Kilőttek a kórházi várólisták: éveket várhatnak a műtétekre a magyar betegek

Május 13-tól újraindultak az elektív beavatkozások és a rehabilitációs ellátások - vagyis már két hónapja lehet végezni azokat a műtéteket, amelyeket eddig halasztottak a járvány miatt. Ezeket az egészségügyi szolgáltatónál előre egyeztetett időpontokban, a már bevált egészségvédelmi óvintézkedések betartásával végzik. Korábbi jóslatok szerint

2020 tavaszán a koronavírus-járvány következtében az egészségügyi ellátásban beállt több mint két hónapos szünet azt eredményezte, hogy az így is borzasztó hosszú műtéti várólisták még inkább meghosszabbodtak. Tavaly nyáron hiába nyithattak ki a szakrendelések és nyílt lehetőség a kórházi munka folytatására, ősszel jött a járvány újabb hulláma és az újabb lezárás. A kórházi kapacitás a koronavírus-osztályok felállítása miatt is csökkent. Tavaly nyáron az egészségügyi szakemberek is úgy gondolták, a veszélyhelyzet megszűnése után fognak csak igazán kilőni a várólisták. Csakhogy ahogy jönnek a koronavírus újabb hullámai, egyre több és több műtét marad el.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján, amíg tavaly június elején egy térdprotézis műtétre 389 nap volt a tervezett várakozási időországos átlagosan, addig 2021 január elején már 471 nap. Jelenleg 568 napnál járunk, júliusban. Csípőprotézis műtétre az átlagos tervezett várakozási idő 324 nap volt bő egy éve éve, januárra ez 371 napra duzzadt, jelenlegi adatok szerint 475 nap.

Egy laparoszkópiás epekő műtétre egy éve még "csak" 127 nap volt az átlagos tervezett várakozási idő, ez év januárjában már 177 nap, ez 2021. július közepére 351 napra emelkedett.

Ezek pedig nem olyan műtétek, amelyeknek a halogatása ne járna az életminőség romlásával. Egy csípő- vagy térdprotézisre váró beteg állapota egy év alatt sokat romolhat, epekővel együtt élni másfél-két évig, de már fél évig sem sétagalopp. A görcsök miatt, ha ügyeletre kell rendszerint menni, akkor még a fertőzésveszély kerülése miatt halogatni a műtétet sem lehet indokolt.

Több mint két év a tervezett várakozási idő a rekorder beavatkozásra és 12 ezren várnak szürkehályog műtétre

A Pénzcentrum fél év után, most hogy a korlátozásokat is feloldották és 2 hónapja elvileg zajlanak a műtétek a kórházakban, ismét megvizsgálta, hogyan alakultak a kórházi várólisták: hányan várnak, és mennyi az átlagos tervezett várakozási idő. Egyes beavatkozásoknál mutatkozott csökkenés a félévvel ezelőtti, januári szinthez mérve, viszont a legtöbb műtét esetében csak nőtt a várakozási idő.

Szaruhártya műtétre, urológiai kisműtétekre, kézsebészeti, alagút szindrómák műtétjeire, emlőműtétekre, artroszkópos műtétekre, nőgyógyászati plasztikákra, és mandula, orrmandula műtétre kevesebbet kell az előirányzat szerint várakozni, mint fél évvel korábban. Ez főleg olyan műtétek esetében meglepő, ahol a jelentősen csökkent a várakozási idő, például 436-ról 134, vagy 279-ről 14 napra. Az ilyen várakozási idők rövidebbek, mint a járvány előtt, ami azt is jelentheti, hogy tulajdonképpen fel sem vették az osztályok várólistára a betegeket, csak amikor volt reális esély, hogy el tudják végezni a műtétet az előjegyzett időpontban.

A felsoroltakon túl a legtöbb műtét esetében nőtt a várakozási idő, leginkább a sérvműtétek esetében, ahol most már több mint egy évet kell várni. Varix és pajzsmirirgy műtétekre szintén szintén több mint 100 nappal hosszabbadott meg a várakozási idő. Csípőprotézisre is 104, térdprotézisre 97 nappal többet kell várni, mint fél éve.

Szürkehályog műtétre év elején még 9443 fő várakozott, mostanra számuk 12773.

Térd- és csípőprotézisre is 1500-1600 fővel többen várnak, sérvműtétre 904-gyel több beteg. Az epekő műtétre várakozók száma is több mint a duplájára nőtt. Ez a helyzet pedig nem fog egykönnyen javulni. A kórházak kapacitásai enyhén szólva kimerültek az eddigi három járványhullám alatt, a betegek feltorlódtak - és rengetegen vannak olyanok, akik eddig még csak meg sem jelentek a szakorvosnál, tehát nem is tudtak a várólistára kerülni, de hamarosan a még tétovázó betegek is rákerülhetnek a listákra.

Májusban még a Népszava tudósítása szerint egyidejűleg kellett fokozni az oltási tempót, fenntartani változatlan kapacitással a kórházak koronavírusos részlegeit, szabadságra engedni az eddig leterhelt orvosokat és nővéreket, valamint újraindítani a lakossági ellátásokat. A Covid-osztályokon dolgozó nővérek és orvosok nem vehettek részt a nem koronavírusos betegek ellátásában, ráadásul nem egy szakrendelőben oltópont működik, ezzel is elvéve a helyet és kapacitást a betegellátástól. Így nem csoda, ha a várakozók száma és a várakozási idő is jócskán megnőtt. 

Ebben a két hónapban, mióta végeznek műtétet a kórházak, sokan észbekaphattak, és felvetethették magukat a listákra. Akik pedig nem tették, azok fordulajanak mielőbb orvoshoz! A diagnosztizálatlan betegek, akiknek az állapota már műtéti beavatkozást igényel, minél később jutnak el szakrendelőbe, annál rosszabb lehet az állapotuk, és az esélyük a sikeres műtétre, gyors gyógyulásra. A vizsgálatot semmilyen okból nem éri meg halogatni. Az pedig, hogy ki mikor kerül sorra, függhet a negyedik hullámtól, és hogy az alatt milyen korlátozásokat vezetnek be. Viszont az biztos, hogy minél előbb várólistára kerül valaki, annál biztosabb, hogy időben megműtik.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA