Erről rengeteg magyar nem tud: így is lehet rendezni a magánorvosi ellátást

Az egészség megtartása és helyreállítása egyre inkább termék, mely az életszínvonal fontos része, és amelyet különböző árkategóriákban tudunk megvásárolni az egyes szolgáltatóknál. Ennek megfelelően béren kívüli juttatásként az egészségpénztári befizetés és az egészségbiztosítás még mindig komoly vonzerőt jelent bármely munkáltató kínálatában. Erős employer branding eszköz még akkor is, ha az adózása szigorodott az elmúlt években, és emiatt a munkáltatóknál veszített népszerűségéből, míg a munkavállalók számára felértékelődött.
Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány ugyan bérként adózik, de a magánszemély ugyanúgy rendelkezhet a befizetett összeg 20 százalékának megfelelő adójáról (maximum 150.000 forintról lehet rendelkezni egy adóévben). Ennek figyelembevételével az adózás már kedvezőbb, mint a sima munkabér esetében. Ennél is kedvezőbb az adózása, amennyiben a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet be az egészségpénztárba, az ilyen befizetés ugyanis egyes meghatározott juttatásnak minősül, amelynek adóterhe 33,04 százalék.
A célzott szolgáltatás számos termékre, illetve szolgáltatásra felhasználható, többek között: gyógyszerekre, gyógyhatású készítményekre, privát szakorvosi ellátásra, szemüvegre, kontaktlencsére, csecsemő- és babaápolási cikkekre, gyógyászati segédeszközökre, gyógytornára, gyógymasszázsra, de akár egészségbiztosításra vagy családikassza-szolgáltatásra is fordítható a befizetett összeg, ami már jelentősen növeli a likviditását.
Az egészségpénztárak mellett további lehetőség egészségbiztosítás nyújtása a munkavállalók részére. Az egyedi biztosítási megállapodások kevésbé népszerűek a munkáltatók körében, mivel ezek adózása megegyezik a munkabérrel, felhasználásuk viszont korlátozott. Csoportos biztosítások esetén azonban már a kedvezőbb, 33,04%-os adóteherrel kell számolnia a társaságoknak, így ez a forma már vonzó lehet, különösen ott, ahol a dolgozók veszélyes vagy valamilyen szempontból egészségkárosító munkát végeznek. A csoportos biztosításnak azonban fontos kritériuma, hogy az egyes biztosítottakra jutó biztosítási díj összege még arányosítással se legyen megállapítható. Munkáltatóként érdemes tehát a biztosítási szerződést és a díjkialakítási konstrukciót alaposan körbejárni, hogy biztosan élhessünk a kedvezőbb adózási lehetősséggel.
Természetesen a munkáltatótól függetlenül is lehetősége van a magánszemélyeknek egészségpénztári befizetésekre, amelyek után ugyanúgy jogosultak rendelkezni az adó 20 százalékáról. Ezzel együtt mégsem jellemző, hogy a lakosság tömegesen élne ezzel a lehetőséggel, ami mögött szintén az erre költött összegek likviditási korlátai állhatnak.