Tömeges halpusztulás történt a balassagyarmati Nyírjes egyik tavában – oxigénhiány, ammónia, és hirtelen légnyomásváltozás okozta a tragédiát
Tombol a vízhiány a Körös árterében, Jakab Gusztáv biológus, ökológus, természetfotós július 28-án, hétfőn elkeserítő felvételeket közölt a Körös-ártérben uralkodó vízhiányról.
Magyarország területének több mint 80 százaléka súlyos aszállyal küzd, ez pedig turisztikai szempontból nem éppen rózsás a Balatonnak sem.
A kánikula miatt súlyos vízhiány alakult ki Gödöllőn és a környező településeken, ahol a megnövekedett fogyasztás következtében estére elfogy az ivóvíz.
Nincs valódi megoldás a Balaton és a Velencei-tó apadására – Bíró Tibor szerint a vízhiány hazánk egyik legsúlyosabb problémája.
Országszerte egyre súlyosabb a szárazság, a talaj felső fél métere az ország 90%-án kiszáradt, és mélyebb rétegekben is drámai a vízhiány. Hogyan óvjuk a fákat?
A legtöbb európai országban biztonságos és fogyasztható a csapvíz. Akkor miért ennyire népszerű a palackozott víz? Mennyibe kerül mindez? Mutatjuk!
Csökkenőben van a Korond-patak sótartalma, miután a hatóságok megkezdték a víz kiszivattyúzását a parajdi sóbánya omladozó, régi részlege fölötti területről.
A parajdi sóbányát elöntő víz katasztrófája jelentős online érdeklődést váltott ki, különösen Magyarországon, ahol a Google keresések élére került a téma.
Felfoghatatlan, de igaz: hat év kellett hozzá, hogy újra iható legyen a víz a Váci Madách Imre Gimnáziumban. Mégis miért?!
Az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.
„Kiszáradóban a Kis-Tisza, a meder körülbelül felében már nincs víz” – írta közösségi oldalán egy bejegyzésben a Dél-Alföld Meteorológia.
Görögország déli részén már most súlyos problémákkal küzdenek a rossz infrastruktúra és a klímaváltozás miatt.
A hatóságok fokozott evakuálást rendeltek el az érintett területeken, miközben a tűzoltók extrém körülmények között küzdenek a lángok megfékezéséért.
Az elmulasztott téliesítés súlyos anyagi következményekkel járhat, a károk akár milliós nagyságrendet is elérhetnek.
A klímaváltozás hatásai erőteljesen érintik a Duna–Tisza közét, amely európai viszonylatban is igen sérülékeny, súlyos környezeti gondokkal küzdő régió.
A 2022-es népszámlálási adatok alapján több mint 200 ezer főt érint az elsődleges vízszegénység hazánkban, a másodlagos vízszegénység pedig milliók életére lehet hatással.
A nyári hőség nemcsak a nyílt vizek szintjének drasztikus csökkenését eredményezte.
Több kilométer hosszan elpárolgott minden víz a békési tavakból, és nem látszik, hogy jönne a nagyon fontos eső.
Minden évben visszatérő probléma nyáron, hogy az otthon használt víz nyomása ingadozik, csökken vagy éppen időszakos vízhiány lép fel. Mi történik a vízzel?
