Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
Bukarest az élen, Budapest a középmezőnyben az uniós GDP-rangsorban. Egyre mélyül a szakadék a közép-európai fővárosok között.
Miközben a hivatalos adatok szerint a reálbérek 5% körüli növekedést mutatnak, a munkavállalók egyharmadának valójában csökken a fizetésének vásárlóereje.
Szegeden egymás után zárnak be a kisboltok, és ezzel együtt sorsok, évtizedes munkák is véget érnek.
A kedvezőtlen időjárás és a csökkenő vásárlóerő együttesen alakította a nyár eredményeit.
Hiába csökkent az infláció, a magyar pénztárcákon még mindig érezni a drágulást. Mi húzza felfelé az árakat? Most kiderül!
Magyarországon a magánegészségügy egyre népszerűbb; egyre többen veszik igénybe a társadalombiztosítási rendszeren kívüli egészségügyi szolgáltatásokat.
A közel egy évtizeden át tartó, átlagosan 10%-os éves növekedés után a szektor tavaly visszaesett.
A térségben érezhető fegyveres konfliktusok miatt sok ország előtérbe helyezi a védelmi kiadásokat.
Június 16. és augusztus 31. között több kiemelt üdülőterületen hosszabbított nyitvatartással várják a vásárlókat.
A luxusingatlan-piacokon 1 millió dollár egyre kevesebbet ér: Monacóban mindössze 19 négyzetmétert lehet venni ennyi pénzből, míg Budapesten akár 185 négyzetmétert is.
A Tárki Társadalmi Riport 2024-es kötetében megjelent tanulmány részletesen elemzi a magyar-román gazdasági összehasonlítások hátterét.
Az önkiszolgáló pénztárak mára már inkább problémaforrások, mint hatékony eszközök.
A szkeptikusok szerint a tolvajok egyszerűen letörik majd a védőburkolatot.
Romlott a magyar lakosság fizetőképessége az előző negyedévhez képest, miközben Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik a vásárlóerőhöz viszonyított fogyasztás alapján.
Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek.
Bár a Black Friday már nem olyan vonzó a vásárlók számára, mint régebben, az idei forgalom így is elérheti a 150-160 milliárd forintot.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 7 százalékos emelkedés mellett 11.570 euróra nőtt.
Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6 517 euró fejenként, azonban a 25 vizsgált európai ország között jelentős különbségek vannak.
A SZÉP-kártya rövid ideig történő általános bevezetésével sok háztartásban lett könnyebb a bevásárlás.
