A luxusingatlan-piacokon 1 millió dollár egyre kevesebbet ér: Monacóban mindössze 19 négyzetmétert lehet venni ennyi pénzből, míg Budapesten akár 185 négyzetmétert is.
A Tárki Társadalmi Riport 2024-es kötetében megjelent tanulmány részletesen elemzi a magyar-román gazdasági összehasonlítások hátterét.
Az önkiszolgáló pénztárak mára már inkább problémaforrások, mint hatékony eszközök.
A szkeptikusok szerint a tolvajok egyszerűen letörik majd a védőburkolatot.
Romlott a magyar lakosság fizetőképessége az előző negyedévhez képest, miközben Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik a vásárlóerőhöz viszonyított fogyasztás alapján.
Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek.
Bár a Black Friday már nem olyan vonzó a vásárlók számára, mint régebben, az idei forgalom így is elérheti a 150-160 milliárd forintot.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 7 százalékos emelkedés mellett 11.570 euróra nőtt.
Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6 517 euró fejenként, azonban a 25 vizsgált európai ország között jelentős különbségek vannak.
A SZÉP-kártya rövid ideig történő általános bevezetésével sok háztartásban lett könnyebb a bevásárlás.
"Az én szemszögemből nézve a kiskereskedelemben továbbra is kulcsfontosságú trend a vásárlói élmény javítása az üzletben" - Maciej Podwojski.
Egyre inkább elterjed a kézi szkenner vásárlás közben, és a Tesco nem akar lemaradni ebben az újításban.
Az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
Nem volt könnyű éve a kiskereskedőknek 2023-ban: nem csak a vásárlóerő fogyott el, de a munkaerőhiány sem szűnt meg.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben.
Uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
A cégek leginkább az inflációtól és a kormányzati gazdaságpolitikától teszik függővé jövedelmezőségüket, de fontos lett a hazai vásárlóerő és a beszállítói árak változása is.
Az előző két évtizedben megelőzött minket Szlovákia (2008) és Lengyelország (2010), és könnyen lehet, hogy 2023-ban Románia is meg fog előzni.
2019 és 2023 között összesen több mint 5400 vendéglátóegység tűnt el Magyarországon.
Az infláció bár tavaly év végére 1 számjegyűvé karcsúsodott, a boltokban továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Nem is vásárolunk sokat, és ez nem is biztos, hogy változni fog.
