Lezárult az óriási vakcinavizsgálat: súlyos dolog derült ki a kínai oltásról

A Telex beszámolt a HUN-VE néven indított vizsgálatsorozatról, amely a Magyarországon használt vakcinák eredményességét mérte fel. A különlegessége, hogy az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is közreműködött benne, és a szerzők között megtalálható Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós is, aki akkor még emberierőforrás-miniszterként adta a nevét az államilag is szentesített kutatáshoz.

Az eredeti, első HUN-VE eredményeit egy rangos nemzetközi szaklapban, a Clinical Microbiology and Infectionben tették közzé még tavaly novemberben, ez volt az első hazai tanulmány, amely vakcinatípusra lebontva mutatta be, mennyire védenek Magyarországon a vakcinák a megfertőződés és a halálozás ellen. Arra jutott, hogy mind az öt itthon széles körben használt vakcina nagyon hatékony védelmet biztosít. Volt azonban egy komoly korlátja a kutatásnak, az adatok csak a tavaly júniusig tartó időszakból származtak, így éppen az az időszak nem volt már benne, ahonnan a vakcinák hatékonysága világszerte csökkenni kezdett az oltás hatékonyságának időbeli gyengülése miatt. Márpedig egy másik hazai vizsgálatból kiderült, hogy épp a HUN-VE által felölelt időszak után Magyarországon is jelentős csökkenésnek indult a fertőzés elleni hatékonyság. Így viszont nem igazán lehetett összehasonlítani a különféle vakcinák teljesítményét, hiszen sejthető volt, hogy épp a vizsgált időszak után kezdtek megjelenni köztük a különbségek.

Megtette ezt egy másik hazai vizsgálat, amelynek az eredményei már idén februárban jelentek meg. Ez először közölt adatokat arról, hogy a Magyarországon használt vakcinák közül melyiknek a fertőzés elleni hatékonysága idővel hogyan csökkent. A szerzők arra jutottak, hogy bár ez a hatékonyságcsökkenés mindegyik vakcinánál jelentkezett, a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható. A két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása tartotta magát a legjobban.

Ezután, már júniusban jelent meg a HUN-VE 2, azaz a Kásler-féle vizsgálat második kiadásának eredményeit bemutató tanulmány a szintén jó nevű nemzetközi szaklapban, a Frontiers in Immunologyban. Ez már a 2021 végi és 2022 eleji időszakot vizsgálta, tehát a delta variáns által hajtott negyedik hullámot, illetve az első omikronvariánssal érkezett ötödik hullámot, és ennek megfelelően ki is mutatta a hatékonyság csökkenését (amellett, hogy ismét bizonyította, hogy a három oltás az omikron ellen is erős védelmet ad).

A HUN-VE 3 adatai alapján láthattuk, hogy már az alapimmunizálásnál is a Sinopharm-vakcina bizonyult a legkevésbé hatásosnak. A HUN-VE 3 tanulmányban a szerzők megemlítik, hogy a Sinopharm vakcina az antitesttermelés beindításában is kevéssé bizonyult hatékonynak, de ennek az alátámasztására valamiért egy jordániai kutatásra hivatkoznak, miközben ugyanerről született egy hazai – ráadásul jóval nagyobb mintán végzett – vizsgálat is, melynek az eredményei pontosan egybecsengenek az első HUN-VE kutatás megállapításaival is: a kettő összevetésével vált világossá, hogy a kínai vakcina utáni kevés antitest előre jelezte a gyengébb védettséget.