Európa lett a majomhimlő gócpontja: megváltoztak a betegség tünetei

Afrikán kívül mostanra már Európa vált a majomhimlő epicentrumává, azaz kontinensünkön regisztrálták a legtöbb fertőzést: az összes megbetegedés 84 százalékát. A WHO szerint pedig ez csak növekedni fog nyáron, a fesztiválszezonban. Nem sokat tudunk még jelenleg a mutációról, az viszont biztos, hogy szokatlan kezdeti tüneteket produkál és a betegség előrehaladtával megjelenő kiütések is eltérőek az eddig megszokottaktól.

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa szerint az Akfrikából ismert forgatókönyv szerint a vírus valamilyen állatról kerül át emberre, köztük főként a közeli kontaktust jelentő családi, otthoni környezetben terjed tovább. A fertőzés után 5-13 nappal jelennek meg az első tünetek: fáradság, láz, nyirokcsomó-duzzanat, fej-és izomfájdalmak, majd láz. Ezek után pár nappal bukkannak fel a kiütések.

Ez az a tankönyvi tudásunk, amit az Afrikán kívüli, önálló terjedés nagyon sok ponton át fog írni, amit nekünk a sikeres védekezés érdekében a lehető leggyorsabban le kell követnünk

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor, aki többször hangsúlyozta, hogy bár a járványügyi nyomozás korán felfedezte, hogy Afrikán kívül a betegség leginkább az úgynevezett MSM-csoportban terjed (azaz men who have sex with men, tehát meleg kapcsolatokról beszélhetünk),

de ez koránt sem jelenti azt, hogy ez a melegek betegsége lenne.

A majomhimlő ugyanis testnedvekkel terjed, és a fekélyről leváló laphámokkal vagy váladékkal adható át. Vagyis az érintkezés helyétől indulnak el a tünetek.

A betegség viszont bárkit érinthet Kemenesi Gábor szerint, és nem szabad abba a hibába esnünk, mint évtizedekkel ezelőtt a HIV vírus esetén, amikor az előítéletek megbélyegzést és gyűlöletet szültek, ráadásul a vírus terjedését is előre mozdították. A virológus szerint azonban most még helyzeti előnyt élvezünk:

Ebben a fázisban a járvány még könnyebben kezelhető. Nagyon fontos lenne minél hamarabb felderíteni és elfogni, mielőtt kitör a közösségből és kevésbé átlátható módon terjed a társadalom szélesebb rétegeiben vagy más közegekben

– emelte ki Kemenesi, aki azt is elmondta, hogy nem lehet a majomhimlőt a SARS-hoz hasonlítani, hiszen egy sokkal bonyolultabb vírusról beszélünk.

Nagyobb a genomja, több a génje, ami azt jelenti, sokkal több helyen jelenhet meg változás

– magyarázta Kemenesi Gábor. Ettől kezdve pedig rendkívül nehéz és hosszadalmas folyamat megállapítani, hogy egyes mutációk milyen hatással járnak a gyakorlatban. Azonban a szakértők szerint nem kell az esetleges mutációkon aggodalmaskodni. Hiszen az átlag embernek a majomhimlő még nem jelent kockázatot.