap - ez valóban csökkenést jelent, csakhogy még így is több mint 2 évet várhatnak a betegek.

A csípő- és térprotézis, gerincműtétek, ortopédiai nagyműtétek, sérvműtétek, pajzsmirigy műtétek, stb. esetében azt láthatjuk, hogy egy év alatt jelentősen hosszabbodtak a várólisták. A várakozók számát tekintve változó a kép, viszont például szürkehályog műtétre csaknem 7600-zal, vagyis 80 százalékkal több beteg vár, mint egy évvel korábban. 

Viszont em feltétlenül arra a műtétre várnak a legtöbben, ahol hosszú a várakozási idő, ez nagyban függ a beavatkozás nagyságától, mértékétől. Ezért csökkenhetett nagyot a várakozási idő egy év alatt az urológiai kisműtétek, kézsebészeti műtétek, és mandula, orrmandula műtétek esetében, hiszen ezek a beavatkozások gyorsabban elvégezhetők, nem igényelnek olyan hosszú kórházi ápolást sem.

Az olyan műtétek esetén, amelyeknek halasztása jelentősen befolyásolhatja a beteg életminőségét - hiszen évekig együtt élni epekővel, sérvvel, csípő-, vagy térdfájdalommal, szürkehályoggal stb. a mindennapi életet is megnehezíti - a várólisták hosszának növekedését látjuk. A maximális várakozási idő egyes térségekben pedig többszöröse is lehet az országos átlagnak:

Csípőprotézis műtétre a legtöbbet, 2521 napot - csaknem 7 évet! - kell várni a friss nyilvántartás szerint a Dél-Dunántúlon. A nyugat-dunántúli térségben térprotézisre 1939 napot jelez a NEAK rendszere, sérvműtétekre implantátum nélkül 1300 napot kell várni Észak-Magyarországon, Észak-Közép-Magyarországon pedig 1093 nap is lehet, mire egy szürkehályogműtétre bejuthat a beteg. Egy epekő műtétre is Nyugat-Közép-Magyarországon több mint 2,5 év a maximális várakozási idő. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ismét halasztásra kerülhetnek a nem életmentő műtétek: végtelen várólistákra kell készülni

Aki már benn van a kórházban azt megműtik, de akit még nem vettek fel, és halasztható a beavatkozása, annak lemondják az operációját.

Ha tehát valakinek panasza van, mindenképpen forduljon orvoshoz, vizsgáltassa ki magát, hogy ha szükséges, az orvos mielőbb elő tudja jegyezni műtétre. Azok a diagnosztizálatlan betegek, akiknek az állapota már műtéti beavatkozást igényel, minél később jutnak el szakrendelőbe, annál rosszabb lehet az állapotuk, mire oda kerülnek - ez pedig rontja az esélyeiket a sikeres műtétre, gyors gyógyulásra. A vizsgálatot tehát semmilyen okból nem éri meg halogatni. Természetesen az, hogy ki mikor kerül sorra, nagyban függhet az ötödik hullám lefolyásától, viszont az biztos, hogy minél előbb várólistára kerül valaki, annál biztosabb, hogy időben megműtik.